A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-11-24 / 47. szám
A SZOVJETUNIÓ I IMnHHHi ■HhHMHHMhHhHHHI eredetű, nyelve a perzsákéval rokon.) E század végén, az arab uralom bukása után, virágzó államalakulat jött létre a közép-ázsiai tadzsik eredetű Szamanidák uralma alatt, de a 10. században a feudális anarchia állapotába került, s birtokait a Karahanidák vették uralmuk alá. A 12. század elején államuk a karakitajok támadása következtében omlott össze. 1219—21-ben Közép- Ázsia területét s így Tádzsikisztánt is a mongolok hódították meg; ezek a területek Dzsagatáj kán birtokába kerültek. A 14. század folyamán Tádzsikisztán területének jelentős része Timur birodalmához, majd ennek széthullása után a bokharai kánsághoz (a 18.sz. közepétől emirátus) került. A 17-19. század folyamán területén számos gazdasági és kulturális szempontból elmaradott feudális kánság állott fenn. Közép-Ázsia meghódítása során Oroszország kiterjesztette uralmát Tádzsikisztán északi területeire is, majd 1868-ban Szamarkand elfoglalásával, valamint azzal, hogy a bokharai emír elismerte Oroszország fennhatóságát, befejeződött Tádzsikisztán meghódítása. Až orosz cárizmus hódító, gyarmatosító politikájával szemben a 19. század 70—80-as éveiben nemzeti felszabadító mozgalom bontakozott ki (1875. és 1885. évi felkelések). Tádzsikisztán gazdasági életében a feudális viszonyok további fennmaradása mellett a 19. század végén és a 20. század elején megindult a tőkés fejlődés. Az Októberi Szocialista Forradalom után, 1917 novemberében Észak-Tadzsikisztánban is létrejöttek a szovjethatalom szervei, míg Tádzsikisztán területének nagy része a bokharai kánság, majd 1920 októberétől a buharai köztársaság kötelékében maradt. A szovjethatalom ellen 1921-től éveken át heves fegyveres támadásokat intéztek a középázsiai nacionalista mozgalom hívei, a baszmacsok; központjukat a Vörös Hadsereg 1922—23-ban szétverte. Kisebb baszmacs-csoportok tevékenységét mindenesetre csak 1926-ban sikerült felszámolni. 1924-ben megalakult a Tadzsik Autonóm Köztársaság, amely 1929-ben a Szovjetunió keretében szövetségi köztársasággá alakult. Tádzsikisztán sokoldalúan fejlődő iparral és intenzív mezőgazdasággal rendelkező köztársaság. A Szovjetunió jelentős gyapottermelő körzete, fejlett szőlő- és gyümölcstermesztéssel. A háború előtti ötéves tervek időszakában megindult a köztársaság iparosítása, kifejlődött a textil- és élelmiszeripar, valamint a bányászat. 1938-ban 6,2-szer annyi ipari terméket állítottak elő Tádzsikisztánban, mint 1913-ban; 1968-ig pedig az ipari termelés az 1913. évinek a 76- szorosára emelkedett. Tádzsikisztán fejlett iparágai: a bányászat (kőszén, kőolaj, arany, polimetallikus ércek), a fémfeldolgozás, a gépgyártás, az energetika, a gyapjúkikészítés, a selyemkészítés és a konzervgyártás. Mezőgazdaságában a völgyekben a gyapot-, a kukorica- és gyümölcstermesztés, a hegyekben a félnomád juhtenyésztés dominál. Tádzsikisztán mintegy tizenkétszer annyi szenet és cementet, nyolczor annyi villamos energiát, kétszer annyi textíliát állít elő, mint határon túli szomszédja, Afganisztán, holott Afganisztán lakossága hatszor annyi, mint Tádzsikisztáné. A tadzsikok kultúrája ősibb, mint sok európai népé. Két-háromszáz esztendővel a mi Halotti beszédünk születése előtt éltek és alkottak olyan nagy tudósok és költők (akiket az arabok, illetve a perzsák mellett a tadzsikok is magukénak vallanak), mint Abu All al-Husszain Ibn Abdallah Ibn Szína (Avicenna), Rúdakí Firduszi vagy Omar Khajjám. Ugyanakkor a későbbi évszázadok történelmi eseményeinek következtében a XX. század elején a bokharai kánság keleti határvidékének számító Tádzsikisztán még elmaradottabb volt, mint Közép-Ázsia többi vidéke. A forradalom előtt Tádzsikisztánnak alig volt iskolája, 1914/15- ben mindössze 10 négyosztályos világi iskolát tartottak fenn a „bennszülöttek“ gyermekeinek, 369 tanulóval; közép- és felsőfokú iskolák, valamint szakiskolák nem voltak. Az 1968/69-es tanévben a nyolcosztályos általános iskolákat 699 000 tanuló látogatta, 35 szakiskolának 32 700 tanulója volt, a dusanbei Lenin Egyetemen és a további 6 főiskolán 40 900 hallgató tanult. 1951-től működik a Tadzsik Tudományos Akadémia, 1968-ban 16 tudományos intézetében 888 tudományos munkatárs, a köztársaság további tudományos intézményeiben 4346 tudományos munkatárs dolgozott. A köztársaságban öt múzeum, nyolc színház, több rádió— és televízióadó működik. 1055 nyilvános könyvtárában 6,7 millió kötetet tartanak nyilván. A legnagyobbak közé tartozik a dusanbei Firduszi Könyvtár, amely 1,7 millió kötet könyv és folyóirat mellett több ezer értékes kézirattal rendelkezik, és a Központi Akadémiai Könyvtár 600 000 kötettel. Dusanbe Híresek a tadzsik aranyhímzések Útépítés a tadzsik hegyekben (APN felvételek) Kérdéseink: 1. A tadzsikok többsége — férfiak, nők egyaránt — nem annyira dísznek, mint inkább a hőség ellen hímzett sapkát visel. — Mi ennek a neve? — Fez (1) — tübetejka (2) — turbán (x). 2. Perzsa költő, filozófus, az iráni, ill. tadzsik irodalom klasszikusa (1184—1292). A zsarnokság ellen, a nép jogaiért, a munka elismeréséért küzdő, de ugyanakkor a béke szeretetére nevelő munkásságából kiemelkedik Busztán (Gyümölcsöskert) című moralizáló, oktató költeménye és Gulisztán (Virágoskert v. Rózsáskert) című példázat- és novellagyűjteménye. Tulajdonképpeni neve Musarrif ad-Din bin Muszlih ad-Din Abdullah. — Milyen néven ismerjük? — Szádi (Sza'adi) (1) — Dzselál ed-Dirí Rumi (2) — Háfiz (x). 3. Dusanbe helyén a század elején csak egynéhány száz lakosú falu állt (Düsambe) s a huszas évek közepe táján kezdett el fejlődni. — Hogy hívják a tadzsikok a falut? — Kislak (1) - aul (2) - dilizsán (x). A 12. számú rejtvény megfejtői közül egyenként 100 korona értékű könyvutalványt nyertek: Kakas Gyula, Tekovské Lužany (Nagysalló), Szakái Károly, Trstice (Nádszeg), Szlgety Judit, Šafárikovo (Tornaija). 14 A beküldő neve................................................................................................... Megfejtés foglalkozása '. . ...................................................... 1 címe . .................................................................................................. I járás ... 1 .....................................................................--------------«________________________________________ 3
