A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-12-01 / 48. szám
DÁVI D TERÉZ: Időzített boldogság Országos bemutató a MATESZ színpadán Adva van egy értelmiségi és egv munkáscsalád. Az alig tizenkilenc éves fiú az értelmiségiből, az alig tizenhat éves lány pedig a munkáscsaládból származik. Gyurka még nem érettségizett le, Nina meg éppen csak elkezdett tovább tanulni. Egy esős délutánon felugrottak az üres lakásba és ... megtörtént a baj. Baj? Sebaj! Az is valami, hiszen ők modern emberek! Szerintük hadd prüszköljenek a szülők, akiknek érzés- és gondolatvilága egy teljes évezreddel kullog az övéké mögött. De ezek a modern fiatalok nem tudják. illetve a modern, felvilágosult Ninának halvány fogalma sincs afelől, hogy mi történt vele. Amikor megtudja, hogy „úgy“ van, már késő, szó sem lehet orvosi beavatkozásról. Mi mást tehetnek, összeházasodnak. Meg is szüli a gyereket. A szülők gondja-baja (évezredes elmaradottságukkal) a gyerek nevelése és a fiatalok eltartása, mert hát miből is élnének meg szegény gyerekek, mikor semmihez sem értenek. Mindezért viszont általában a fiatalok részéről egy kis tisztelet, megbecsülés — a szeretetről nem is beszélve — járna a szülőknek. Ugyan! Ok modern emberek, semmi szükség holmi érzelgős nyavalygásokra: hangoskodók, nagyszájúak, durvák a szülőkkel szemben, mert hát ilyenek a mai fiatalok. Valóban ilyenek?... Mind?... Persze sok minden történik a kezdettől a befejezésig. Ami mégis szembetűnő és meghatározza a darab végkicsengését, az abból adódik, hogy a fiú édesanyja a darab elején végtelenül erkölcsös, úgyszintén a lány édesanyja is. Az egyik azért kesereg, mert húsz évig hűséges volt a férjéhez, aki mégis elhagyta és összeházasodott egy húszéves lánnyal, a másik, a munkásasszony pedig azért, hogy ő .tisztességben nevelte fel a lányát, a széltől is óvta, mégis szégyent hozott a fejére. A darab végén aztán minden a fonákjára fordul. Gyurka kétéves katonáskodása alatt Nina éli világát, amit az anya nagyon helyesel. A hazatérő fiatalember mindenről tudomást szerez, nagy elkeseredésében- haza, az édesanyjához menekül, de ott még nagyobb csalódás várja. Édesanyja azt vágja a szemébe, hogy hülye volt. amiért nem használta ki a fiatal éveit, de ezután minden másképpen lesz, mert férjhez megy Oszikához, a kéteshírű fotóshoz. A felszínes, logikátlan ábrázolási mód rontja a mondanivaló hitelét és problematikussá teszi az előadás végkicsengését. Konrád József ötletesen, sok esetben kitűnően oldotta meg feladatát, bár a mindenáron vígjátékosítani, akarás itt-ott kiütközött a rendezésből. (Mert a darab műfaji meghatározása szerintem nem a legszerencsésebb.) A szereplők közül Németh Ica alakítása tetszett a legjobban. Talán azért, mert íróilag a legjobban, legelfogadhatóbban megírt figura. Szentpétery Aranka az édesanya szerepében higgadt, visszafogott, szép alakítást nyújtott. Lőrincz Margit, Bugár Gáspár és Tóth László vérbő játékkal hozták a szövegből adódó figurákat. A két fiatal — Petrécs Anna és Pőthe István — jól játszott, mégsem tudtam elhinni a szerelmüket,' csalódásukat, haragjukat. Nem ők tehetnek róla. Figyelmet érdemelnek Platzner Tibor ötletes és jól sikerült díszletei. L. B. / Népművelési szervezeteink — köztük a CSEMADOK is — igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy az iskolán kívüli nevelés, vagyis a felnőttoktatás megfeleljen a kor követelményeinek. Tehát figyelemmel kísérik a társadalmi változásokat, a tudomány, a kultúra és a műveltség elért színvonalát. Tudatában annak, hogy a nevelő munkában legártalmasabb a formalizmus, a sematizmus, és az egyhangúság. Ennek felismerése arra kötelez, hogy állandóan tökéletesíteni kell a népművelés formáit és módszereit. Vannak emberek még a hivatásos népművelők között is, akik úgy képzelik, hogy minden eddig alkalmazott forma és módszer elavult, tehát el kell vetni. Az újszerűségre, modernségre való törekvés ürügyén sokszor csak képtelen ötleteket konstruálnak, olyanokat, amelyeknek a szocialista életstílushoz semmi közük és egyszerűen elfogadhatatlanok. A közelmúltban tanúi lehettünk olyan újszerűnek látszó népművelési formáknak, amelyek végeredményben zsákutcába vezették az egész népművelő munkát. Gondolok itt konkrétan a művészet, a tudomány és a kultúra politikamentességének hirdetésére, a kispolgári erkölcsök és nézetek terjesztésére, a vallási és nacionalista érzelmek felkeltésére való törekvésre. Ügy gondolom ilyen, új korszerű népművelésből még egyszer nem kér egyetlen becsületesen gondolkodó ember sem. Csak az olyan új módszernek van helye a népművelésben, ami elősegíti a fejlődést, az emberek tudatát a marxista-leninista eszmék szellemében formálja. Véleményem szerint a korszerű népművelés feltételezi, sőt igényli, hogy a kor követelményeinek megfelelő eddig bevált népművelési formákat továbbra is alkalmazzuk. A CSKP XIV. kongresszusa az új ember kialakításával kapcsolatos feladatok meghatározásával kiemelte, hogy a társadalmi és kulturális szervezetek közös feladata, megnyerni tagjaikat a párt politikájának, fejleszteni az emberek közötti szocialista kapcsolatokat, erősíteni a szeretetet a szocialista haza iránt és ápolni a Szovjetunióval és a testvéri szocialista országokkal való őszinte barátságot. Ezért a CSEMADOK helyi szervezeteinek vezetőségei az eddiginél hatékonyabban vegyék ki részüket a helyi pártszervezetek által kezdeményezett tanfolyamok, előadások, nyilvános gyűlések, ünnepségek szervezési munkálataiból. A CSEMADOK-tagság összejövetelein az orszá-KORSZERŰ NÉPMŰVELÉST gos jellegű párthatározatok ismertetése mellett meg kell ismertetni az embereket rájuk háruló helyi jellegű részletfeladatokkal. A helyi szervezetek bátrabban, kezdeményezőbben nyúljanak hozzá a munkásmozgalmi hagyományok dokumentációs anyagainak ismertetéséhez, polgári szertartások szervezéséhez és népszerűsítéséhez. Felvilágosító népnevelő munkánkkal elő kell segíteni, hogy társadalmunkban olyan erkölcsi légkör alakuljon ki, amelyben minden becsületes ember szabadnak, egyenjogúnak és jól végzett munkája után a társadalom megbecsült tagjának érezhesse magát. Megalkuvás nélkül továbbra is küzdeni kell a nacionalizmus mindennemű megnyilvánulása ellen. A helyi szervezetekben olyan előadásokat és rendezvényeket kell szervezni, amelyek elősegítik a szlovák és a magyar nemzetiségű dolgozók testvéri együttélését. Az ilyen rendezvényekre nagy lehetőségeket nyújtanak közös történelmi és irodalmi haladó hagyományaink. Továbbá erőteljesebben és meggyőzőbben kell ismertetni azokat az eredményeket, amelyeket a szocializmus építése során elértünk, hogy így az ismeretek birtokában Csehszlovákiában elő magyar dolgozók is büszkék lehessenek az elért eredményekre, hiszen ők is létrehozói, dolgozói, az új ipari és mezőgazdasági üzemeknek, létrehozói mindazon anyagi javaknak, melyekkel az ország jelenleg rendelkezik. További cél rávilágítani arra, hogy szabad életünk az elért eredmények és egyáltalán a szocialista rendszer elsősorban a Szovjetunió érdeme, és hogy a békés építő munka úgy hoz további sikereket, ha a szocialista tábor országainak közös együttműködése a világ haladó erőinek összefogására támaszkodunk. A CSEMADOK helyi szervezetei az őszi és téli időszakban eredményes népnevelő munkával segítették az olyan típusú emberek nevelését, akik nemcsak beszélnek a tudományos világnézetről, hanem annak megfelelően dolgoznak és élnek is. GOGH LÁSZLÓ EREDMÉNYES KULTÜRMUNKA A CSEMADOK éeéejovcei (csécsi) helyi szervezete 1972. november 4-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55., a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulója, valamint a csehszlovákszovjet barátság hónapjának jegyében táncdalfesztivált rendezett amatőr táncdalénekesek számára. A színvonalas versenyben nyolc helyi és környékbeli énekes szerepelt. Mindenki bizonyítani akart és a bizonyítás kinek jól, kinek kevésbé jól, de sikerült. Az elhangzott táncdalokat a kultúrházat zsúfolásig megtöltő közönség őszinte tapssal jutalmazta. A bíráló bizottság döntése alapján Budai Már-A CSEMADOK KB pályázatot hirdet magyar népdalok kórusfeldolgozására, valamint magyar népdalcsokrok összeállítására. Pályázati feltételek I. Magyar népdalkórusok Pályázni olyan könnyű két- és háromszólamú á capella vegyeskari feldolgozásokkal lehet, melyek megfelelnek kezdő falusi énekkarok részére. Pályadijak: 1. 2000,— korona 2. 1400,— korona 3. 800,— korona II. Népdalcsokrok (kíséret nélkül) A pályázaton tematikus egységbe (pl. párosítók, lakodalmasok, betyárdalok, katonadalok) Összetonné (Szeszta — Cestice) lett az első hely, s a döntés helyességét bizonyítja az is, hogy a közönség díját szintén az említett énekes nyerte. A második helyen Szabó György (Szepsi — Moldava n/B.), míg a harmadik helyen Clementik László (Vendégi — Hosfovce) végzett. A fesztivált táncmulatság követte. Amint a CSEMADOK helyi szervezetének vezetői, Weiser Béla és Koleszár István elvtársak elmondották, több hasonló rendezvénnyel szeretnék szórakoztatni a közönséget. Tervükben szerepel népdalverseny rendezése, irodalmi színpad szervezése, ugyanakkor a színjátszó csoport szerepeltetése is. A csehszlovák-szovjet barátság hónap alkalmából tervükben szerepel a szovjet irodalom népszerűsítése, melyet könyvkiállítás formájában szeretnének megvalósítani. GAZDAG JÓZSEF Pályázati felhívás fűzött, változatos lejtésű és ritmikájú, egyszólamú népdalcsokrokkal (3—5 dal) lehet részt venni. Nem feltétlenül szükséges, de kívánatos a hazai népdalok felhasználása, Bartók, Kodály és mások által gyűjtött dallamok alkalmazása. Pályadijak: 1. 800,— korona 2. 600,— korona 3. 400,— korona A pályázat jeligés! A pályaművekhez a feldolgozó, illetve összeállító nevét és címét zárt borítékban kérjük mellékelni. Beküldési cím és határidő: ŰV CSEMADOK Bratislava, Mierové nám. 3—4. 1973. március 31- igho^ 11
