A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-27 / 43. szám
Történelmi tükör (1972. X. 30. - 1972. XI. 3.) 176?-bcn ezen n napon született André de Chenier francia költő. (Elhunyt 1784. VII. 25- én.) /r" \ / X\ •• 1922-ben ezen a napon hunyt el Gárdonyi Géza író. (Született 18(13. VIII. 3-án.) Október 31 1934-ben ezen a napon gyilkolták meg Hoffmann Ottó forradalmárt, a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagját. (Született 1902-ben.) ■November 1 1922-ben ezen a napon hunyt el Alfred Capus francia költő és író. (Született 1858. XI. 25-én.) 1961-ben ezen a napon hunyt el Vértes Marcell festő és grafikus. (Született 1895. VIII. 10-én.) November ? 1896-ban ezen a napon hunyt el Degré Alajos neves publicista. (Született 182U-ban.) 1842-ben ezen a napon hunyt el Alekszej Vusziljevics Kolcov orosz költő. (Született 1809. X. 1 1-én.) 1877-ben ezen a napon született Helena Malirová cseh írónő, a spanyol forradalom harcosa. (Elhunyt 1940. II. 17-én.) lsxiz-ben ezen a napon született Nordahl Grieg norvég író. (Elhunyt 1943. XII. 2-án.) November 3 1887-ben ezen a napon született Szamuil Jakovlevics Marsak szovjet író. (Elhunyt 1964. VII. 4-én.) A Hét vendége Dr. PAVOL PAÍKA docens, kandidátus, a bratislavai Kultúra- és Közvéleménykutató Intézet igazgatója Pártunk és kormányunk helyes politikáját bizonyltja, hogy érdeklődést tanúsít az emberek s ezzel természetesen az egész társadalom közvéleménye iránt. Erre vall az a tény, hogy van Szlovákiában, nevezetesen Bratislavában egy olyan Intézmény, amely a kulturális jelenségek kutatásával és közvéleménykutatással foglalkozik. Lehet, hogy ez az összegezés túlságosan leegyszerűsített, ezért megkértük a bratislavai Kultúra- és Közvéleménykutató Intézet igazgatóját, dr. Pavol Paškát, hogy bővebben ismertesse az Intézet kutatómunkáját, s a munka végzésével kapcsolatos módszerekről Is mondjon néhány szót. őszintén örülök annak, hogy a Hét szerkesztősége érdeklődést tanúsít a kultúra- és közvéleménykutatatás kérdései s ezzel intézetünk tevékenysége iránt, melynek fő küldetése Szlovákiában a lakosság kulturális életében felmerülő problémák feltárása, okainak vizsgálata szocialista társadalmunk átalakulásának folyamatában. Célunk felszínre juttatni a meglevő hatékony módszereket, keresni a kulturális fejlődés új útjait nemzeteink és nemzetiségeink számára. Mivel intézetünknek tudományos kutató jellege van, ezért figyelmét nem szűkitheti le csupán a kulturális életben megnyilvánuló külső jelekre, de szükségesnek tartja, hogy e folyamat lényegét mélyrehatóan vizsgálja, ami azt jelenti, hogy elsősorban a szocialista kultúrának és népművelésnek eszmei és társadalmi hatékonyságát, esztétikai értékeit vizsgálja a szocialista öntudatra való nevelés érdekében. * A bratislavai Kultúra- és Közvéleménykutató Intézet ilyen célzattal egész sor kutatást végez a kulturális élet elméleti, gyakorlati, szociológiai és gazdasági helyzetének, lehetőségeinek, problémáinak kérdéseit illetően, ugyanakkor az irányító és szervező munka hatékonyságát, a tömegtájékoztatási eszközök szerepét és a közvéleményre gyakorolt hatását is vizsgálja. Intézetünk dolgozói nagy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kulturális életünk lényeges problémáinak kérdései úgy nyerjenek megoldást, hogy azok összhangban legyenek a CSKP művelődéspolitikai irányvonalával, hogy pozitívan járuljanak hozzá szocialista államunk kulturális életének mind elméleti, mind gyakorlati fejlődéséhez. Gondolom, helyes lesz, ha megemlítek néhány konkrét kutatási feladatot, melyet intézetünk már elvégzett, és olyat, amellyel a jelen időszakban foglalkozik vagy előkészít. 1970-ben zártunk le egy két évig tartó feladatot, amely a következő volt: Szlovákia iparban dolgozó lakossága kulturális és társadalmi életének kutatása. Az eredményekben rámutattunk arra a nagymennyiségű kulturális és társadalmi aktivitásra, amely az ipari központokra olyan jellemző és ezzel párhuzamosan a szabad idő célszerű, kulturált felhasználásának problémáira, hiszen tudjuk jól, hogy a szabad idő helyes felhasználásának nagy szerepe van a dolgozók szellemi és fizikai erőinek regenerálódásában. Ehhez az igényes feladathoz kapcsolódott a következő': a földművelésben dolgozóknak és családjuknak, a falusi lakosságnak kulturális és társadalmi életét és azok problémáit vizsgáló kutatómunka. Ezt a feladatot intézetünk még ebben az évben — néhány zárójelentés és tanulmány van még hátra — már elvégzi. További jelentős kiegészítő feladatunk lesz a bratislavai és košicei (kassai) lakosság kulturális életének kutatása, összhangban a „Prágaiak szabad ideje“ nevű kutatási tervezettel. Ezt a kiegészítő kutatásunkat a prágai testvérintézettel közösen valósítjuk meg. Bár ez a feladat még csak előkészületi stádiumában van, de már most is érdekes és kritikus tényekre támaszkodhatunk, ami például a városok kulturális életének színvonalát illeti. Ezeket a tapasztalatokat a bratislavai, košicei, Banská Bystrica-1 színházak, operák látogatottságával kapcsolatos kutatásaink alapján szereztük az 1968—88-es évadban. Nagyon igényes és felelősségteljes az a további állami tervfeladat, amely szerint hazánk kisebbségeinek kulturális életét fogjuk vizsgálni. Közvéleménykutató jellegű feladataink száma évente tíz. Ezen a téren is különböző jellegű és tartalmú kutatásokat végzünk. Nagyon sok értékes adatunk van a lakosságnak a különböző témákhoz való viszonyát, hozzáállását illetően. Témáink például ilyenek voltak: A főiskolások világnézete, Napjaink erkölcse, Lenin személye tudatunkban, Gazdaságpolitikai nézeteink, Az év végén, az új év kezdetén stb. Munkánkban jelentős mértékben alkalmazzuk a tudományos kutatási módszereket és technikákat. Ilyenek például a konkrét megfigyelés, a kérdőíves vizsgálatok, a standard beszélgetésektől egészen a szociológiai-kísérleti és a pedagógiai-lélektani jellegű módszerekig terjedő munkaformáink. Kutatómunkánk sikere annak is köszönhető, hogy széleskörű munkatársi hálózatra támaszkodhatunk egész Szlovákiában. Intézetük a múltban is végzett kutatásokat a kisebbségi lakosság körében. Megemlíthetne néhányat? A kisebbségek kulturális életét vizsgáló kérdésekre Intézetünk elődje, a bratislavai Népművelési Intézet Is jelentős gondot fordított. Elvégezte például a komárnói (komáromi) járás kulturális életének komplex felmérését, valamint a Csehszlovák Ŕádió magyar adásának a lakosságra gyakorolt hatását is vizsgálta. Az 1965 - 67 években pedig a budapesti Népművelési Intézettel közösen kutatómunkát végzett a televízió műsorainak hatásával és a lakosságnak a televízió Iránti kulturális igényeivel kapcsolatban. Mindkét intézet közös tervezet és egységes kritériumok alapján végezte munkáját. Részünkről Dél-Szlovákia járásainak, magyar részről pedig Magyarország északi járásainak kutatása volt a cél. A közös munka eredménye nemcsak a felmérések összegezését jelentette, de felhívja a figyelmet a televízióval szembeni' igényekre. Mint már említette, a jelen pillanatban U egy nagyszabású kutatási feladat előtt állnak, amely nemcsak Szlovákia, de az egész ország kisebbségeit érinti. Szeretném, ha néhány mondattal külön is kitérne erre a feladatra. Igen a VIII—4—8-os állami tervfeladat alapjan valóban komoly munka elvégzése vár ránk: a kisebbségek kulturális életének vizsgálata szocialista társadalmunkban. Itt lényegében a magyar, ukrán, lengyel és német nemzetiségek kultúrájának irányvonalát, a fejlődés lehetőségeinek előfeltételeit fogjuk kutatni, valamint a nemzetiségi kultúra pozitív hozzájárulását szocialista kultúránk egészéhez, az internacionalizmus elveivel összhangban. Az előkészületi munkákban nagy segítséget jelent az 1972. június 12 —13-án megrendezett nemzetközi részvételű tudományos szimpózium, amelyen mintegy 40 vendég vett részt, közöttük olyan kiváló szakemberek, mint dr. Kővágó László Budapestről és dr. Klaus Schiller az NDK-ból. A szimpózium külföldi és hazai résztvevői a nemzetiségi kultúra kutatásának lehetőségeivel s annak elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkoztak. Hogyan Juttatják el a kutatások eredményeit azokhoz, akiknek ezek mindennapi munkájukban segítséget jelentenek? Az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy intézetünk munkája felelősségteljes, és hogy mindez a munka szükséges és időszerű a párt és kormány által kitűzött kulturális feladatok elvégzéséhez. Igyekszünk ezért a kutatások eredményeit a lehető leggyorsabban átvinni a gyakorlati munkába és lehetővé tenni, hogy az eredményeket megismerjék a kulturális, népnevelő politikai munka irányítását végző intézmények, hogy munkájukban legyen mire támaszkodniuk, Célunk, hogy teljes mértékben teljesítsük a pártunk XIV. kongresszusának határozataiból ránk háruló feladatokat, azokat a feladatokat, amelyeket korunk társadalma a tudományos kutatómunkáktól elvárt, igényel: „Erőnket a fő feladatokra összpontosítva közel hozni a tudományt a gyakorlathoz és olyan feltételeket teremteni, hogy a tudományos értelmiség sokkal nagyobb mértékben hozzájárulhasson a szocializmus további fejlődéséhez.“ A beszélgetést vezette: T. KASZA IDA A C SEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettqs: 328-84, szerkesztőség: 328-85. Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. - Postafiók. C. 398. Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS - Ústredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p„ Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,- Kčs, fél évre 78,Kés, egész évre 158,- Kčs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 45432. Címlapunkon Taliga Mária, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele
