A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-25 / 34. szám

hazai tsíjak A Hét szerkesztőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. Ahol a partizóntüzelc lobogtak llandlova bányászvárosban, és annak környékén is nagy harcok dúl'ak a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt. Az ott hősi halált haltak emlékét is kegyelettel őrzik. feladatokat, amelyek teljesítése ré­vén megszüntethető Szlovákiában a nyomor és a kulturális elmaradott­ság. A szégyenletes müncheni árulás, és az úgynevezett szlovák állam megalakulása után a fasiszták a Kommunista Párt működését betil­tották. Banská Bystrica ebben az időben az illegálisan működő terü­leti pártvezetés központja lett. Szlovákia Kommunista Pártjának vezetői következetes és fáradhatat­lan munkával készítették elő a fegy­veres harcot. 1944. augusztus 28-án a német katonai missziónak a mar­tini állomáson történt felszámolása után, a fegyveres felkelést már nem lehetett elhalasztani. A partizánok a hegyek között gyűltek össze, majd megszállták a falvakat és a váro­sokat, ahonnan elűzték a fasiszta bi­torlót. Augusztus utolsó napjaiban megkezdődött a fegyvéres felkelés. 1944. augusztus 30-án Banská Byst­­ricán ült össze az eddigi illegalitás­ban dolgozó Szlovák Nemzeti Ta­nács, mely azzal a felhívással for­dult a hadsereg tagjaihoz és a la­kossághoz, hogy vegyenek részt a haza ellensége — a fasizmus elleni harcban. A Szlovák Nemzeti Tanács határozata folytán a Banská Bystri­­ca-i katonai központ még aznap mozgósítást rendelt el, — a korha­tár 35 év volt. Sok ezer 35 éven fe­lüli férfi is jelentkezett. A mozgósítás napjának délelőttjén megszólalt a Szabad Szlovák Rádió: Banská Bystrica, melynek hullám­hosszán az ország lakosait a fasisz­ta kormány és a német megszállók Kremnifikán asszonyokat, gyermekeket és aggokat Is, ártatlan embereket gyilkol­lak le állati kegyetlenséggel a megszál­ló fasiszták és kiszolgálóik. Az áldoza­tok emlékét emlékmű hirdeti elleni harcra hívta fel. A fasiszták mindent elkövettek, hogy a szabad adót elnémítsák. 1944. szeptember 2-án német repülőgépekről bombák­kal árasztották el a rádióleadó kör­nyékét. Az egyik bomba a technikai központot találta el, — az adóállo­más rövid időre elnémult. A rádió technikusai és a podbrezovai mun­kások, valamint a felkelésben rész­vevő katonák segítségével a rádió­­leadót egy teherautóra szerelték fel, ann^ak helyét szigorúan titokban tar­tották, s rövidesen újra megszólalt a Szlovák Rádió, mely október 27-ig rendszeresen sugárzott műsort. Banská Bystricán jelentek meg az első felkelési sajtótermékek; szep­tember 2-án Zvolenben pedig a párt hivatalos lapját, a Pravdát adták ki. A harmaneci papírgyárban az „Ütök“ című partizán napilapot szer­kesztették és adták ki, melyet az egyes frontszakaszokra továbbítot­tak. 1944. szeptember 17-én a Bans­ká Bystrica-i Nemzeti Házban tar­totta meg együttes ülését a Szlová­kiai Kommunista és a Szociáldemo­krata Párt. Október második felében a német fasiszták a felkelők ellen további jól felszerelt hadosztályokat vetet­lek harcba. A tankokkal támogatott fasiszták Szlovákia déli részén, ahol a leggyengébben szervezték meg az ellenállási és a felkelési harcot, át­törték az ellenállási vonalat, és ádáz küzdelem után a fasiszták terület­nyereségre tettek szert. Az állig fel­fegyverzett fasiszták 1944. október 27-én megszállták Banská Bystricát. de a szlovák nép felkelését ezzel nem tudták elfojtani. A katonák és a partizánok a hegyek közé vonul­tak vissza, ahonnan rajtaütésszerűen csaptak le az ellenségre. Szlovákia népét a jól felszerelt fa­siszta katonai egységek elleni har­cában a Szovjetunió segítette. A szlo­vák partizánok mellett cseh, francia és magyar szabadságharcosok is küz­döttek, sokszor szinte hihetetlenül nehéz körülmények között a szebb holnapért, a szabadságért. A szovjet repülőgépek éjjel-nappal fegyvert, lőszert, felszerelést és gyógyszert szállítottak a felkelőknek. Nagyon nehéz napokat élt át kö­zel öt hónapon át a felkelés köz­pontja Banská Bystrica, és annak közvetlen környéke. A lakosság egyedüli vigasza volt: feltartóztat­hatatlanul közeledett a felszabadu­lás napja. A szovjet és a román ka­tonai egységek napról napra köze­lebb kerültek a városhoz, és 1945. március 26-án aránylag rövid harc után felszabadították. (k) (ABSOLON FELVÉTELEI) AUGUSZTUS VÉGÉN, felemelő ünnepségek között emlékezünk meg szabad életünk aranybetűs ünnepé­ről, a Szlovák Nemzeti Felkelés év­fordulójáról. Banská Bystricán, a felkelés székhelyén már hetek, sőt hónapok óta folynak az ünnepség­re való előkészületek. Méltó keretek között emlékezünk majd azokról a nagy és hősies napokról, amikor ha­zánk népei fegyvert ragadtak a fa­sizmus ellen, mely háborúba taszí­totta hazánkat, és embertelen életbe .sodorta népeinket. A látogatók, a turisták ezrei ke­resik fel e hetekben a Szlovák Nem­zeti Felkelés emlékezetes helyeit, ahol 1944. augusztusában a szlovák nép történetének legdicsőbb fejeze­tét írták... Induljunk el mi is a szépséges Ga­­ram mentén — a dús erdők, sebes folyású hegyi patakok, illatozó rétek vidékén. Tekintsük meg a meredek sziklaszirteket és a mély, sötét sza­kadékokat, a titokzatos barlangokat, a zugó, moraj ló vízeséseket. De köz­ben pillantsunk vissza a múltba, — e szépséges táj emlékekben gazdag történelmébe is ... Utunk első állomása: a Szlovák Nemzeti Felkelés központja: Banská Bystrica. A város festőién emelke­dik ki a Garam barátságos völgyé­ből. Hogy mikor keletkezett a vá­ros, arra a történészek nem tudnak pontos választ adni, alapját minden valószínűség szerint, a még ma is látható őrvár képezte. Az egykori várerőditményből ma már csak az üszkös romok merednek az ég felé. Valamikor az őrvár katonasága on­nan tartotta szemmel a Garam jobb partjának a vidékét. A „Hazai tájak“ rovatunk egyik legutóbbi számában Vészleteiben is­mertettük az ősi bányászváros tör­ténetét, ahol az első világháború előtti években, az úgynevezett fe­­renc-józsefi „aranykorban“ a mun­kások élete egyre nehezebb lett. Ál­landóan nehezebb feltételek között kellett dolgozniok és a kapitalista vállalkozóknak szinte teljesen ki vol­tak szolgáltatva. A munkásság azon­ban az első oroszországi forradalom hatása következtében öntudatra éb­redt, és egyre bátrabban állt ki jo­gos követelményeinek teljesítéséért. Például 1906-ban a város valameny­­nyi bádogosmunkása, majd nyomdá­sza sztrájkba lépett. A Csehszlovák Köztársaság meg­alakulása után Banská Bystrica a szlovákiai munkásmozgalom köz­pontjává vált, és 1921 és 1922 kö­zött Klement Gottwald vezetésével fejlődött, erősödött. 1937 májusában Banská Bystricán tartották meg a CSKP országos konferenciáját, ame­lyen jóváhagyták Szlovákia gazdasá­gi, szociális, valamint kultúrfejlesz­­tési tervét. Ez a nagyszabású terv részletesen tartalmazta azokat a Nálepka kapitányról, a hfls partizánról, aki életót áldozta szebh és jobb életün­kért, a szabadságért, nem feledkezik meg Szlovákia népe. Spišská Nová Vesen emlékművet emeltek tiszteletére. Strefino kornyékén nagy harcokat vív­tak a felkelék a nagy tűleróbon, és állig felfegyverzett fasiszták ellen. Sok fiatal hós, partizán áldozta életét az Itteni harcokban Is. Emléküket inárványetnlék­­mfi őrzi.

Next

/
Thumbnails
Contents