A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-09-01 / 35. szám

Történelmi tükör (1972. IX. 4.-1972. IX. 10.) Szeptember 4 1883-ban ezen a napon született Czóbel Béla festő. ( 1907 ben ezen a napon hunyt el Edvard Hage rup Grieg norvég zene­szerző és zongoramű­vész. (Született 1843. VI. 15.) ■ 19411-ben ezen a napon hunyt el Móricz Zslg­­mond Író. (Született 1879. VI. 30-án.) Szeptember 5 1522-ben ezen a napon fejezte be Fernao de Magalhaes spanyol ten ! gerész a Föld körülha- I jözását. ! • 1817-ben ezen a napon született Alexej Tolsz­toj orosz (ró. (Elhunyt 1875. X. 10-én.) I 1857-ben ezen a napon hunyt el Auguste Com­­! te francia filozófus. (Született 1798. I. 19- ' én.) Szeptember 8 1892-ben ezen a napon született Edward Victor Appleton angol rádlofl­­zlkus. (Elhunyt 1985. IV. 22-én.) 1147-ben Jurlj Dolgoru­­kl) fejedelem ezen a na­pon alapította Moszk­vát. 1907-ben ezen a napon I hunyt el René Sully- Prudhomme Nobel-dljas frantla író. (Született 1839. III. 18-án.) Szeptember 9 1887-ben ezen a napon született Steiner Gábor a CSKP egyik vezető egyénisége, a fasizmus áldozata, akit 1942. X. 8-án végeztek ki Bu­­chenwaldban. Magasabb osztály, több feladat... Ha a csillagászok az év hónapjait új szimbólu­mokkal — nevekkel látnák el, akkor a szeptem­bernek bizonyára a könyv, az iskola, a tudás len­ne az új „jegye“. A közgondolkodást ilyenkor fokozottabban foglalkoztatja a tanítás — tanulás kérdése. A termelés szakemberei azt vizsgálják, hogy vajon az iskola a társadalmi munkameg­oszlás számára elegendő és alkalmas utánpótlást, dolgozót nevel-e? A népgazdaság anyagi erő­forrásainak tervezői pedig azt veszik bonckésük alá, hogy racionális és ökonomikus-e az iskolai képzés. A pedagógia és a pszichológia meg egyre nagyobb erővel hangsúlyozza: a gyermek többre képes, mint azt a mai iskola feltételezi. A gya­korló pedagógusok a tanulók egyoldalú, verbális;­­emlékezeti túlterhelését bizonygatják. A számos nézet közül azonban a gyermekük jövőjéért aggódó szülők szempontja — véleményem szerint — a legerősebb, azaz a leglényegesebb. Mert a szülők is kutatják: vajon az iskola, melyet gyer­mekük látogat, eleget tesz-e a hagyományok ápolásának, vajon anyanyelvszeretetre nevel-e és úgy alapozza-e meg gyermekük anyanyelvi és értelmi készségét, hogy arra majd bátran rá lehet építeni a kétnyelvűséget. A pedagógusok előké­szítik-e a rájuk bízott ifjúságot az életre, és bol­dogulnak-e ezzel a tudással, nyelvismerettel az életben? Szeptemberi kérdések, melyekre a vá­laszt általában júniusban kapjuk meg, de néha csak öt-tíz év múltán. Ezért én most nem „vála­szolok“, csupán néhány olyan gondolatot vetnék fel, melyek talán mégis elősegíthetik a majdani válasz sikerét... A CSKP XIV. kongresszusa határozata értel­mében közoktatási rendszerünket hozzá kell iga­zítani szocialista társadalmunk igényeihez. Ter­mészetesen ma még korai lenne arról beszélni, hogy milyen eredményeket és következtetéseket eredményez majd ez a felülvizsgálás. Bizonyos azonban, hogy reális és erőinket helyesen mér­legelő döntésekre számíthatunk, amelyek további nagy lépésekkel vihetik előre hazánk közoktatási ügyét. Mindnyájunk számára ismertek a cseh­szlovák oktatásügy, s ezen belül a magyar taní­tási nyelvű iskolák eredményei. A kilencéves alapiskolák létrehozásának jelentősége, társadal­munkban betöltött szerepe nem szorul bizonyí­tásra. Az egész középfokú oktatás átalakulása lényeges szerepet játszott abban, hogy hazánk­ban ma új, fiatal nemzedékek dolgoznak a szo­cializmus betetőzésén. Eredményeink ellenére sem téveszthetjük azonban szem elől, hogy az iskolák 1960-ban megkezdett tartalmi reformját nem teljesítettük minden vonatkozásban. Elég utalnunk például a pályaválasztásra és a tanuló önállóságra való nevelésére, az ismeretek alkal­mazásának helyzetére és az eszmei erkölcsi ne­velés problémáira. De folytathatnánk a sort a bu­kások és az osztályismétlések indokolatlanul ma­gas számával, illetve azzal, hogy a kötelező iskolalátogatást minden ötödik tizenöt éves ifjú, sajnos, nem a kilencedik osztály elvégzését iga­zoló bizonyítvánhyal ä zsebében fejezi be. Mi­közben tehát a gyorsuló idő szocialista társadal­ma egyre újabb és nagyobb igényeket támaszt az iskolával szemben, tudatosítanunk kell, hogy a továbblépés feltétele: az alapiskola általánossá tétele minden tanuló számára, és a család és az iskola közös tevékenységével — a tanítás — a ta­nulás olyan légkörének megteremtése, mely lehe­tővé teszi, hogy minden tanuló képességeinek és adottságainak maximumát produkálja. Az 1972— 73-as iskolai év legyen ezért a család és az iskola együttműködésének az éve. Ez a „pedagógusok és a szülők szövetkezése“ pedig irányuljon első­sorban a tanulás társadalmi értékének tudatosí­tására. A tanulói igényszint emelése, a tovább­képzés iránti igény elmélyítése ugyanis elképzel­hetetlen a tudás társadalmi presztízsének növelé­se nélkül. Az ifjúság tudatéban még kell gyöke­­reztetni, hogy egyedül a nagyobb hozzáértéssel végzett munka és a szocialista erkölcsösség te­remtheti meg mindenki számára a boldog meg­elégedettséget. Sőt azt is tudatosítanunk kell, hogy addig, míg a 15 évesek közel húsz százaléka nem fejezi be a kilencedik osztályt és amíg a műszaki pályák iránt nem tudjuk megteremteni a kellő érdeklődést, addig állandó problémát je­lent iskolarendszerünkben a közép- és a főisko­lák bővítése is... Sokszor kerül szóba így szeptemberben a „ver­seny a gyorsuló idővel“. Vajon helyt tudunk-e állni? Vajon sikeres lesz-e az 1972/73-as iskolai év? Nagy kérdések, melyekre a választ nem lehet általában megadni. Valljuk, hogy az egyik leg­erősebb személyiséget formáló tényező az igény­szint. Már pedig a kétnyelvű és a két kultúrán felnőtt fiatal a tananyag- és ezáltal az életisme­­ret-többletből, motiváció-többletet is nyerhet, amely a személyiség kibontakozásának nagyszerű lehetőségeit nyithatja meg. Eredményeként ennek az ifjúságnak — ha valóban jó ez az iskola s nem két fél nyelvet és két fél kultúrát közvetít! — egy egész életre szóló önképzési igénye lesz, s képes önállóan információkat szerezni. Egy iskola központi tevékenységének kiemelése — nálunk a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolában a magyar és a szlovák nyelvi és iro­dalmi nevelés — más területeken is jelentős po­zitív átvitelt (transzfert) fejt ki, mely elősegíti az értelmi képességek mindenoldalú fejlesztését, megtanítja a tanulót gazdaságosan tanulni, s nö­­veli önmagával szembeni igényességét. Szeptember világszerte a tanítás-tanulás szim­bólumának hónapja. Napjainkban, a tudományos­­műszaki forradalom küszöbén pedig világszerte előtérbe kerül a korszerű tudás, a műszaki pálya­­irányítás és a permanens továbbtanulás problé­mája. S a tanítás-tanulás e „problémáinak prob­lémáit“ mi, a nemzetiségi iskolák pedagógusai még egy kérdéssel megtoldanánk: gyermekeink önnevelésre való kellő felkészítésének problémá­jával. Mert véleményem szerint a nevelés csúcsát jelentené, ha képessé tudnánk tenni a csehszlo­vákiai magyar tanítási nyelvű iskolák tanulóit, hogy önmaguk értékeit, képességeit, kétnyelvű­ségét, a több kultúrának nemcsak ismeretét, ha­nem szeretetét és igényét, emberi igényszintjét, de ugyanakkor gyenge pontjaikat is saját maguk tudnák mérlegre tenni. Azért, hogy gyenge pont­jaikat az elkövetkező évben a közösség segítsé­gével le tudják gyűrni és a minden kétséget ki­záró pozitívumokat pedig — az iskola és a család ösztönző ráhatásának segítségével — növelhes­sék, kibontakoztathassák a saját maguk javára és a csehszlovákiai magyarság, illetve az egész szocialista társadalom hasznára. Az új iskolai év, új feladatokat jelent — töb­bet, nehezebbet a tavalyinál, mert nemcsak a másodikosból lett harmadikos, vagy középiskolás az alapiskolás tanulóból, hanem mindnyájan az önmagunkat vizsgáztató igazságkeresés egy ma­gasabb osztályába léptünk, az élet iskolájába, most a tudásszerzés hónapjában 1972 szeptemberé­ben ... MÖZSI FERENC A CSEMADOK Központi Bizottságénak képes hetilapja.. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telefon: föszerkesz­­# - t6; 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-84, szerkesztőség: 328-85. Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná 7- — Postafiők. C. 398. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Külföldre szőlő előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaíe, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlaőiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— K£s, fél évre 78,— Kis, egész évre 156,— Kis. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és leválkézbesltő. INDEX: 45432. Címlapunkon és a 24. oldalon PrandI Sándor felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents