A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-09-29 / 39. szám

# ■i lésre és az illattenyésztésre. Az 1. e. 2. évezred végén és az 1. évezred elején az ősi grúz törzsek törzsi szövetségek­be tömörültek, majd a törzsi viszonyok felbomlisival és a rabszolgatartó vi­szonyok fejlődésével korai rabszolga­tartó királyságok Jöttek létre: Kolk­­hisz Nyugat- és Ibéria Kelet-Grúziá­­ban, amelyek csakhamar római fenn­hatóság alá kerültek. Kolkhisz, későb­bi nevén Lazika a 4—5. századtól bi­zánci uralom alá került; Ibériát, új nevén Kartlit Perzsia hódította meg. A kereszténység a 4. században terjedt el; ekkor indult meg a feudális állam kialakulása is. A 7. században az ara­bok hódították meg. Az arab uralom felszámolása után, a 11. század elején egységes grúz állam Jött létre, amely­nek uralkodói évszázadokon keresztül a Bagratldák dinasztiájából kerültek ki. A területek egyesítésében különö­sen nagy szerepet játszott Építő (IV.) Dávid király (1089-1125), aki letörte a még független fejedelemségeket, kiűz­te a még idegen uralom alatt álló or­szágrészekből a szeldzsukokat, Tbili­sziből az arabokat és ide tette át szék­helyét. Örményországból Is kiűzte a törököket, s magát Örményország ki­rályává koronáztatta. IV. Dávid ügyének folytatója a köl­tők és krónikások által sokszor meg­énekelt királynő, Tamar volt (sokszor nevét oroszosán Tamarának írják). Ta­mar királynő (1184 — 1213) újabb terü­leteket hódított meg, birodalma a Fe­kete-tengertől a Kaszpl-tengerig, Is­szák-Kaukázustól Perzsa-Azerbajdzsá­nig és Erzerumig terjedt. Városokat, templomokat, kolostorokat építtetett, görög, arab és héber nyelvből, grúzra fordíttatott könyveket, támogatta a tu­dósokat és művészeket. A nagy ará­nyú gazdasági és kulturális fejlődést a mongol hódítás bénította meg. A be­törő mongol hordák uralma száz esz­tendeig tartott. V. György király (1313 —1346) a tatárdúlás után erős kézzel letörte a főurak viszálykodását, helyre­állította az egységes Grúziát. 1386-tól kezdődően Tamerlán hordái zúdultak Grúziára. A 15. században, felszabadulva a tatár uralom alól, Grú­zia három királyságra és öt fejedelem­ségre hullott szét s ezek a 16—18. szá­zadban nyugaton török, keleten perzsa fennhatóság alá kerültek. A 16. század­tól kezdve az Idegen hódítók ellen a grúz uralkodók több ízben kértek tá­mogatást Oroszországtól; 1801-ben a keleti grúz királyság, majd 1812-ben az orosz-török háború után a buka­resti békében Nyugat-Grúzla is Orosz­ország fennhatósága alá került. A cári kormányzás alatt a kapitalis­ta viszonyok térhódítása elősegítette Grúzia gazdasági fejlődését, azonban Tbiliszi — a Knra folyó partján a gyarmatosító módszerek a nép ellen­állását váltották kt. A 19. század má­sodik felében, különösen a jobbágy­felszabadítás (1864—71) után megkez­dődött a vasútépítés, és fejlődésnek indult a kapitalista ipar. 1878-ban meg­kezdték a csiaturai mangánérctelepek kiaknázását, (a kilencvenes években Csiatura adta a világ mangánércterme­lésének több mint a felét). 1893-ban megalakult az első grúz szociáldemok­rata szervezet, a Meszame-Daszl (Harmadik Csoport). Ezen belül forra­dalmi kisebbség kezdett tevékenyked­ni, amelyben részt vett Chakaja, Ma­­haradze, Kechovell, Dzsugasvlli-Sztá- Un, Culukidze. Csakhamar kiadták az első Illegális leninista irányzatú lapot, a Brzdolát. Az 1905-ös polgári demok­ratikus forradalom különösen nagy visszhangra talált Grúziában, ahol még 1906-ban és 1907-ben is forradalmi megmozdulások voltak. A tömegsztráj­­kokat és népi felkeléseket a cárizmus fegyveres erőszakkal verte le. 1917. februárjában a munkás- és katonata­nácsokban a többség a mensevlkiek ke­zébe került, akik 1917 novemberében külön Kaukázusontúll Népbiztosságot hoztak létre, majd 1918 májusában megalakították a független Grúz Szo­ciáldemokrata Köztársaságot. A grúz mensevik kormány szerződést kötött Törökországgal, majd német csapatokat hívott be területére. Részt vett Ör­ményország egy részének megszállásá­ban és segítséget nyújtott a Bakuban Időközben hatalomra került szovjet le­verésében. 1918 novemberében a német csapatokat angol és francia egységek váltották fel. A bolsevikok vezetésével 1921-ben fegyveres felkelés tört ki. Február 25-én a felkelőktől támogatott Vörös Hadsereg elfoglalta Tbiliszit, megalakult a Grúz Szovjet Köztársa­ság, amely 1922. december 13-án Ör­ményországgal és Azerbajdzsánnal együtt létrehozta a Kaukázusontúll Szovjet Föderációt. 1936. december 5-én a Szovjetunió szövetséges köztársasá­gává alakult. Grúzia növényzete éppoly változatos, mint felszíne és éghajlata. A növény­zet a Fekete-tenger partvidékén medi­terrán, sok az örökzöld pálma. Terüle­tének mintegy 33%-át erdő borítja; kb. ugyanannyi a legelő és csak kb. 15%-a termő. Sok a szubtrópusi Jellegű kul­túrnövény (tea, déligyümölcs stb.). Tea­termelésben első a Szovjetunióban (222 ezer q, 1970), de elsők között van a szőlő (jó minőségű márkás borok, pezsgő és konyak), citrusfélék, selyem­gubó és dohány termelésében is. Fej­lett az állattenyésztés; a háziállatok közül legfontosabb a juh, a birkahús a Kaukázusban nemzeti eledel. Grúzia ásványi kincsekben gazdag, elsősorban mangánkészlete jelentős. A csiaturai mangánérctelep a Szovjetunió leggazdagabb lelőhelye. Kisebb meny­­nylségben olajat és földgázt is találtak. A köztársaság ipara a szovjethatalom éveiben sokat fejlődött: az ipari ter­melés 1913-hoz képest1 1970-ben a 72- szeresére emelkedett. Különösen a gép­gyártás, a bányászat, a vegy-, élelmi­szer- és textilipar fejlődött. Cj ipar­ágak a vas- és mangánkohászat; az acélgyártás, különösen az elektroacél­­ötvözetek készítése. Az ipari ágazatok közül különösen a fogyasztási cikkek gyártása fejlődött erősen. Az élelmi­szeripar az ipari össztermelésnek 40°, „­­át, a könnyűipar 22%-át szolgáltatja. Előkelő helyet foglal el a pezsgőgyár­tás Is, a tbiliszi pezsgőgyár évi terme­lése négymillió palack. Az országban sok az üdülőhely. Szu­­humi, Borzsomi, Abasztumáni, Cchaltu­­bo, Gagra s a nemrég kiépült Plcunda a Szovjetunió legismertebb üdülőhelyei közé tartoznak. A grúzok kegyelettel ápolják a népi hagyományokat Felszíni bánya Tkvarceli környékén Felvételek: APN Kérdéseink: 1. Grúzia területén épült Transzkaukázla legnagyobb vízierőműve az egyik nagv esésű hegyi folyón. Melyik ez a folyó? — Kura (1) — Terek (2) — Inguri (x). 2. A 12. században Tamar királynő udvarában élt és alkotott korának egyik leg­jelesebb költője; eposzát, A tigrisbőrös lovag című poémáját — melynek jubi­leumi kiadását Zichy Mihály illusztrálta - számos nyelvre lefordították. - A költő neve? - Jakab Curtaveli (1) - Dávid Guramisvili (2) - Sota Rusztaveli (X). 3. Mi az Észak-Őszét Autonóm Terület közigazgatási székhelye? — Cchinvali (1) — Ordzsonikidze (2) — Leszelidne (x). A 8. számú rejtvény megfejtői közül ezúttal a következőknek kedvezett a sze­rencse: Czikhardt Márta Senec, Vernársky Valéria, Knlžany, Rusko Katalin, Rož­ňava. 10 A beküldő neve . .......................................................................... Meg­fejtés foglalkozása ................................................................... 1 címe....................................................................................... t járás ....................................................................................... 3

Next

/
Thumbnails
Contents