A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)

1972-08-11 / 32. szám

események

hírek

levelek

Európa kommunista pártjainak képviselői július 27-én Párizsban értekezletet tartottak a vietnami béke megteremtése érdekében. Pártunk delegációját V. Biľak elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja vezette. Képünkön Borisz Ponomariov az SZKP KB küldöttségének vezetője és Vasil Biľak elvtárs látható.

Prágában aláírták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és az Iraki Köztársaság között kötött gazdasági és együttműködési megállapodás jegyzőkönyvét.

Július 30-án ebben az évben is megtartották a szovjet haditengerészet napját. Ebből az alkalomból nagyszabású díszszemlét tartottak a Chimki mesterséges tavon.

A trenčini járásban többmilliós károkat okoztak a hatalmas felhőszakadások következtében keletkezett patakáradások. Képünkön Boiáca község egyik megrongálódott háza látható.

I

I

I

Dél-Szlovákiában befejezéshez közeledik az aratás. Ebben az évben a viharoktól sok helyen megdőlt gabonát nehéz körülmények között takarították be mezőgazdaságunk dolgozói. Képünkön: az Orechová Potőü-i (diósförgepatonyi) szövetkezet dolgozói a kombájn után az értékes szalmát is azonnal betakarították.

I

I

I

I

r

Uj fejlemények a Közel-Keleten

Szadat, az EAK elnöke, az Arab Szocialista Unió országos kongresszusán négyórás beszédben tekintette át a közel-keleti fejleményeket és az ország helyzetét. A háromnapos kongresszus ennek alapján határozatokban összegezte a legfontosabb célokat és tennivalókat.

Szadat megállapította: a Közel-Keleten az Egyesült Államok magatartása jelenti a legsúlyosabb veszélyt. Rámutatott, hogy Washington elkötelezte magát Izrael agresszív politikájának támogatása mellett. Három pontban foglalta össze ezt a támogatást:

1. Az Egyesült Államok megakadályozza, hogy a Biztonsági Tanács olyan határozatot fogadjon el, amely felszólítaná Izraelt az 1967-es háború előtt fennállott határok mögé való visszavonulásra.

2. Megakadályozza, hogy bármilyen oldalról nyomást gyakoroljanak Izraelre a válság békés megoldása érdekében.

3. Biztosítja Izrael katonai fölényét arab szomszédaival szemben.

E tényeket figyelembe véve bírálta azokat az arab országokat, amelyek a közelmúltban helyreállították Washingtonnal az 1967-es háború idején megszakított diplomáciai kapcsolataikat.

Egyiptom álláspontját úgy fogalmazta meg: elutasítja a „se nem háború, se nem béke“ állapotát. Kijelentette; elhatározásuk valamennyi megszállt arab terület felszabadítása. Ennek eszközéül jelölte meg „a belső front megerősítését, a nemzeti egységet és az egyiptomi nacionalizmust“.

Ezután az elnök arról beszélt, hogy a szovjet szakértőkkel kapcsolatos döntés nem jelent változást a két ország baráti viszonyában, mint azt egpesek szeretnék feltüntetni.

A szovjet—arab kapcsolatoknak nemcsak egyiptomi, de szíriai, iraki és más arab politikai tényezők is fontos jelentőséget tulajdonítanak. Arafat vezetésével a Palesztinlai Felszabadítási Szervezet küldöttsége tíznapos látogatást tett a Szovjetunióban. A kiadott közös nyilatkozatban a PFSZ azt a nézetet vallja: az arab népek érdekeivel összeegyeztethetetlen minden olyan imperialista és reakciós próbálkozás, amely a Szovjetunió és más szocialista országok, valamint az arab világban működő nemzeti felszabadító mozgalmak barátságának aláásására irányul.

Folytatódtak azok a megbeszélések, amelyek Jarring közel-keleti ENSZ-megbízott missziójának felújítását célozzák. Jarring augusztus 1-én érkezett vissza az ENSZ székhelyére, hogy megvizsgálja, milyen realitása van közvetítő munkája megújításának. Egyiptom üdvözölte a lépést.

Golda Meir izraeli miniszterelnök azonban parlamenti beszédében ismét visszautasította a Jarringgal való együttműködést. Kijelentette, hogy az 1971 februári „kérdőív“, amely a megszállt területek kiürítését kérte Izraeltől államisága elismerésének és határainak garantálása ellenében, nem lehet kormánya számára közvetett tárgyalások alapja. Ehelyett a miniszterelnök ismételten közvetlen tárgyalásokat ajánlott Egyiptomnak, de érdemi politikai kérdésekről nem mondott újat.