A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-10-13 / 41. szám
. Történelmi tükör Október 20 1827-bun ezen a napor. született Arnold Böcklin svájci festő és szobrász. (Elhunyt 1901. I. 16-án.) (1972. X. 16. - 1972. X. 22.) Október 21 1892-ben ezen a napon született Otakar Jeremiás cseh zeneszerző nemzeti művész. (Elhunyt 1962. III. 5-én.) Október 22 1777-ben ezen a napon született Heinrich von Kleist német realista író. (Elhunyt 1811. XI. 21-én.) 1082-ben ezen a napon hunyt el Arany János költő. (Született 1817. VII. 2-án.) 1887-ben ezen a napon született John Reed amerikai író és publicista. (Elhunyt 1920. X. 17-én.) Október 16 1862-ben ezen a napon született Auguste Lumiére francia vegyész, a film feltalálója, a filmezés egyik megalapozója. (Elhunyt 1954. IV. lO.én.) 1942-ben ezen a napon hunyt el Peter Zvon szlovák drámairó. (Született 1913. I. 9-én.) 1837-ben ezen a napon hunyt el Johann Nepomuk Hummel zeneszerző. (Született 1778. XI. 14-én.) 1809-ben ezen a napon született Horváth Mihály. a magyar történetírás megteremtője. (Elhunyt 1878. VII. 19- én.) Október 17 Október 19 Október 18 1870-ban ezen a napon született Krúdy Gyula író. (Elhunyt 1933. V. 12-én.) • 1937-ben ezen a napon hunyt el Alekszej Pavlovics Csapigin szovjet író. (Született 1870. X. 17-én.) A Hét vendége Dr. SOLČANSKÝCYRIL, a Csehszlovák Dunahajózási Vállalat folyam- és tengerhajózási üzemének igazgatója Milyen jelentősége van a Duna-hajózásnak Csehszlovákia nemzetgazdaságában? — Ha jól értettem a kérdést, ön arra gondol, milyen szerepe van üzemünknek a köztársaság nemzetgazdaságában. Mielőtt erre felelnék, szeretnék szólni vállalatunk történetéről. Már csak azért is, mert ebben az évben ünnepeljük vállalatunk fennállásának ötvenedik évfordulóját. A folyami hajózás nálunk 1922-ben kezdődött a Csehszlovák Dunahajózási Társaság megalapításával, amely azután gyors fejlődésnek indult. Kiépült a hajópark, kibővült a bratislavai és komáméi kikötő. Az 1949-es esztendő a vállalat új történetének a kezdetét jelenti. Ekkor államosították a részvénytársaságot, ekkor hoztuk létre a Csehszlovák Dunahajózási Vállalatot. S ezzel elkezdődött a korszerűsítés időszaka is. Mondanom sem kell, hogy üzemünknek fontos szerepe és küldetése van. A folyami áruszállítás' biztosítására gondolok, 1965-től beleértve a tengeri szállítást is. Ezt a rendkívül fontos' tevékenységet (kirakodás, berakodás, áruraktározás stb.) a folyam- és tengerhajózási üzem végzi. Hajóparkunk karbantartásáról a bratislavai, üzem gondoskodik. Amint már említettem, áz áruk szállítását a folyam- és tengerhajózási üzem végzi, melynek hajóparkja egyike a legkorszerűbbeknek. A dunai hajópark modern, 1000—1500 tonna teherbírású uszályokkal rendelkezik. Vontatóhajóink 1100—2000 lóerősek. Motoros teherszállító hajóink 2000 lóerősek és 2000 tonna teherbírásúak. Ezek a legnagyobb dunai hajók közé tartoznak. Tengeri szállítást is végzünk. E célra 1965-ben két Duna-tengerjáró hajót vásároltunk. Jelenleg csak az egyiket, a Bojnicét üzemeltetjük. A másik, a Lednice, 1967-ben ott rekedt a Szuezi-csatornában. E rövid bevezető után visszatérek a tulajdonképpeni kérdésre. Ügy gondolom, hogy a Hét olvasóinak semmi újat nem tudok mondani, amit már ne tudnának. Üzemünk a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szállítási rendszerének szilárd részét képezi, mind a szállítás, mind a nemzetgazdaság, mind pedig a valutagazdálkodás szempontjából. A folyami szállítás a vasúti és tengeri szállítással együtt közeli és távoli országokat köt össze. Üzemünknek különösen a tömegáru szállításában van jelentős szerepe, mivel ez lényegesen olcsóbb a vasúti szállításnál. Példaként említem, hogy egy vontatóhajóból és uszályokból álló egyetlen konvoj megfelelő vízállás mellett körülbelül 6000 tonna tömegárut szállít, amely 300 húsztonnás vasúti kocsi terhelésének felel meg. Emellett még az is lényeges, hogy a Duna nemzetközi folyó. Ez azt jelenti, hogy a más országokon keresztül haladó hajóinkért nem fizetünk. Vasúti szállítás esetén kötelesek vagyunk annak az országnak valutában fizetni, amelyen a szerelvény áthalad. És most már el is jutottunk a folyami szállítás gazdaságosságához. Valutát takarítunk meg. Köztársaságunk partnerei szolgálatainkért koronában és nem valutával fizetnek, mint ahogy az más hajózási üzemek esetében történik. A folyami szállítás további előnye az a valuta-jövedelem, amelyet idegen áruk szállításáért rubelben vagy dollárban kapunk. Mi a szerepe a Dunának a közép-európai országok gazdasági együttműködésében? — A Duna a legnagyobb folyami utak közé tartozik Közép-Európában. Hét országon, Nyugat-Németországon, Ausztrián, Csehszlovákián, Magyarországon, Jugoszlávián, Románián, Bulgárián folyik keresztül és a Szovjetuniót is érinti. Forrásától a Fekete-tengerig 2900 kilométer hosszú. Regensburgtól a torkolatig 2379 kilométer a távolság. Ez a szakasz felel meg a hajóforgalom céljainak. A Duna gazdasági jelentősége abban van, hogy országokat kapcsol össze, beleértve a Szovjetuniót is, legnagyobb gazdasági partnerünket. S beleértve sok más országot, amelyek a tengeren közelíthetők meg. A Duna jelentősége még tovább növekedik, hiszen 1980-ban megkezdik a Rajna—Majna—Duna-csatorna további szakaszának építését. Ha ez elkészül, mindjárt 3500 kilométeres vízi úttal számolhatunk a Dunán. Rotterdamtól a Fekete-tengerig, vagyis Szulináig közlekedhetnek a hajók, kapcsolat létesül az Északi- és a Fekete-tenger között. A Duna mente egyszerre vonzó lesz nagy ipari üzemek létesítésére. A folyó nemzetközi tekintélye óriásit nő, eleven kapocs lesz a nyugat- és keleteurópai országok között. A jövőben számolhatunk azzal is, hogy kapcsolódhatunk a Volga— Don és a Dnyeper—Visztula—Odera csatornarendszerekhez, s a brandeburgi víziút segítségével és a Mittelland-csatorna révén a Rajnavidékkel is kapcsolatot teremthetünk. Ezek a vízi utak gyakorlatilag összekötik Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa országait. Ha a tervezett csatornarendszerek elkészülnek, a Duna évi teherforgalma 280 millió tonnára növekedik az eddigi ötvenmillió tonnával szemben. Hogyan köti össze a Duna Csehszlovákiát a világgal? — A Duna folyásának az iránya (nyugatról délkeletre) már egymagában meghatározza kapcsolatunkat a világgal. Számunkra a bratislavai és a komáromi kikötők jelentik a kaput. Ezeken a helyeken rakjuk ki vagy rakjuk be azokat az árukat, amelyek hozzánk érkeznek, vagy amelyeket mi küldünk más országokba. A Duna folyásával szemben Ausztriába és Nyugat-Németországba tartanak hajóink. Lefelé Magyarországra, Jugoszláviába, Bulgáriába, Romániába és a Szovjetunióba. Brailában, Galacban, Reniben és Izmailban uszályainkról tengeri hajókra kerül át a rakomány, amelyek aztán a Közelés Közép-Keletre, valamint Észak-Afrikába viszik az árut. Megközelítőleg hány tonna árut szállítanak a Dunán évente? — A Duna Bizottság által nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint évente ötvenmillió tonna árut szállítanak a Dunán. A mi részesedésünk ebből aránylag kicsi, mindössze négy százalék. Ez azzal magyarázható, hogy igen rövid a csehszlovák Duna-szakasz, mindössze 22 kilométeres szakaszon folyik a Duna csehszlovák területen, s százötven kilométeres szakaszon a Duna közös határ Ausztriával és Magyarországgal. De hozzájárul az áruszállítás alacsony voltához az Is, hogy a Duna vidéke viszonylag kevésbé iparosított nálunk. Melyik a legtávolabbi ország, ahová hajóink eljutnak? — A Szovjetunió. Ez persze csupán a folyami hajóinkra vonatkozik. Amint már említettem, Duna-tengerjáró hajónk is van, amely a feketetengeri Duna-kikötők, valamint Libanon, Szíria, Egyiptom, Törökország és Ciprus kikötői között szállít árut. Télen, amikor a Duna befagy, Bojnice nevű tengeri hajónk Fiume és Levante között közlekedik. Milyen jelentősebb feladatok hárulnak a Dunahajózási Vállalatra az ötödik ötéves tervben? A feladatok komolyak és jelentősek. Örömmel nyugtázhatom, hogy sikeresen teljesítettük az ötödik ötéves tervből ránk háruló feladatokat. Persze, ami a munka racionalizálását illeti, mindent megteszünk az új technológiai eljárások alkalmazása, a nehezebb munka gépesítése és a hajópark bővítése érdekében. Még jobban el akarjuk mélyíteni együttműködésünket kereskedelmi partnereinkkel, és nemcsak a belföldiekkel, de a többi dunai országgal is, ezek közül is főként azokkal, amelyek a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsához tartoznak. A beszélgetést vezette: MACS JÓZSEF A CSEMADOK Központi Bizottságénak képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telelőn: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók. C. 398. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 46/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., KoSice Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 156,— Kčs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal ét levélkézbesítő. INDEX: 45432. Címlapunkon és a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele
