A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-25 / 34. szám
hazai tsíjak A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. Ahol a partizóntüzelc lobogtak llandlova bányászvárosban, és annak környékén is nagy harcok dúl'ak a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt. Az ott hősi halált haltak emlékét is kegyelettel őrzik. feladatokat, amelyek teljesítése révén megszüntethető Szlovákiában a nyomor és a kulturális elmaradottság. A szégyenletes müncheni árulás, és az úgynevezett szlovák állam megalakulása után a fasiszták a Kommunista Párt működését betiltották. Banská Bystrica ebben az időben az illegálisan működő területi pártvezetés központja lett. Szlovákia Kommunista Pártjának vezetői következetes és fáradhatatlan munkával készítették elő a fegyveres harcot. 1944. augusztus 28-án a német katonai missziónak a martini állomáson történt felszámolása után, a fegyveres felkelést már nem lehetett elhalasztani. A partizánok a hegyek között gyűltek össze, majd megszállták a falvakat és a városokat, ahonnan elűzték a fasiszta bitorlót. Augusztus utolsó napjaiban megkezdődött a fegyvéres felkelés. 1944. augusztus 30-án Banská Bystricán ült össze az eddigi illegalitásban dolgozó Szlovák Nemzeti Tanács, mely azzal a felhívással fordult a hadsereg tagjaihoz és a lakossághoz, hogy vegyenek részt a haza ellensége — a fasizmus elleni harcban. A Szlovák Nemzeti Tanács határozata folytán a Banská Bystrica-i katonai központ még aznap mozgósítást rendelt el, — a korhatár 35 év volt. Sok ezer 35 éven felüli férfi is jelentkezett. A mozgósítás napjának délelőttjén megszólalt a Szabad Szlovák Rádió: Banská Bystrica, melynek hullámhosszán az ország lakosait a fasiszta kormány és a német megszállók Kremnifikán asszonyokat, gyermekeket és aggokat Is, ártatlan embereket gyilkollak le állati kegyetlenséggel a megszálló fasiszták és kiszolgálóik. Az áldozatok emlékét emlékmű hirdeti elleni harcra hívta fel. A fasiszták mindent elkövettek, hogy a szabad adót elnémítsák. 1944. szeptember 2-án német repülőgépekről bombákkal árasztották el a rádióleadó környékét. Az egyik bomba a technikai központot találta el, — az adóállomás rövid időre elnémult. A rádió technikusai és a podbrezovai munkások, valamint a felkelésben részvevő katonák segítségével a rádióleadót egy teherautóra szerelték fel, ann^ak helyét szigorúan titokban tartották, s rövidesen újra megszólalt a Szlovák Rádió, mely október 27-ig rendszeresen sugárzott műsort. Banská Bystricán jelentek meg az első felkelési sajtótermékek; szeptember 2-án Zvolenben pedig a párt hivatalos lapját, a Pravdát adták ki. A harmaneci papírgyárban az „Ütök“ című partizán napilapot szerkesztették és adták ki, melyet az egyes frontszakaszokra továbbítottak. 1944. szeptember 17-én a Banská Bystrica-i Nemzeti Házban tartotta meg együttes ülését a Szlovákiai Kommunista és a Szociáldemokrata Párt. Október második felében a német fasiszták a felkelők ellen további jól felszerelt hadosztályokat vetetlek harcba. A tankokkal támogatott fasiszták Szlovákia déli részén, ahol a leggyengébben szervezték meg az ellenállási és a felkelési harcot, áttörték az ellenállási vonalat, és ádáz küzdelem után a fasiszták területnyereségre tettek szert. Az állig felfegyverzett fasiszták 1944. október 27-én megszállták Banská Bystricát. de a szlovák nép felkelését ezzel nem tudták elfojtani. A katonák és a partizánok a hegyek közé vonultak vissza, ahonnan rajtaütésszerűen csaptak le az ellenségre. Szlovákia népét a jól felszerelt fasiszta katonai egységek elleni harcában a Szovjetunió segítette. A szlovák partizánok mellett cseh, francia és magyar szabadságharcosok is küzdöttek, sokszor szinte hihetetlenül nehéz körülmények között a szebb holnapért, a szabadságért. A szovjet repülőgépek éjjel-nappal fegyvert, lőszert, felszerelést és gyógyszert szállítottak a felkelőknek. Nagyon nehéz napokat élt át közel öt hónapon át a felkelés központja Banská Bystrica, és annak közvetlen környéke. A lakosság egyedüli vigasza volt: feltartóztathatatlanul közeledett a felszabadulás napja. A szovjet és a román katonai egységek napról napra közelebb kerültek a városhoz, és 1945. március 26-án aránylag rövid harc után felszabadították. (k) (ABSOLON FELVÉTELEI) AUGUSZTUS VÉGÉN, felemelő ünnepségek között emlékezünk meg szabad életünk aranybetűs ünnepéről, a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójáról. Banská Bystricán, a felkelés székhelyén már hetek, sőt hónapok óta folynak az ünnepségre való előkészületek. Méltó keretek között emlékezünk majd azokról a nagy és hősies napokról, amikor hazánk népei fegyvert ragadtak a fasizmus ellen, mely háborúba taszította hazánkat, és embertelen életbe .sodorta népeinket. A látogatók, a turisták ezrei keresik fel e hetekben a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékezetes helyeit, ahol 1944. augusztusában a szlovák nép történetének legdicsőbb fejezetét írták... Induljunk el mi is a szépséges Garam mentén — a dús erdők, sebes folyású hegyi patakok, illatozó rétek vidékén. Tekintsük meg a meredek sziklaszirteket és a mély, sötét szakadékokat, a titokzatos barlangokat, a zugó, moraj ló vízeséseket. De közben pillantsunk vissza a múltba, — e szépséges táj emlékekben gazdag történelmébe is ... Utunk első állomása: a Szlovák Nemzeti Felkelés központja: Banská Bystrica. A város festőién emelkedik ki a Garam barátságos völgyéből. Hogy mikor keletkezett a város, arra a történészek nem tudnak pontos választ adni, alapját minden valószínűség szerint, a még ma is látható őrvár képezte. Az egykori várerőditményből ma már csak az üszkös romok merednek az ég felé. Valamikor az őrvár katonasága onnan tartotta szemmel a Garam jobb partjának a vidékét. A „Hazai tájak“ rovatunk egyik legutóbbi számában Vészleteiben ismertettük az ősi bányászváros történetét, ahol az első világháború előtti években, az úgynevezett ferenc-józsefi „aranykorban“ a munkások élete egyre nehezebb lett. Állandóan nehezebb feltételek között kellett dolgozniok és a kapitalista vállalkozóknak szinte teljesen ki voltak szolgáltatva. A munkásság azonban az első oroszországi forradalom hatása következtében öntudatra ébredt, és egyre bátrabban állt ki jogos követelményeinek teljesítéséért. Például 1906-ban a város valamenynyi bádogosmunkása, majd nyomdásza sztrájkba lépett. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után Banská Bystrica a szlovákiai munkásmozgalom központjává vált, és 1921 és 1922 között Klement Gottwald vezetésével fejlődött, erősödött. 1937 májusában Banská Bystricán tartották meg a CSKP országos konferenciáját, amelyen jóváhagyták Szlovákia gazdasági, szociális, valamint kultúrfejlesztési tervét. Ez a nagyszabású terv részletesen tartalmazta azokat a Nálepka kapitányról, a hfls partizánról, aki életót áldozta szebh és jobb életünkért, a szabadságért, nem feledkezik meg Szlovákia népe. Spišská Nová Vesen emlékművet emeltek tiszteletére. Strefino kornyékén nagy harcokat vívtak a felkelék a nagy tűleróbon, és állig felfegyverzett fasiszták ellen. Sok fiatal hós, partizán áldozta életét az Itteni harcokban Is. Emléküket inárványetnlékmfi őrzi.
