A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-13 / 41. szám
szabad hazája - A SZOVJETUNIÓ Karine Kazarjan, az örmény Állami Népi Együttes szólótáncosnője nyelv — valószínűleg az elsőszülött fiú után — az embereket armen, az országot Arménia néven említi. Arménia területén az i. e. 9. században magas kultúrájú korai rabszolgatartó állam alakult ki, Urartu, amelynek széthullása után az i. e. 6. században örmény törzsszövetség jött létre. Ez a század végén a médek, később a perzsák, majd Nagy Sándor hódításainak áldozata lett. Az i. e. 4. század végén több örmény állam alakult ki, amelyek hamarosan a Szeleukidák fennhatósága alá kerültek. A Szeleukidák uralmának felszámolása és a különálló örmény államok egyesülése eredményeként Örményország gazdasági és kulturális szempontból egyaránt jelentős állammá vált. Nagy-Orményország hatalma tetőpontján — az időszámításunk előtti nyolcvanas-hetvenes években — a Kaszpi-teng értől a Földközi-tengerig, Palesztináig terjedt, de i. e. 63-ban Pompeius legyőzte Nagy Tigrán örmény királyt, s Örményország a római birodalom vazallusa lett, megindult a görögrómai kultúra beáramlása. III. Trdat i. sz. 302-ben felvette a kereszténységet és államvallássá tette. A római birodalom felbomlásával örmény ország nyugati része bizánci, keleti része perzsa befolyás alá került, majd a 7. század második felében Perzsiával együtt meghódították az arabok. Az arab uralom 233 évig, 625-től 885-ig tartott. Ekkor az arab kalifátus felkínálta a koronát Asot Bagratuninak. A Bagratidák uralma alatt Ani örmény államban migszilárdult a központi hatalom, sikerült átmenetileg letörni a naharán családok vetélkedését. 1045-ben kiújult a hercegek vetélkedése, s Anit egy árulás Bizánc kezére juttatta. A 11. században a szeldzsuk törökök hódították meg, a 12. század második felében Grúzia birtoka lett. A 13. század harmincas éveiben a mongol hordák rohanták le az országot, majd őket nomád türkmén törzsek követték. A 16. századtól Törökország és Irán közötti harc színtere volt, a pusztító támadások az örmény lakosság tömeges kivándorlását idézték elő. Ez volt az örmény emigráció első nagy hulláma. Az 1555-ben létrejött török—iráni megállapodás értelmében Örményország nyugati része Törökország, keleti része Irán birtokába került. A 19. század elején az 1826—28. évi orosz—perzsa háború eredményeként Örményország keleti területeinek nagy része (az eriváni és nahicseváni kánságok), majd az 1877—78. évi orosz—török háborúban Karsz és Ardahan elfoglalásával egész Kelet-Orményország az orosz birodalomhoz került. A Törökország fennhatósága alatt maradt örmény területeken felszabadító mozgalom bontakozott ki a törökök kegyetlen politikai, társadalmi, nemzeti és vallási elnyomása ellen.yEzt a török hatóságok ürügyül használták fel a tömegmészárlásokra, pogromok szervezésére, amelyek közül különösen hírhedtté vált az 1895—96. és az 1914—15. évi pogrom (ez utóbbinak kb. másfél millió örmény esett áldozatul). Az üldözések az örmények újabb nagyarányú kivándorlását idézték elő főként Amerikába, Franciaországba és a Közel- Keletre: Egyiptomba, Libanonba. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az örmények társadalmi és nemzeti felszabadulásának feltételeit is megteremtette. A hatalmat azonban 1917 novemberében jobboldali örmény nacionalisták, a dasnakok ragadták magukhoz, burzsoá nacionalista kormányt alakítottak, mely kikiáltotta az önálló örmény köztársaságot. 1918 májusában Törökország megszállta Örményország keleti területeinek jelentős részét, majd 1918 novemberben átmenetileg az angolok váltották fel a török csapatokat. 1918 decemberében kitört az örmény —grúz és örmény—azerbajdzsánt háború. 1920-ban ismét török csapatok nyomultak be Örményországba. Ez határozott lépések megtételére késztette Szovjet-Oroszországot. A Vörös Hadsereg egységei az örmény felkelők segítségére siettek, kiűzték a török csapatokat és véget vetettek a dasnakok uralmának. Létrejött a forradalmi katonai tanács, megalakult az örmény Szovjetköztársaság. A megindult szocialista átalakulást heves osztályharc kísérte. 1921 februárjában a dasnakok Törökország segítségével ellenforradalmi lázadást szerveztek, amelyet áprilisra sikerült leverni. 1922. március 12-én megalakult a Kaukázusontúli Szocialista Föderatív Szovjet Köztársaság. Örményország ennek fennállásáig, 1936 végéig tagja volt, majd ismét szovjet szocialista köztársasággá alakult. A szovjethatalom évtizedeiben Örményország gazdasági szerkezete gyökeresen megváltozott. Az ipar foglalja el gazdaságában a vezető helyet, amely a nemzeti jövedelem 60 %-át, a mezőgazdaság 15 %-át szolgáltatja. Az utolsó 40 év folyamán 500 nagy iparvállalat épült, Az ipari össztermelés 1913-tól 1940-ig a 9-szeresére, 1968-ban pedig az 1940. évinek a 17-szeresére növekedett. A villamosenergia-termelés 4997 millió kWó (1968), ennek jelentős részét vízi erőművek szolgáltatják. Jelentős vízi erőművek épültek az utóbbi években, de újabban inkább a Karadagból (Azerbajdzsán) távvezetéken érkező földgáz energiahordozóként való hasznosítására törekednek. Ásványkincsekben gazdag. Jelentős réz-, molibdén-, kén-, pirít-, cink-, tufa-, márványelőfordulás. Vezető ipari ágazata a színesfémkohászat, vegy- és elektronikai ipar. A razdaní körzetben hatalmas új vegyipari kombinát épült, ez elsősorban timföldet állít elő helyi neftelin-szienit-Az örmény hegyi falvakban még tartja magát a népviselet Felvételek: APN bői. Fejlett a műkaucsuk-, a karbid- és kénsavgyártás is. Műszeripara egyre tökéletesebb termékeket gyárt. A korszerű jereváni óragyár egyike a legnagyobbaknak a Szovjetunióban. Fejlett gépgyártása, könnyűipara és élelmiszeripara is. A mezőgazdaság vezető ágazatai a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés, valamint az állattenyésztés. Kevés országban van annyi építészeti műemlék, mint Örményországban. Pogány szentélyek, sziklakápolnák, kolostorok, székesegyházak lépten-nyomon. Az örmény építészet elsőnek egyesítette a bazilikát a kupolával; a négyzetes alapon nyugvó kupola az örmény építészet sajátossága. Kérdéseink: Jereván történelme az időszámításunk előtti korban kezdődik. A város elődjének Ervuni uartui erődvárost tartják. Ennek bejáratát díszítik az asszír hatásra valló állatfigurák Az örmény nyelv az indoeurópai nyelvek jafetita nyelvcsaládjához tartozik. A legősibb örmény irodalmi emlék Meszrop Mastocnak, az örmény, majd a grúz írás megteremtőjének életrajza, amelyet tanítványa vetett pergamenre 440 tájékán. 1400 éves kéziratokat is őriznek a híres kézirattárban, a Matenadaránban, igen szép miniaturákkal. Az örmény zene ősidőkre tekint vissza. A gazdag hagyományokkal rendelkező örmény zeneművészet legjobb képviselői: Aram Hacsaturján és Arno Babadzsanyán a Szovjetunió határain túl is jól ismertek. Kiváló előadóművészeik is vannak, akik sorából kiemelkedik Goar Gaszparjan. 1. Örményország keleti részén, Jerevántól 60 km-re, 1914 m magasan egy völgykatlanban van a világ egyik legnagyobb hegyi tava. Harminc patak és folyócska táplálja, a vizet egyetlen folyó, a Razdan vezeti le. Neve? — Szeván (1) — Van (2) —Urmia (x). 2. Örményország ősi fővárosa, az örmény kultúra s az önálló örménygregorián egyház központja. A város neve? — Ecsmiadzin (1) — Garni (2) — Astarak (x). 3. Az egyik erdélyi fejedelem 1672-ben kb. 3000 örmény családot telepített Erdélybe Lengyelországból és Moldovából. Városaikat, Szamosújvárt és Erzsébetvárost később a szabad királyi városok rangjára emelték. — Ki volt ez az erdélyi fejedelem? — II. Rákóczi György (1) — Apafi Mihály (2) — Teleki Mihály (x). A 9. számú rejtvény megfejtői közül a következőknek kedvezett a szerencse, egyenként 100 korona értékű könyvesutalványt nyertek: Csépe Pál, Hodejov (Várgede), dr. Hanlczkó László, Šafárikovo (Tornaija), Venchich Róbert, Tureň (Toronya).
