A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-04 / 5. szám

Már érezzük, hogy hosszabbod­nak a napok, a felmelegedő nap­sugár bírókra kél a fagyos téllel A déli lejtőkön törik meg először a tél ereje, s ha éjszakára meg is fagy még a talaj, az olvadozó hó roskadozni kezd. Egyre-másra sö­tét foltok tűnnek föl a fehér ta­karón, s hol a nyers kő, hol a puszta talaj, hol pedig a lenyo­mott, száraz, korhadt gyep válik láthatóvá. A leszivárgó hólétől fel­­elevenedett hagymákból először a hóvirág kap életbe. Szinte szem­mel látható gyorsasággal nyújtja a hó fölé karcsú, élénkzöld leve­leit. Bókoló, fehér virágját a ta­vasz hírnökének tartják, pedig nincs egyedül a nagyobbodó, sötét foltokon. Vele egyszerre, sőt néha még korábban bújik ki a marti­lapu igénytelen kénsárga virága: ernyőnek is beillő hatalmas leve­lei azonban még nagyon sokáig váratnak magukra. Ahogy fogy a hó, úgy szaporodnak a szebbnél­­szebb virágok. Az erdőszélen fel­­virul a szép téltemető és a puha. vajsárga kankalin, a mezőkön éi a szántók mezsgyéin pedig a piros árvacsalán. Az erdő duzzadó rü­gyei közül elsőnek a sombokrok vidám, sárga virágcsomói pattan­nak ki, de a mogyoró szélben him­­bálódzó barkái is a készülő ta­vasznak integetnek. Eseménynaptár Február 5 Harminc évvel ezelőtt ezen a napon alakult meg Buzulukban. a Szovjetunió területén az I. ön­álló csehszlovák hadtest. 1887-ben ezen a napon mutatta be a milánói Scala Verdi világhí­rű operáját, az Othellót. Február 6 1937-ben Prágában ezen a na­pon kezdődött a Vörös Szakszer­vezetek V. kongresszusa. Február 7 1812-ben ezen a napon született Charles Dickens klasszikus angol író. 1942-ben ezen a napon hunyt el Ivan Jakovlevics Bilibin szovjet festő és grafikus. Február 8 1877-ben ezen a napon halt meg Charles Wilkes amerikai utazó. 1902-ben ezen a napon hunyt el Nil Fjodorovics Filatov orosz or­vos, a gyermekgyógyászat úttörő­je. 1962-ben ezen a napon hunyt el Szergej Nyikolajevics Solohov szovjet író. Február 9 1887-ben ezen a napon született Vaszilij Ivanovics Csapajev, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom legendáshírű hőse. Február 10 1962-ben ezen a napon hunyt el Max Svabinský cseh festő, nem­zeti művész. 1837-ben ezen a napon hunyt el Alekszandr Puskin világhírű orosz költő. 1932-ben ezen a napon hunyt el Edgar Wallace világhírű angol író. 1847-ben, 125 éve ezen a napon született Thomas Alva Edison ame­rikai feltaláló. Több mint ezer szabadalma közül legjelentőseb­bek: a szénmikrofon, a szénszá­las izzó és a fonográf. Február 11 1657-ben ezen a napon született a francia irodalom egyik klasszi­kusa, Bovier de Fontenelle. 1937-ben ezen a napon hunyt el Josef Hlaváček cseh újságíró. Levelesláda zetőitől ígéretet kaptunk, hogy a problémát hamarosan megoldják. A Pravda január 8-i számából megtudtam, hogy Bra­tislava II. számú vízmüvét megfertőzte a Slovnaft üzem szennyvize és így az onnan nyert víz az ember egész­ségére ártalmas. Üj kutak fúrása és megépítése legalább egy évet vesz igénybe, s ezért 1972 szeptemberéig tar­tálykocsikon fogják szállítani Bratislava lakói túlnyo­mó többségének az ivóvizet. Én is naponta sorban állok ivóvízért, s így hallom az emberek véleményét, mely megértő is, meg elégedetlen is. Meglepett, hogy az em­berek túlnyomó többsége különböző fazekakban, befőt­­tes üvegekben, korsókban viszi haza a vizet, s csak ke­vés embernek van rendes vizesvödre vagy vizeskan­nája. Érdeklődni kezdtem, hogy mi ennek az oka, és megállapítottam, hogy Bratislavában nem lehet kapni sem vizesvödröt, sem vizeskannát és kifogyott az összes műanyag tartály is, amilyet normális körülmények kö­zött az autótulajdonosok benzintartálynak használnak. Véleményem szerint, tekintettel a rendkívüli hely­zetre, ameiy már több mint három hónapja tart, a ke­reskedelem vezetői gondoskodhatnának róla, hogy az üzletekben elegendő vizesvödör, vizeskanna és vizes­kancsó álljon a lakosság rendelkezésére, mert a lakos­ság így lesz képes higiénikusan tárolni a tartálykocsi­tól hazavitt^ értékes ivóvizet. Gyakran utazom vidékre. Legutóbb megnéztem és tapasztaltam, hogy a vidéki üzletekben elegendő vizesedény van raktáron. Ha az ipar pillanatnyilag képtelen a bratislavai szükséglete­ket kielégíteni, akkor egy kis áruátcsoportosítással is megoldható lenne a probléma. Käfar Ignác, Bratislava — Pošeň Véleményével egyetértünk. A levelében felsorolt pa­naszokat már többen szóvá tették. A kereskedelem ve-Több barátommal, a Hét olvasóival arról beszélget­tem, hogy tetszik-e nekik a lapban megjelenő „Gépeink ősei“ sorozat. Megállapítottam, hogy a cikksorozat nemcsak nekem tetszik, de nekik is. Sok mindent meg­tudhat belőle az ember a technika múltjáról, fejlődé­séről, a feltalálók életéről. Remélem, hogy a sorozatot folytatni fogják a jövőben is. Komáromi Béla, Lučenec Levelét örömmel olvastuk. A szerkesztőség a soroza­tot azért indította, hogy kielégítse olvasóinak ilyen irányú igényét és felébressze azokban is a technika iránti érdeklődést, akik eddig a technika haladása és vívmányai iránt különösebben nem érdeklődtek. ■ Az elmúlt vasárnap a Nőszövetség strekoví (kürti) szervezetének vezetősége jól sikerült magyarnóta- és népdalestet rendezett a szövetkezet kultúrtermében. A műsorban 24 énekes lépett fel. Megpezsdült falunkban az élet, a szunnyadó falusi egyhangúságot fölrázta a tenniakarás, az alkotókedv. A csoport tagjai idősek, fiatalok, értelmiségiek és dol­gozók. Rég nem hallott, gyönyörű magyar nóták, slá­gerek, csárdások szerepeltek a műsoron. A nagyszámú közönség valóságos bábeli hangzavara követelte az egyes énekszámok megismétlését. A jól­sikerült dalestnek részesei a pedagógusok is, név sze­rint Kovács János, aki fáradságot, hideget nem ismer­ve, a szomszéd faluból járt át az esti próbákra. A jól sikerült estet a szereplők éjfélig tartó mulatósa zárta. Mindazok, akik az esten részt vettek, nem bánták meg, mert többet kaptak, mint amit vártak. A Nőszövetség tagjai pedig boldogan vállalták a sikerrel járó sok munkát. Kovács Ilona, a Nőszövetség helyi szervezeté­nek elnöke az ajándékok átnyújtása közben köszönte meg a szereplők jó munkáját. A zenét Balog Rezső (Dankó) zenekara szolgáltatta. Péli Fazekas Rozália, Strekov Kérdezzen!— Válaszolunk Újságban olvastam, hogy Belgiumban nem szabad barnaszénnel fűteni. A bar­naszenet ezentúl állítólag műtrágyaként, a gyenge minőségű termőföldek megja­vítására fogják használni. Lehetséges ez? Szalal Béla, Pótor Egyes bányaipari kémikusok valóban úgy találják, hogy néhány nem tökélete­­sen kifejlődött barnaszénfajta (leonar­­dlt, lignit) ha fűtőanyagnak nem is na­gyon alkalmas, de sikeresen használható a talaj szervesanyag-tartalmának, a hu­musznak a pótlására. A kísérletek során ez a műtrágya a burgonyatermést 28 Vo­kal növelte. Az új műtrágyaféleség segíti a növényeket a vas asszlmllálásában Is. Az Ókori Olympia, a régi görögök leg­nevezetesebb nemzeti szentélye, ahol az olimpiai Játékokat tartották, Görögor­szágban a Peloponézoszi-félsziget észak­­nyugati részéi elterülő Ellsz tartomány­ban, a Kronosz-hegy tövében volt. Rom­jait ásatások során, a múlt század má­sodik felében tárták fel. Városunkban elterjedt az a hír, hogy a banánnal mérgesklgyókat Is behoznak az országba és azok megmérgezik a ba­nánt. A kígyók állítólag a banánfilrtök­­ben bújnak meg és az üzletbe Is elke­rülnek. Mi az Igazság? Kocsis Dezsőné, Nové Zámky Ebben az évben Münchenben rendezik meg az olimpiai játékokat. Szeretném tudni, hogy hol állott az ókori olimpiák városa? Bíró Géza, Levice A hír alaptalan. Hazánkba a banánt felszabdalt fürtökben szállítják s ezek­ben a legkisebb kigyú sem bújhat meg észrevétlenül. Nem beszélve arrúl, hogy a banánt megérkezése után fertőtlenítik, s ennek során a legparányibb férgek is elpusztulnak rajta. Egyik barátom ejtőernyős szeretne lenni. A múltkor vita kerekedett köz­tünk, hogy a világon ki volt az első ej­tőernyős ugró. Szerinte Leonardo da Vinci, szerintem nem. Kinek van Igaza? Gróf Sándor, Komárno ( Valóban nem Leonardo da Vinci volt a világ első ejtőernyős ugrúja, hanem a francia Garnerln, aki Leonardo da Vinci elvei alapján szerkesztett ejtőernyőjével 1797. október 22-én elsőnek ugrott le nagyobb magasságból. A feleségem állapotos. Repülőgépen szeretné meglátogatni az anyósomat, aki Prágában él. Igaz-e, hogy a terhes nőnek nem szabad repülni? Kárász Bertalan, Košice A repülés közbeni közérzetet elvileg négy tényező befolyásolja: 1. a légibe­tegség, 2. a nagy magasságban fellépő légnyomáskülönbségek, 3. a levegő csök­kent oxigéntartalma nagy magasságban, és 4. az említett tényezőktől való szoron­gás következtében fellépő félelemérzás. A zavaró körülményeket a korszerű re­pülőgépek technikai berendezései ma már nagymértékben kizárják. Az orvosok mégis felhívják a figyelmet arra, hogy bizonyos esetekben jobb elkerülni a re­pülőgépen való utazást. Nem tanácsos például repülőgépre szállni olyanoknak, akik koronaér-trombózlsban, angina pek­­toriszban, aktiv vagy kavernás tuberku­lózisban szenvednek. Sebészi beavatko­zások után hat hétig ne szálljunk re­pülőgépre. A hatodik és hefedik hónap ban levő terhes asszonyok csak orvosi engedéllyel repülhetnek, előrehaladot­tabb állapotban pedig egyáltalán nem utazhatnak repülőgépen. A CSEMADOK Központi Bizottsá­gának képes hetilapja. Megjelenik az' OBZOR Kiadóvállalat gondozá­sában. Főszerkesztő: Major Ágoston Szerkesztőség Bratislava, Obchodná o. 7. — Postafiók. C 398. — Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-he­lyettes 328-64, szerkesztőség: 328-65. Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesltű. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwal­­dovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 158,— Kčs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents