A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-18 / 33. szám
Milliók legjobbjai KOSZAREV, Alekszandr Vasziljevics (szül. 1903. XI. 14.) — a szovjet ifjúsági mozgalom egyik vezető egyénisége. A Komszomol főtitkára volt, részt vett a polgárháborúban, 1919-től tagja volt a kommunista pártnak. Különböző pártfunkciókat töltött be, kiváló pártmunkás volt. Tragikusan elhunyt 1939. február 23-án. KOSZIOR, Sztanyiszlav Vikentyevics — ukrán forradalmár, a kommunista párt jelentős egyénisége. Született 1889-ben. 1907 óta tagja volt a bolsevik pártnak, 1917-ben a pétervári pártszervezet egyik jelentős pártmunkása. 1925-től az Ukrán K/b/P Központi Bizottságának titkára, 1930-tól az Ukrán K/b/P Politikai Bizottságának tagja volt. Meghalt 1939. február 26-án. Szabad népek szabad hazája -UKRAJNA Az SZSZK megalakult: 1917. december 25-én Területe: 603 700 km2 Lakosság: 47 136 000 fő (1970) Népsűrűség: 78,1 lakos km2 Főváros: Kijev, 1632 000 lakos (1970) Az Ukrán SZSZK Legfelső Tanácsának összetétele: összesen 469 képviselő; ebből nő 160 (34,12%), kommunista párttag és tagjelölt 319 (68,02%), munkás és kolhozparaszt 246 (52,45 %). Az Ukrán SZSZK az ENSZ tagja. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Csehszlovákia közvetlen szomszédja. Közös határa van még Magyarországgal, Lengyelországgal és Romániával, Szovjet-Oroszorszéggal, Szovjet-Moldovával; déli határa a Fekete- és az Azovltenger. A lakosság nemzetiségi összetétele: 78,8 % ukrán, 18,9 % orosz, 8,3 % más nemzetiségű: zsidó (jiddis), belorusz, moldovai, lengyel, görög, bolgár, magyar stb. Ukrajna területén összesen mintegy 120 nemzetiség és népcsoport él. Nagyobb városok: Harkov (1223 000), Ogyessza (892 000), Donyeck (897 000), Dnyepropetrovszk (883 000), Zaporozsje (858 000), Krivo) Rog (573 000) és Lvov (553 000). Az őskori kultúrának gazdag lelőhelyei találhatók a mai Ukrajna területén. Közülük a legnevezetesebb a Kijev vidéki Trlpolje községről, mint a leletek középpontjáról elnevezett „trlpoljel kultúra" — korai földmüves-élattenyésztő törzsek kő- és rézkori emlékei (kb. 1. e. 3500—1700). Ugyancsak az őskorra emlékeztetnek az ukrán síkság tájképétől elválaszthatatlan, Jellegzetes dombok, az emberi kéz munkájáról tanúskodó kur.gánok (kúnhalmokj; ezeket a különféle célból főként slrdombnak emelt köralakú fűldhányásokat más országok, Így Magyarország területén Is megtaláljuk. Az ukrajnai kurgánok a bronzkortól a késő középkorig keletkezhettek. Az első történeti feljegyzések e terület lakóiként a valószínűleg az Iráni nyelvcsaládhoz tartozó klmmereket, szkítákat és szarmatákat emlegetik. A Fekete-tenger partján görög városállamok alakultak (1. e. 6—5. század) és említés történik szkíta államalakulatokról Is. Az 1. sz. 3. századtól kezdve egymás után vonulnak Itt át népvándorláskori pépek: gótok, hunok, avarok, s e harcos, vándorló népektől szinte függetlenül megtelepednek a szláv antok (4—6. század). Az osztálytársadalom kialakulásával államalakulatok kezdtek szerveződni. A 6. században az Azovl-tenger mellékén megalakult a török fajú bolgár kagánok országa, a 9. század második felében pedig Kijev fővárossal - a korai feudális államok egyike — az ún. Kijevi Oroszország (Kljevszkaja Rusz). Megalakítását és a feudális társadalom megszervezését az óorosz krónikák három normann vezérnek: Rjuriknak (Rörlchnek) és két öccsének, Szlneusznak és Truvornak tulajdonítják. Annyi bizonyos, hogy az első, történetileg Is hiteles kijevi fejedelem, Oleg (megh. 812-ben vagy 922-benl fia, a dlnasztlaalapftónak tekintett Igor önmagát RJurlkflnak (RJurlkovlcsnakj nevezte. A félig legendás Oleg korára esik a Kijevi Oroszország első érintkezése a magyarokkal, akik megannyi más nomád nép között, az utánuk előnyomuló besenyőktől (oroszul pecsenyegektől) szorongattatva vonultak nyugat felé. Az óorosz ún. őskrónika (Nacsalnaja Letoplsz, Poveszty vremennlh let) és a magyar Anonymus krónikája hasonlóan — összecsapással, majd megbékéléssel — ábrázolja ezt a találkozást, s mindkettő említi az akkor ugyancsak Kijev körül tanyázó nomád kunok (oroszul polová cek) beavatkozását. Halicsi hucul népviselet A Dnyeper gyöngye Kijev, a szovjetország egyik legősibb városa, a Dnyeper dombos jobbpartján terül el. Csodálatos építészeti műemlékeiről ősidők óta híres. Mégsem ez a fő jellegzetessége a mai Kljevnek. Korszerű város, az ukrán kormány által jóváhagyott, 2000-ig terjedő terv szerint fejlesztik. Erről nyilatkozott Viktor Csajkának, a Novosztyl sajtóiroda munkatársának BORISZ PRIJMAK, a Szovjetunió nemzeti építőművésze, Kijev főépítésze. A „Kljev-terv" kidolgozásában építészek egy csoportjára az a feladat hárult, hogy az ú] modern épületeket hozzák összhangba a múlt műemlékeivel és a dnyeperl hegyoldalak zöldjével, hogy a többemeletes házak hátterében ne vesszen cl kolorltjuk, hanem egységes építészeti egészet alkossanak. A háború utáni években lényegesen kiterjedtek Kijev határai. Sok korszerű épület Jelent meg a Dnyeper balpartján, Darnylca körzetében, amelyet annak Idején a hitleristák teljesen leromboltak. Most csak Itt annyi a lakóház, amennyi a háború előtt egész Kljevben volt. A város ékességévé váltak a Bereznyakl, Ruszanovka, Berezsnlj lakónegyedek. Nyolcemeletesnél kisebb házak nincsenek Is Itt. Ezek a lakóháztömbök szervesen kiegészülnek 15—16 emeletes épületek csoportjaival. Közülük kiemelkedik a ruszanovkal többszintes szálló és a 32 emeletes levoberezsnljl (balparti) nagyszálló. Rohamosan fejlődik Bereznyakl, amelynek hatvanezer lakosa lesz. A Jövő városa előképének tartják. Központjában fekszik a festői Tyelbln-tó, körülötte óriási parkot létesítenek sportpályákkal. Üzletkomplexum, filmszínház, Iskolák, napközi otthonok épülnek. Bereznyakl új munkamódszerek kísérleti helyévé, a gyorsépítészet sajátos akadémiájává, vált. Hisz a lakótömböket a kijevi házépítő kombinátokban gyártott fémvázás-paneles szerkezetekből szerelik össze. A kijeviek páratlan világrekordok tanúi: Grlgorl] Donénak, a Szocialista Munka Hősének brigádja 18 munkanap alatt szerelt össze egy 144 lakásos házat. Kijev nyugati részén mind élesebben körvonalazódik a város legnagyobb mlkrokörzete — Nytkolszkaja Borscsagovka. Jövőre fejezik be építését, de már most tízezrek laknak Itt, öt Iskola, hét bölcsőde, 111. óvoda nyílt meg, automata távbeszélő állomást adtak át rendeltetésének. Több mint százezren költöznek kényelmes lakásokba. Korszerűsítik a régi központi negyedeket. A történelmileg kialakult Jellegzetes építészet és a tájkép összhangját megőrizve az építők az új építkezés során Is az ukrán főváros nemzeti vonásainak megőrzésére törekszenek. Így például a központban nem emelnek magas épületeket, nehogy beárnyékolják a régi létesítményeket. Üde, világos tónusok jellemzik az ukrajnai építkezést. Az új épületek kiképzésében világos kerámiát, színes majolikát és hagyományos díszítő anyagokat alkalmazlak. Komplex módon oldják meg a közlekedés kérdéseit Is. Üj Járatokat létesítenek a ritkán lakott negyedekbe. A metró gyorsan épülő második ága észak-déli Irányban egész Kljevet átszeli. A város határain belül megszűnt az ÚJ gyárak építése. Kljevnek most kereken 1 millió 600 ezer lakosa van, s ez a szám 2000-lg további 600 ezerrel gyarapszik. Lakóterülete, mely Jelenleg 14 millió négyzetméter, addigra eléri a 33 millió négyzetmétert. A kijeviek már most minden húsz percben egy ű) lakáshoz Jutnak. Évente 25 ezer új lakásba költöznek be ú] lakók. (APN)
