A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-11-03 / 44. szám

A legendás hírű Auróra cirkáló

A Téli Palota

Milliók

legjobbjai

SCSERBAKOV, Alekszandr Szergejevlcs (szül. 1901. X. 10.) — vezérezredes, párt- és állami funkcionárius. A Nagy Honvédő Háború idején a pártpolitikai munka szerzője volt a szovjet hadseregben, részt vett Moszkva védelmének megszervezésében. Meghalt 1945. május 10-én.

SCSORSZ, Nyikolaj Alekszandrovlcs (szül. 1895. VI. 6.) - orosz forradalmár, a polgárháború hőse. 1918-ban belépett az Oroszországi Kommunista Pártba. A polgárháború és az intervenció időszakában Ukrajnában megszervezte a híressé vált Bogunszkij-ezredet, amelynek parancsnoka lett. Tevékenyen részt vett a felszabadított ukrán területeken a szovjethatalom létrehozásában. Ifjú kora ellenére hősiességéért, bátorságáért és a forradalom ügyéhez való töretlen húségéért nagy tekintélyre tett szert mind a hadsereg, mint pedig a lakosság körében. Harcban esett el 1919. augusztus 30-án.

L

E

N

I

N

G

R

A

D -íme itt vagyok Leningrádban, a leggyönyörűbb városban, amelyet valaha is láttam. Ragyogó, napsütéses őszi időben sétálok a Néva-parton, szemben velem a legendáshírű Auróra cirkáló fehér teste mozdulatlan méltósággal nézi tükörképét a zöldesszürke vízben. A Péter-Pál erőd templomának tűtornya szinte belefúródik a kék mindenségbe. Itt minden kő, minden emlék a történelem felejthetetlen, dicsőséges múltját idézi. Három forradalom bölcsője volt ez a város. 1905 januárjában a Téli Palota előtt fojtották vérbe a munkások békés tüntetését. 1917-ben itt lobbant lángra a második, a februári polgári demokratikus forradalom, mely letaszította trónjáról a cárt. És végül a legdicsőbb: 1917. október 25. éjjelén (a régi időszámítás szerint) a pétervóri munkások, katonák és matrózok Lenin vezetésével győzelemre vitték a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, mely új korszakot nyitott az emberiség történetében. A Szmolnij palota márványtermében hirdették ki a szovjethatalmat s itt alakult meg a világ első munkás-paraszt kormánya Leninnel az élén. Lenin életének és munkásságának számos eseménye fűződik e városhoz, és éppen ezért 1924-ben Lenin halála után méltán vette fel a munkásosztály lánglelkű vezérének nevét.

A város születésének dátuma 1703. május 16 — ezen a napon tette le a Péter-Pál erőd alapkövét Nagy Péter. Az erőd eredetileg az ellenségtől védte a leendő várost, de később börtönné alakították át. Kazamatáiban raboskodtak az orosz forradalmárok, akik felemelték szavukat a cári önkény ellen. Ezekben a nyirkos cellákban számos ismert író és szabadgondolkodó — Ragyiscsev, Cser-) nisevszkij, Gorkij — is sínylődött. Innen vitték a vesztőhelyre Lenin bátyját, Alekszander Uljanovot. Az erőd ma múzeum. Az egyik folyosórészben természetes nagyságban viaszkból készült cári altiszt szúrós tekintettel figyel a cellaajtó felé, ahol a beosztottja a kémlelőnyíláson a rabot ellenőrzi. Szívet szomorító a csupasz, betonpadlós kazamaták, a rozsdásodó vaságyak és a sűrű rácscsal fedett parányi ablakok látványa, ahová alig szűrődött be valami fény. Egy-egy cellában a felcsukható kis asztalon vérpiros szekfűt helyeztek el a kegyelet és a hála jeléül.

A Néva deltájában, mintegy száz szigeten terül el a város. A legnagyobb a Vasziljevszkij sziget, melynek a csúcsában áll a klasszicista stílusban épült volt tőzsdepalota — ma Haditengerészeti Múzeum. Előtte két harminckét méter magas, hajóorral, szobrokkal díszített vörösszínű világítótorony áll. A szobrok a négy folyót -- a Névát, a Volgát, a Volhovot és a Dnyepert szimbolizálják. A XVIII. század elején még itt volt a kikötő. Itt horgonyoztak le az első tengeri hajók. Ma már a kikötő jóval távolabb került az öbölben. Nem messze a tőzsdepalotától áll a „Tizenkét Kollégium“, a Péter-korabeli minisztériumok épülete, melyben a leníngrádi egyetem kapott helyet. 1891-ben Lenin itt tette le jogi magánvizsgáit,

A szigeten számos ipari üzem található. Megnéztük a sziget túlsó felén épült nagyforgalmú tengeri személykikötőt is, mely Leningrádot összeköti a skandináv államokbeli, valamint az angliai és kanadai kikötőkkel.

A szigetről visszatérve a Téli Palota előtt álltunk meg egy pillanatra, hogy visszaidézzük a történelem, az októberi szocialista forradalom fényes napjait; mennyi szép könyv, film, vers, zene örökítette meg e pár napba sűrített újkori történelmet formáló időszakot! A Téli Palota ma a hozzátartozó épületcsoporttal együtt az Állami Ermitázs múzeum felbecsülhetetlen értékű kincseinek tárháza. Az a pár óra, amit e csodálatos, világhírű mesterek — Leonardo da Vinci, Tizian, Rubens — képeit őrző termekben eltölthettünk, örökre felejthetetlen marad számunkra. Persze a két és fél millió kiállítási tárgyat mind megnézni idő hiányában egy utazás alkalmával lehetetlen. Az épület összes termeinek bejárásához mintegy harminc kilométeres út megtétele szükséges.

Az Auróra ragyogóan fényes, tiszta fedélzetén újból megcsap a történelem levegője. Mint tudjuk, a hadihajó legénysége a bolsevik tengerészek vezetésével a Februári Forradalom idején fellázadt és elkergette tisztjeit. November 7-én a Forradalmi Katonai Tanács parancsára a leningrádi öbölbe hajózott és horgonyt vetett a Néván. Oromlövegének tüze szolgált jeladásul a Téli Palota ostromához. A hajóról leadott ágyúlövés jelezte az új korszak eljövetelét. Megtekintettük az oromlöveget, a rádiósfülkét, melyből Leninnek az „Oroszország polgáraihoz“ című fel-A petrodvoreci szökőkutak egy része