A Hét 1972/2 (17. évfolyam, 27-52. szám)
1972-08-04 / 31. szám
C C CP Milliók legjobbjai KALINYIN, Mihail Ivanovics (szUl. 1875. XI. 18.) — szovjet államférfi, a Szovjetunió Kommunista Pártjának egyik vezetője. 1898-tól az OSZOMP tagja. Pótervárott tevékenyen részt vett az 1905. óvi orosz polgári de mokratlkus forradalom eseményeiben, 1808—10-ben Moszkvában végzett illegális pártmunkát. 1912-ben a Központi Bizottság póttagjává, 1919-ben tagjává választották. Forradalmi tevékenységéért több Ízben bebörtönözték. 1919 márciusától az Orosz Szovjetköztársaságnak, 1822-tól a Szovjetunió legmagasabb szervének, a Központi Végrehajtó Bizottságnak elnöke, 1928-61 a Párt Politikai Bizottságának tagja. 1938—48 között a Legfelsó Tanács Elnökségének elnöke. A szocialista építés és a kommunista nevelés kérdéseivel foglalkozó több mó szerzője. Meghalt 1948. június 3-án. KINGISEPP, Viktor Eduardovics (szili. 1888. III. 24.) - észt fórra dalmár, a Kommunista Párt és a szovjet állam jelentős funkcionáriusa. 1907 és 1914 közöt Pétervárott folytatott illegális pártmunkát. Az ő vezetésével alakult meg a Kljr nevQ bolsevik folyóirat. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Észtország Kommunista Pártját vezette az Illegalitásban. Egy provokátor elárulta, elfogták és 1922. május 4-én agyonlőtték. Szabad népek szabad hazája -MOLDOVA Alakult 1924. október 12-én mint ASZSZK; 1940. augusztus 2. óta szocialista szovjetköztársaság Területe: 33 700 km* Lakosság: 3 572 000 fő (1970) Népsűrűség: 106 lakos/km2 Főváros: Kisinyov (moldovai nyelven: Kisineu), 357 000 lakos (1970) A Moldovai SZSZK Legfelsőbb Tanácsának összetétele: összesen 315 képviselő; ebből nő 119 (37,78 %), az SZKP tagja 202 (64,13 %), munkás és kolhozparaszt 177 (56,19 %). A Moldovai Szovjet szocialista Köztársaság Romániával és Szovjet- Ukrajnával határos. Mind területe, mind lakóinak száma mintegy egynegyede Csehszlovákiáénak. A legsűrűbben lakott szovjetköztársaság. A lakosság nemzetiségi összetétele: 65 % moldován, 15 % ukrán, 10 % orosz, 3% a törökkel rokon nyelvet beszélő gagauz, 2 % bolgár, 5 % más nemzetiségű. Moldova területét az időszámításunkat megelőző korban szkíták és dákok lakták, az 1—3. században a római birodalom, majd a gót és a hun birodalom része, a 4—6. században szlávok — antok és szklavinok — is laktak a területén. A X. századtól kezdve a kijevi nagyfejedelemség, majd ennek felbomlása után a halics-volhíniai fejedelemség része, és közvetlenül a tatárjárás előtt a kunok birtoka volt. A 12—13. század fordulóján esik első írásos említés e terület romanizált lakóiról, a moldovánok és a románok közös őseiről: a vlachokról (oláhokról). A kibontakozó feudális viszonyok ez idő tájt egy sor kis fejedelemség (kenézség) kialakulásához vezettek, amelyek a 13. század elején a tatár hódítás áldozatai lettek. 1345-ben Nagy Lajos magyar király fennhatósága alá vonta a moldovai kenézségeket. A moldovai fejedelemséget a hagyomány szerint 1360 körül Bogdán vajda alapította, aki a máramarosi havasokból — ahol a tatárdúlás elől menedéket keresett — költözött oda vlach népével, s elűzte a magyar király hűbéresét, Balcot. A honalapító Bogdán fia, Lackó (1365—1373) a katolikus vallásra tért át s a szereti püspökséget alapította. Sógora, I. Péter a Mu$at-dinasztia alapítója lett, amely a 16. század végéig uralkodott Moldovában. Ettől kezdve Moldova lengyel és magyar fennhatóság között ingadozott a török hatalom fenyegető fellépéséig. III. vagy Nagy István (1457 —1504) még fenn tudta tartani országának függetlenségét a török hódítással szemben. 1475-ben Rakova mellett fényes győzelmet aratott az országba benyomuló törökökön, de 1484-ben maga II. Mohammed szultán indult ellene s elvette tőle Kilia és Akjerman várakat Besszarábiával együtt, fia, III. Bogdán pedig elismerte a szultán fennhatóságát és évi adó fizetésére kötelezte magát. Ennek fejében a szultán meghagyta az ország önkormányzatát és fejedelemválasztó jogát. A 18. század elején Moldova kormánya, akárcsak Havasalföldé, egyes gazdag görög családok, az ún. fanarióták kezébe került. Ezek a fejedelmek pénzen vásárolták meg méltóságukat s alattvalóikat rettenetes adókkal zsarolták. 1712-től 1822-ig terjedő uralmuk teljesen tönkretette Moldova jólétét; az ország a meg-megújuló orosz—török háborúk alatt területéből is veszített. 1774-ben északi részét, Bukovinát engedte át a szultán Ausztriának, 1812-ben pe-Kisinyov — Lenin utca A barátság szálai Sok Idegent látott a moldovai föld több évszázados történelme folyamán. Dúlták törőkök, tatárok, porba tiporták a királyi Románia megszállói. Rom és hamu maradt a némát fasiszta dúlás után. A testvérnépek, elsősorban a nagy orosz nép önzetlen segítsége, az SZKP Központi Bizottságának és a szovjet kormánynak figyelmes gondoskodása, a moldovai dolgozók akaratereje azonban lehetővé tette, hogy az ország rövid idd alatt feléledjen poraiból, sőt a Szovjetunió vezető köztársaságai közé ktizdjo fel magát. Moldova lakosságának egy része számára a szovjet történelem később kezdődött, mint a többi köztársaságban. A Dnyeszter és a Prut közötti területeket 1918 és 1910 között erőszakosan elszakították a szovjet államtól. Besszarábia lakossága csak 1940-ben egyesölt a szovjetország többi népével, s azóta Október minden vívmányában részesöl. A szovjethatalnm éveiben valóságos ipari forradalom zajlott le Moldovában. Az ország ipari termelése 1840-bez képest a 25-szörösére, 1913-hoz képest a 146-szorosára növekedett. A köztársaságnak ma 585 korszerű ipari nagyvállalata van. Az ipar, az építőipar és a közlekedés brutto termelése 58 százalékát teszi ki a társadalmi összterméknek. Dinamikusan fejlődik Iparunk hagyományos területe, az ipari össztermelés 55 százalékát nyújtó élelmiszeripar. A köztársaság 1970-ben kb. egymilliárd doboz konzervet gyártott, nagy hírnévnek örvendenek a moldovai borok ás konyakfajták; ezek nemzetközi pályázatokon 200 érmet nyertek. Gyorsan fejlődnek új iparágak, amelyek teljesen átalakítják az ország képét: a gépipar, az elektrotechnikai műszergyártó és cementipar. A klsinyovi Mikroprovod műszereinek pontosság tekintetében világszerte nincs vetélytársuk. Sok Moldovában gyártott gép és egyéb ipari termék nagy elismerésben részesül a világpiacokon és több mint 59 országba jut el, köztük olyan Iparilag fejlett országba Is, mint Anglia, az NSZX és (apán. A moszkvai és a brüsszeli mezőgazdasági kiállításon aranydljat nyert klsinyovi traktort ma nemcsak a szovjetköztársaságok szőlőgazdaságaiban, hanem Bulgáriában, Algériában, Afganisztánban, Cipruson és más országokban is alkalmazzák. Változások történtek a moldovai mezőgazdaságban is. A mindössze 33 700 négyzetkilométer területű, vagyis a szovjetország területének hétszázad részét kitevő Moldovai SZSZK a szovjet köztársaságok között a szőlőtermelés tekintetében a negyedik, a dohánytermesztés tekintetében pedig a harmadik helyet foglalja el. A szovjetbatalom megnyitotta az utat népeink előtt a művelődéshez, a tudomány, az irodalom és a művészet kincstárához. Moldovában tízezer lakosra több diák jut, mint Franciaországban, Angliában, Olaszországban vagy az NSZK-ban. Minden ezer munkásra és alkalmazottra több mint 180 fő- és középiskolai végzettségű szakember jut. A köztársaságnak tudományos akadémiája is van. Nagy hírnévre tett szert a moldovai népművészet, melyet olyan kiváló együttesek képviselnek, mint a Zsok táncegyüttes, a Dojna énekkar, a Flueras népi zenekar, a Mlorica, Merclsor, Prietenla, Csobenas műkedvelő együtesek, Marija Bijesu, Tamara Cseban, Valontylna Szavlckaja, Marija Kodrjanu énekesnők, akik külföldön is nagy sikereket arattak. Sokszor kérdeznek minket: mivel magyarázható a moldovai nép anyagi és szellemi életének oly gyors fejlődése? Ml azt válaszoljuk, a lényeg az, hogy népünk történelme folyamán először érzi magát a saját urának, s nem egyedül, hanem a szovjet népek segítségével teremt gazdagságot és kultúrát. Tudatában vagyunk annak, hogy munkánk csak a szovjethatalom viszonyai között, az SZKP lenini nemzetiségi politikájának következetes érvényesítése folytán, annak eredményeképpen lehet gyümölcsöző, hogy az állam gondoskodik valamennyi köztársaság sokoldalú fejlesztéséről. KIRILL 1LJASENKO, a Moldovai SZSZK Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke I 1
