A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-25 / 34. szám
falucskában, Cam-bfullben meglátogattuk az iskolát. Ebben az iskolában igen szép tanulmányi eredményeket értek el. Szombati nap volt és az iskola udvarén éppen az elmúlt hét ünnepélyes tanulmányi értékelése folyt. Minden osztályban énekkel köszöntöttek és énekkel búcsúztattak. Az iskolán nincsenek zárható ajtók és az ablakokat se üvegezték be, de ezen a vidéken nincs si erre szükség! A tető bambusznádról készült, s az iskola talaja csupasz föld. A gyerekek mezítláb járnak. akárcsak jóformán mindenki ezen a tájon. A gyermekek azonban ugyanolyanok mint nálunk: vidámak és csintalanok. Amikor az osztályból távoztam, néhány ceruzát osztottam szét a gyerekek között. Nagyon örültek az ajándéknak, kár, hogy nem jutott mindenkinek. Az órák elején és a végén csengetnek, akárcsak nálunk. Itt azonban az iskolai „csengő“ az udvaron áll, egy fel nem robbant amerikai bomba alakjában. Az elmúlt héten legjobbnak értékelt tanuló ezt döngeti egy nagy kalapáccsal az órák kezdetén és végén. Az egész tájat az amerikai bombázók valóságos holdbéli tájjá változtatták. A fontos útszakaszok kereszteződéseinél egymást érik a bombatölcsérek. Több mint 42 ezer bombát dobtak ide. Átlagban minden négyzetméterre három bomba hullott. A hadászati szempontból fontos utakon azonban a forgalom zavartalanul folyik. A lakosság túlnyomó többsége a helyreállítási munkákon fáradozik. Az egyik bombatölcsér mellett emlékmű látható. Tizenegy lány vesztette itt az életét, bombatalálat érte őket, miközben az út helyreállításán fáradoztak. Közülük a legfiatalabb IV és a legidősebb 20 éves volt. A Vietnami Demokratikus Köztársaságban azonban más emlékművek is épülnek. A szocialista országok internacionalista segítségének emlékművei. Hanoiban meglátogattam egy olyan üzemet, ahol kötött árukat készítenek. Az élet itt ugyanolyan mint nálunk. Az emberek versenyeznek a munkában, sportolnak, művelődnek. Üröm és büszkeség töltött el, hogy a gépeken mindenütt ott láttam: „Made in Czechoslovakia“. Másutt NDK és szovjet gépeket láttam. A hősiesen harcoló vietnami nép nincs egyedül... IMRICH BIELICKÝ /I bombázás után Ismét helyreállít Iák a tönkretett utakat már romhalmazzá váltak — rendszeresen bombázzák az utakat, öntözőberendezéseket és rizsföldeket is. A megrongálódott töltések miatt gyakoriak az áradások. Ha esni kezd, a közeli laoszi hegyekből lezúduló víz valóságos tengerré változtatja az egész vidéket. Ha az eső eláll, a víz gyorsan lefolyik a közeli Csendes Óceánba s magával viszi a termés egy részét, meg az értékes termőföldet is. Éppen azért az is jó, ha az itt lévő földeken elérik a két tonnás hektárhozamokat. Miközben a déli tartomány egyik városkájába, Thank-hoába utaztunk, elgyönyörködtem a táj szépségeiben, a soha nem látott tűzpiros virágokban. A városka csupán 110 km-re fekszik Hanojtól és a légitámadások egyik legfőbb célpontja. Az egyik IL Az tskolacsengö egy jel nem robbant amerikai bomba. Az iskola udvarán folyik a hétvégi kiértékelés. $ .ff* Ffjrr £5 W . J mm élv - ^E\wb _ VPt1 SmÉÜL * Vjgdfc JyjíjSr' ^ r* í4ijSBSút * flr' ~ rvr. » 'i ome* u.' 11 ^ V“I BúyKjBjfr líi*t2 ■ Nincs sürgetfibb feladat Az európai kommunista és munkáspártok képviselői szolidaritási értekezletet tartottak Párizsban, azzal a céllal, hogy széles nemzetközi összefogást sürgessenek Vietnamért, az Indokinában folyó amerikai agresszió beszüntetéséért. A tanácskozás és az elfogadott nyilatkozat, valamint az újabb szolidaritási akciók rendezésére kifejtett elképzelések kifejezik az európai kommunista és munkáspártok törhetetlen együttérzését a hős vietnami, laoszi és kambodzsai néppel. Természetesen a párizsi tanácskozáson képviselt kommunista és munkáspártok nem első alkalommal fejezték ki az amerikai agressziót elitélő álláspontjukat és az indokínai népekkel vállalt proletár szolidaritásukat. Ez a tanácskozás mégis több, mert ez alkalommal egy egész kontinens haladó erőinek képviseletében, együttesen és egyöntetűen Ítélték el a Egyesült Államok immár tiz éve folyó példátlanul barbár háborúját. Az állásfoglalásban a legnemesebb emberi érzések, a szolidaritás, a további segitőkészség fejeződik ki a földrajzilag távoli, de szivünkhöz oly közel álló, az imperializmus fő erejével a szabadságáért és a függetlenségéért harcoló népekkel. Most, amikor a vietnami nép elleni agresszió, a népirtó háború talán a legsúlyosabb szakaszához ért, amikor az agresszorok tengeri aknazárral, állandó terrorbombázásokkal próbálják megtörni a vietnami nép ellenállását, amikor veszett dühükben a folyók gátjainak szétromboiásával milliók és milliók létét veszélyeztetik, az európai kontinens haladó erői ismételten elkötelezték magukat a vietnami nép igaz ügyének fokozottabb támogatására, s erre szólítják fel a világ anttlmpcrlallsta és békeszerető erőit is. A nyilatkozat ünnepélyesen kijelenti, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország továbbra is törhetetlenül támogatja és segíti az indokínai hazafiakat. Az Imperialista agresszió ellen harcoló Indokinai népekkel való szolidaritás azonban már világot átfogó nemzetközi ügy, Így a harcoló népek maguk mögött tudhatják valamennyi kommunista és munkáspárt, a nemzeti felszabadító mozgalom, az egész világ haladó és békeerőinek segítségét és szolidaritását. Ez a szolidaritás, az agresszió befejezését követelő mozgalom, reális erő, amelyet azonban az eddiginél jobban össze kell fogni. Ezek az erők már ott feszülnek a világ minden táján, beleértve az Egyesült Államokat is. A munkások, az értelmiségiek, a falvak dolgozói és különösen az Ifjú nemzedékek soraiban mind tömegesebbek azok az erők, amelyeket megdöbbent és cselekvésre késztet az amerikai hadviselés barbársága, s ezek az erők mind határozottabban követelik az agresszió beszüntetését és az amerikaiak által szabotált politikai rendezés meggyorsítását. A legutóbbi napok példája is bizonyitja, hogy tovább szélesedik, új erőket mozgósít a barbár hadviselés azonnali beszüntetésének követelése. A Vietnami Demokratikus Köztársaság gátjainak bombázása ellen felemelte a szavát az Egyházak Vllágtanácsa, Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Mindkét Intő szóra ideges, elutasító, sőt hetykén rendreutasító válasz érkezett Washingtonból. Nlxonnal az élen az egész amerikai kormányapparátus fenyegetőzik; a gátak bombázásával kapcsolatos vádakat kommunista propagandának minősítik és sem tekintélyt, sem fáradságot nem kiméivé próbálják cáfolni a tényeket. De a tények makacs dolgok és a leleplezés hatására Washington hátrálni kényszerül. A Fehér Ház megbízásából most légi felvételeket mutattak be Waldheim ENSZ-főtltkárnak, azzal a magyarázattal, hogy a gátakat ért találatok véletlenek. Ez már a bűntény védekező beismerése. De véletlenről szó sem lehet a legmodernebb amerikai haditechnika esetében. A gátak bombázása céltudatos, alaposan megfontolt, mint ezt bizonyítják azok u íilmfelvételek is, amelyeket a híres amerikai rilmszinésznő, Jane Fonda maga készített a VDK-ban tett látogatása során. „Nincs nemesebb és sürgetőbb feladat — állapítja meg az európai kommunista és munkáspártok képviselőinek nyilatkozata —, mint Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek támogatása és az Indokínában elkövetett amerikai bűnök leleplezése.“ Ebbe a feladatba be kell kapcsolni minden társadalmi, politikai és erkölcsi erőt, amely elítéli a népirtó háborút és támogatja a létükben fenyegetett indokínai népek elidegeníthetetlen jogait. Nemzetközi összefogással, újabb és újabb, minden eddiginél szélesebb akcióegységek szervezésével ki kell kényszeríteni a háború mielőbbi befejezését. Az európai testvérpártok értekezlete, a korábbi álláspontjukkal egyezően ismét kijelentette, hogy a vietnami probléma nem rendezhető háborúval, a rendezést a párizsi négyes konferencián kelt elérni, ahol a VDR és a DIFK javaslatai alapján gyorsan megtalálható az agresszorok számára Is elfogadható, méltányos kiút. A Nixon kormány azonban a sok-sok kudarc ellenére, a háború pusztításainak fokozásával továbbra is a katonai győzelem hiú reményeit kergeti. A vietnami hazafiak lapjának hozzánk eljutott legutóbbi száma írja, hogy már több mint 20 millió bombakráter éktelenkedik 'Vietnam földjén, egy alig több mint 30 millió lakosú és — Észak és Dél területét együtt számítva — mintegy 330 ezer négyzetkilométer területű országban! Több mint hatvan bomba négyzetkilőméterehként! De sem a szüntelen bombatámadások, sem a tengeri blokád, sem a hadviselés másfajta pusztító eszközei nem törheti meg a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek akaratát. A vietnami, a laoszi és a khmer népek önfeláldozó hősiessége, a szélesedő nemzetközi szolidaritás segítségével, eddig is képes volt meghiúsítani az agresszorok terveit. Az újabb nemzetközi összefogás pedig győzelemre viheti a világ békeszerető erőinek akaratát és kikényszerítheti a háború befejezését s békét teremthet a mérhetetlenül sokat szenvedett Indokínában. 17