A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-12 / 19. szám

Történelmi tükör (1972. V. 15. - 1972. V. 21.) Májúi 15 Május 19 1567-ben ezen a na­pon született Claudio Monteverdi olasz ze­neszerző. (Elhunyt 1643. XI. 29-én.) 1871-ben ezen a na­pon született Ligeti Miklós szobrász. (El­hunyt 1944. XII. 10-én.) 1912-ben ezen a na­pon hunyt el Boleslav Prus lengyel író. (Szü­letett 1847. VIII. 20- án.) Május 20 1949-ben ezen a na­pon hunyt el Balázs Béla költő és esztéta. (Született 1889. VIII. 4-én.) Május 18 1742-ben Szemjon Ivanovics Cseljuskin orosz utazó ezen a napon érte el az ázsiai kontinens legészakibb pontját. 1941-ben ezen a na­pon hunyt el Tápay- Szabó László író és újságíró. (Született 1877. I. 20-án.) 1887-ben ezen a na­pon hunyt el Alek­­szandr Iljics Uljanov orosz forradalmár, Lenin bátyja, a Sán­dor cár elleni me­rénylet szervezője. (Született 1886. IV. 12-én.) Május 20 1947-ben ezen a na­pon hunyt el Philipp Lenard Nobel-díjas német fizikus. (Szüle­tett 1862. VI. 7-én.) Május 17 1819-ben ezen a na­pon született Irinyi János vegyész, a gyu­fa feltalálója. (El­hunyt 1895. XII. 17- én.) 1872-ben ezen a na­pon született Bert­rand Earl Russel an­gol matematikus, fi­lozófus. 1958-ban iro­dalmi Nobel-díjjal tüntették ki. (Elhunyt 1970. II. 2-án.) 1882-ben ezen a na­pon született Sigrid Undset Nobel-díjas norvég írónő. (El­hunyt 1949. VI. 10-én.) 1830-ban ezen a na­pon született Gold­­mark Károly zene­szerző. (Elhunyt 1915. I. 21-én.) 1844-ben ezen a na­pon született Mészöly Géza festőművész. (Elhunyt 1887-ben.) 1857-ben ezen a na­pon született Csáki Dezső történetíró. (El­hunyt 1933-ban.) 1897-ben ezen a na­pon jelent meg Bu­dapesten a Zora című szlovák újság egyet­len száma. Május 16 1857-ben ezen a na­pon hunyt el Vaszilij Andrejevics Tropi­­nyin orosz festő. (Szü­letett 1776. III. 30-án.) Csodáld a természetet Mindig és mindenütt csodáld a természetet — hirdette Max Sva­­blnský, a nagy cseh festő, és egész életével, munkájával bizonyltja, hogy ezt az életelvet betartotta. De milyenek vagyunk mi, egyszerű és hétköznapi emberek? Hogyan szeretjük és csodáljuk ml a termé­szetet? Ha iskolás módra osztályozni lehetne bennünket, aligha sze­reznénk jeles osztályzatot. Napról napra valóságos büntető expedí­ciókat szervezünk a természetbe. Sokszor nem azért mozdulunk ki a városi lakásunkból, hogy csodáljuk a természet szépségeit, hanem hogy mély sebeket ejtsünk rajta. Szokássá vált, hogy minden év március 8-án megünnepeljük a nőket. A városok utcáit már napok­kal előbb ellepik a virágárusok, kínálva a túlságosan fehér, bátorta­lan hóvirágot. MI gyanútlanul egy-egy csokrot vásárolunk kedveseink­nek, és eszünkbe se jut, hogy ezek a lelketlen kufárok valósággal le­tarolják erdeinket, gyors meggazdagodás reményében autószámra szál­lítják a tavasz első hírnökeit a távoli városok gyanútlan lakóinak. Ugyanezt elmondhatnánk azonban az Ibolyáról és a gyöngyvirágról Is. A napokban azonban sokkal döbbenetesebb hír csapott mellbe. A bratislavai Večerník hírül adta, hogy a városban rendezett virág­kiállítás során bemutatták a dévényi védett természeti rezervátum ritka szépségű, különböző színekben tündöklő kora tavaszi nőszirmait. A kiállítás megnyitása után néhány nappal a lelketlen kufárok ellep­ték a védett dombhátakat és valósággal letarolták a ritkaszép virágo­kat. A természet csodás remekeiből közönséges piaci áru lett. De ki tudja, hogy ezek után jövőre nyílik-e még nőszirom a dévényi domb­hátakon. A természet szeretete nagy adomány, s e szeretet elhaltéval bizo­nyára az emberi jellem is sérülést szenved. Nem akarom azt állítani, hogy aki a természetet nem kedveli, szükségképp rossz ember, vagy aki szereti, föltétlenül jó, de bizonyos, hogy a legtöbb ember érzelem­­világában ott lapul az ősi bölcsesség: „Csak szólj a földhöz és tanítani fog.“ Ezért mindig és mindenütt csodáld a természetet és védelmezd a lelketlen kártevőktől! Konc Sándor zvolení olvasónk arra kiváncsi, hogy foglalkozás szerint hogyan oszlott meg az első köztársaság lakossága? Az 1930-ban tartott népszámlálás adatai szerint az iparból 5 146 937, a mezőgazdaságból 5 101 614, a kereskedelemből és a pénzintézetekből 1 074 063, a közlekedésből 814 468, a köz- és magánhivatalokból 715 841, hadseregből 133 403 ember élt. A munkanélküliek és foglalkozás nélküliek száma 1 600 150 volt. Bagin Alfréd virti olvasónk a sárgaságra vonatkozólag tesz fel néhány kérdést. A sárgaság (icterus) olyan Idős, mint maga az emberiség, sőt mivel álla­tok is megkaphatják, talán az emberiségnél is idősebb betegség. A sárgaság sorén az epeszínezék a vérbe és a szövetnedvekbe kerülve a szem kötő­­hártyáját, a bőrt és a belső szerveket sárgára színezi. Ha ezt az epeszíne­zéket a máj valamilyen okból nem választja ki, közvetlenül a vérbe kerül. A betegség mai felfogás szerint azonos a fertőző májgyulladással, a fertő­zést vírus okozza. Csutor Tibor velkenyel olvasónk két kérdést küldött szerkesztőségünkbe. 1. Mi a különbség lexikon és enciklopédia között? 2. Honnan ered a jég­korongozásban használt „bodicsek“ szó és ml a magyar jelentése? A lexikon betűrendes ismerettár. Rövid cikkek gyors tájékoztatást nyúj­tanak az egyes problémákról; ebben különbözik az enciklopédiától, mely átfogó, nagy terjedelmű, az egyes kérdéseket rendszeresen tárgyaló cikkeket tartalmaz. Az általános lexikon az ismeretek egészét, a szaklexikon egy­­egy szakterület ismeretanyagát öleli fel. Az egyes népeknél, köztük a né­meteknél a lexikon elnevezés enciklopédia helyett is használatos. A jégkorongozásban használt „bodicsek" szó angol eredetű. Azt jelenti, hogy a játékost testtel állítják meg, ami szabályos. A CSEMADOK Kflspontl B I- sottságánsk képi« hetilap-I«. Megjelenik is OBZOR KUdóválIalit gon­dolásában. FSiierkesitfl: Major Ágoston. Telefon: tdsserkesitő: 341-34, fősserkesz­­td-belyettes 328-64, sierkesitőság: 328-85. Címlapunkon P, Havran, 24. oldalon V. Vránek felvétele Szerkesztőség Bratislava, Obchodná n. 7. - Postafiók. C 398. - Terjessti a Posta Hirlapsxolgálata. Külföldre sxóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícia tlače, Bratis­lava, Gottwaldovo nám. 4B/VII. Nyomja a Východoslovenská tlačiarne, n. p., Kolioe. Előfizetési dij negyedévre 39,— Kčs, fél - évre 78,— Kčs, egész évre 198,— Kčs. Kéziratokat nem Orzünk meg ás nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahiva­tal és levélkéxbesltő.

Next

/
Thumbnails
Contents