A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-20 / 42. szám
y* SAN ADRIAN nagyon meglepődött Goya viselkedésén. A hercegnő gyermekkori barátja, a világjárt vadász kedvelte és tisztelte a festőt, nem tudta elképzelni, hogy miért utasítja vissza meghívását. — De ön, hercegnő, ugye eljön? — kérdezte Cayetánától. — Hogy őszinte legyek: nem tudom. — ö sem megy...! Itthon marad! — jelentette ki ironikusan Goya. Cayetána a dühtől és a szégyentől rákvörös lett. Néhány pillanatnyi gondolkodás után válaszolt: — Meghívását örömmel elfogadom. Mikor indulunk? — Megmondtam: sehová sem mégy! — Azt teszem, amit akarok. Holnap reggel Indulunk! — Nagyszerű — szólt közbe San Adrián. — Biztos vagyok benne, hogy a vadászaton jól érzi majd magát. Nagyszerű társaság lesz ott. Cayetána utasította komornáját, Eufemiát, hogy a vendéget vezesse fel a vendégszobába, majd Goyát viselkedése miatt felelősségre vonta: — Felháborító, amit tettél! Nem tudsz viselkedni! Paraszt voltál és az is maradsz! Szeretlek, de nem engedhetem meg azt, hogy nekem parancsolj! — Vedd tudomásul, hogy ezzel a majommal nem mégy vadászni! — Kedvesem, most nagyon tévedsz. Te nekem nem parancsolhatsz! Magam döntőm el, hogy mit teszek. Legyen eszed! Ha nem akarsz velünk jönni, maradj itt, várj meg, néhány napon belül visszatérek. — Ha elraégy és nem hallgatsz rám, mire visszajössz, nem találsz itt! — Mehetsz, senki sem tart vissza! — Közönséges ringyó, átkozott boszorkány vagy. Látni sem akarlak többé az életben! — ordította dühösen Goya. — Bolondot űztél belőlem, de most vége! Goya dührohamot kapott. Tört, zúzott, ami a kezeügyébe került, mindent tönkretett. Idegösszeroppanásában teljesen magára hagyták. Miután jobban lett, összecsomagolta legszükségesebb dolgait és búcsúszó nélkül elhagyta a hercegnő várkastélyát, ahol élete legnagyobb szerelmével, Gayetánával felejthetetlenül szép napokat töltött. Gyalogosan indult útra. Elhatározta, hogy Zaragozába megy, felkeresi öreg, beteg édesanyját, akit már évek óta nem látott. Otközben egy szamárhajcsárral került össze. — Hogy hívnak? — kérdezte tőle Goya. — Csodálkozom, hogy nem ismersz. Gil a szamárhajcsár vagyok, akit az egész országban Ismernek. — Szükségem van rád. Mennyiért vinnél el Zaragozába? — Zaragoza nincsen messzire — válaszolta kitérően a hajcsár. — Azt én is tudom, de mennyiért vinnél el oda? — Nyolcszáz reálért. — ötszázat adok! — Én bizony már nem hallok jól. Mennyit mondtál? — Hatszázat kapsz, egy fityinggel se többet! Hosszú alkudozás után végre megegyeztek. Goyát útján lázálmok, látomások kísértették. Gll, a szamárhajcsár azt is észrevette, hogy utasa szinte óráról-órára rosszabbul hall. A festő betegen, testileg és lelkileg összetörtén érkezett meg a szülői házba, édesanyjához. A szamárhajcsártól, aki útközben gondját viselte, vigyázott rá s ápolta, elérzékenyedve vett búcsút. Hálából nagyobb összeget adott neki, mint amennyiben megegyeztek. — Te most beteg vagy. A pénzedre szükséged lesz. Csak annyit fizess, amennyiben megegyeztünk. Beteg embertől soha sem fogadok el borravalót — jelentette ki büszkén Gil. Goya sértődötten válaszolt: — Tudod azt, hogy ki vagyok én...? Ha nem tudnád: Francisco Goya, udvari festő! — Én meg Gil, az országszerte ismert szamárhajcsár vagyok. És ha legközelebb szükséged volna rám, gyere, vagy üzenj, szívesen szolgálatodra állok. • • • — ülj le fiacskám, pihend ki magad, biztosan nagyon elfáradtál, és ahogyan látom, beteg is vagy — fogadta fiát az öregasszony. — Kérlek, lassan és nagyon hangosan beszélj velem. Ügy hiszem, teljesen megsüketültem. De az nem baj, mert a süketek jobban látnak, olyan dolgokat is megfigyelnek, amit mások észre sem vesznek... (Folytatjuk) Venessa Redgrave vállalkozik arra a nehéz feladatra, hogy Greta Garbo után megszemélyesítse Krisztina királynőt. A fiatal és nagyon tehetséges filmművésznő az újságíróknak kijelentette, hogy az új filmben semmi körülmények között nem utánozza Greta Garbót, akinek a gesztusait, játékát megunta a közönség. Geraldine Chaplin játssza az „Erősebb a félelemnél“ című új angol film főszerepét, mely egy fiatalasszony gyermek utáni vágyáról szól. Ősrégi afganisztáni lovasjáték zajlik a The Horsemen című film kockáin. Játék ugyan, de a tét komoly: az öregedő uralkodó apa és fia küzdelme a hatalomért. Omar Sharif játssza a rettenthetetlen lovast, aki még külön küzdelmet is vív egy szép lány, Zereh szerelméért. A leányt Leigh Tavlor-Young alakítja. FILMHÍREK
