A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-10-06 / 40. szám

Történelmi tükör

(1972. X. 9. - 1972. X. 15.)

1942-bun ezen a napon hunyt el Terézia Vansová szlovák írónő. (Született 1857. IV. 18- án.)

1827-ben ezen a napon született Zichy Mihály festő és grafikus. (Elhunyt 1906. II. 28-án.)

1857-ben ezen a napon született Ivó Vojnovics horvát költő és drámaíró. (Elhunyt 1929. VIII.

30-án.)

1892-ben ezen a napun hunyt el Salamon Ferenc történész és szerkesztő. (Született 1825. VIII. 29-én.)

1837-ben ezen a napon hunyt el Charles Fourier francia utópista filozófus. (Született 1722. IV. 7-én.)

1892-ben ezen a napon született Andrej Ivanovics Jeremenko szovjet tábornok. (Elhunyt 1970. XI. 19-én.)

1492-ben ezen a napon érte el Kolumbus Kristóf a Bahama-szigeteket. Ezt a napot úgy tartják számon, mint Amerika felfedezésének napját.

1856-ban ezen a napon hunyt el Guyon Richárd honvédtábornok, az 1848—49-es magyar szabadságharc angol

származású kiváló

hadvezére. (Született 1812-ben.)

18j6-ban ezen a napun született Révai József a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja, újságíró és irodalomkritikus. (Elhunyt 1959. VIII. 4-én.)

Október 15

Október 9 Október 12

1547-ben ezen a napon született Miguel de Cervantes Sanvedra spanyol iró. (Elhunyt 1616. IV. 25-én.)

v pk g| 'í' pV,

A Hét vendége

GREINER SZYBILL festőművész

ifľ ■ *, ’,v it - , • * 'irtí

„Qa c’est épatant... Bejártam már a fél világot, de ilyen szépet és tökéleteset még sehol sem láttam“ — mondotta elragadtatással egy francia sportolókkal városunkban járt sportvezető, amikor a hatvanas évek elején a bratislavai sportcsarnok előcsarnokában megtekintette Greiner Szyblll festőművész sporttárgyú rajzaiból, képeiből rendezett kiállítást.

„A sportviadalok, versenyek drámai pillanatait, egyszóval a mozgást művészien megörökíteni a legnehezebb feladatok közé tartozik. És ezt a merész feladatot a fiatal művésznő tökéletesen oldotta meg. Nagy jövőt jósolok neki...!“ — mondotta a francia vendég, akiről későbben tudtam meg, hogy európai viszonylatban ismert műkereskedő, akinek a szerelme a sport.

TÖBB MINT EGY ÉVTIZED telt el azóta, hogy Greiner Szybill, a nagyon tehetséges és ma már világszerte ismert művésznő bekapcsolódott a „sportéletbe“. Nagy hazai sportrendezvény ma már nélküle szinte elképzelhetetlen. Legtöbbnyire a lelátó valamelyik sarkában, szerényen meghúzódva dolgozik; a nagy nemzetközi versenyeken hatalmas papírtömbökkel, színes pasztellekkel, tusokkal felszerelve fáradhatatlanul „vadászik“ az olyan pillanatok megörökítésére, amelyek a fotóriporterek számára is mindig „csemegét“ jelentenek.

GREINER SZYBILL természetesen nemcsak sporttárgyú képeket rajzol, fest. Színpompás tájképei, elragadóan szép gobelin-tervei, de mindenekelőtt a népi táncokról készült alkotásai arattak eddig nagy sikert. De nemcsak hazánkban, aratott elismerést, hanem csaknem valamennyi európai országban és a tengeren túl is, ahol különböző nagy kiállításokon, világkiállításokon mutatták be alkotásait.

— A festőién szép Banská Bystricában (Besztercebányán) születtem s már gimnazista koromban szerettem rajzolni, festegetni. Tizenkét éves voltam, amikor elhatároztam: piktor leszek. Benka, majd Mudroch mesternél Bratislavában kezdtem komolyan a festészettel foglalkozni. Mindkét tanártól sokat tanultam, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolára kerültem, ahol Szőnyi professzortól a művészi munkához való etikai hozzáállást, a lelkiismeretességet és a művészet hivatásához, küldetéséhez való hűséget hoztam magammal. A második világégés legszörnyűbb hónapjaiban a munkámba temetkeztem. Dolgoztam, tanultam, és ha tehettem, a budapesti Szépművészeti Múzeumot jártam.

SZERELMEM; A NÉPI TÁNC

— A felszabadulás utáni években a népi táncok megörökítésére igyekeztem összpontosítani a munkámat. Az országot jártam, mindenütt ott voltam, ahol népi együttesek szerepeltek. Az volt a célom, hogy a nemzeti kultúránk fejlesztéséhez, a gyönyörű hagyományok megörökítéséhez legalább egy téglával járuljak hozzá. És ez, azt hiszem, sikerült! A Szlovák Népművészeti Együttes színpompás táncairól készült színes rajzaimat levelezőlapokon sorozatban adták ki s ezek a

világ valamennyi tójára eljutottak. A SLUK népművészei, táncosai vitték ki magukkal — mint propagációs anyagot. És ők mesélték — nagy közönségsikerük volt.

— Talán a Hét olvasóit is érdekli, ha ezzel kapcsolatban elmesélek egy érdekes sztoryt. Lou van Burg, a világhírű belga származású showmaster, színész és előadóművész, aki ismert műgyűjtő, amikor Prágában járt, vendégszereplésének szabad idejében a képkióllításokat rótta. Az egyik kiállításon, amikor meglátta ott egy képemet, örömmel mesélte:

„A Szlovák Népművészeti Együttes nálunk is nagy sikerrel szerepelt. A táncosok elvarázslóan nagyszerűek voltak, olyan hangulatot teremtettek, amit sohasem felejtek el. A levelezőlapokból egész sorozatot vásároltam én is. És most nagyon örülök, hogy itt Prágában eredetit is láthatok és vásárolhatok is ...“

SOKAT LÁTTÁM, TANULTAM...

— Az elmúlt tíz év során sokat jártam külföldön. író, újságíró, művész, ha külföldön is nyitott szemmel jár: sokat lát, sokat tanulhat. Sok szépet láttam távolkeleti utamon, Itáliában, ahol különösen Carlo Cárrá és Massino Camlgli korszerű technikával készült művei ragadták meg figyelmemet, de mint emberre a legnagyobb hatással a kontrasztok hazája: India volt.

A látottakat, a tapasztalatokat természetesen munkáimban felhasználom. Sajnos, minden ötletet a technikai nehézségek, problémák miatt nem lehet mindig úgy megvalósítani, ahogyan azt a művész elképzeli. Mi, művészek, a társadalom adósai vagyunk.

„HOBBYM“ ÉS TERVEIM

— Minden egyes művész a legszívesebben azzal foglalkozik, amihez a legbensőségesebb kapcsolatok fűzik. Ahogyan elmondottam: szerelmem a népi táncok festése. De nekem is, mint a legtöbb embernek, hobbym is van. Ez nálam szorosan összefügg a művészi munkámmal. Mondottam már, hogy gobelin-terveket készítek. Jelenleg az egyik bratislavai kórház számára tervezek egy nagy gobelint, faliképet. Művészeink rendszerint a részletesen kidolgozott színes tervet elküldik a gobelinkészítő műhelybe. Én minden esetben elutazok Valašské Meziŕičíbe, ahol a színeket magam rakom ki. Magam „keverem“ meg a színpompós pamutforgácsot. Ez a munka szinte varázslatba ejt, sokszor előfordul, hogy a keverésnél újabb és újabb ötleteket valósítok meg. És nagyon örülök annak, hogy a műhely dolgozói minden téren segítenek.

— És a legközelebbi tervei?

— Istenem, mennyi terv, mennyi ötlet, inspiráció izgatja a művész lelkét, életét. Rengeteget dolgozok. Műtermemből nagyon sokszor csak éjszaka megyek haza, de hajnalban mór ismét az állvány vagy az asztal mellett ülök és dolgozok. A jövő évi bratislavai gyűjteményes kiállításomra készülök, de szó van arról is, hogy a Komáromi Galériában is rövidesen kiállítok. Szeretném, ha a közönség olyan szeretettel fogadná képeimet, kiállításomat, mint amilyen szeretettel készülök rá.

Szöveg és képek: FFDERMAYER ISTVÁN

Szybill monumentális gobelin-terve

A CSEMADOK Käiponli Bizottságénak képes hetilap] a.

Megjelenik ax OBZOR kiadóvéllalet gondozásában. FOszerkesztó: Major Ágoston. Telefon: fOsxerkesxtd: 341-34, fflszerkesztO-helyettes: 328-84, szerkesztőség: 328-85. Sxerkesztflség: Bratislave, Obchodná n. 7. — Postafiók. C. 398. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgélata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Dstredné expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VI1. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Kollce. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,- Kčs, egész évre 158,— Kčs. Kéziratokat nem órzBnk meg és nem kflldBnk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesltő. INDEX: 45432.

A címoldal P. Haško,

a 24. oldal Prandl Sándor felvétele