A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-21 / 3. szám
Marson pótban; a Marson nem találunk folyókat, patakokat vagy tavakat. Még az is kétséges, hogy a sarkvidéki tájakon levő fehér sapkákat valóban jég és hó alkotja-e, avagy szénsavhóról van szó. A Mars egész vízkészlete kisebb, mint a Föld vízkészletének egy százaléka! Akadnak néhol igen különös területek is. Ezek egyike a Hellas nevű vidék. Ez körszerű formájú, 1600 kilométer átmérőjű, tökéletes síkság, amelyen egyetlen kráter sem található. Feltételezik, hogy itt is voltak valamikor kráterek, de azokat egy lezuhanó, igen nagy méretű kozmikus tömeg megsemmisítette. A kozmikus test becsapódásának jele maga a Hellas régió, amely eszerint egy különlegesen nagy méretű „sebhely“ az égitest felszínén. A Hellas viszonylagos szomszédságában van az úgynevezett Kaotikus Régió, amely a Hellasnak éppen ellentéte lehetne. Itt ezernyi gerinc helyezkedik el, mindenféle szabályosság nélkül, egymás hegyén-hátán. A gerinceket mély repedések és szakadékok választják el egymástól. Nem ismeretes, hogy miként jött létre ez a fantasztikus terület, de egy feltevés szerint az egész, mintegy egymillió négyzetkilométernyi területű vidék egy óriási arányú beszakadás révén kapta mai alakját. A Mars külső, szilárd kérge a Kaotikus Régió alatt valamikor beroppant, s a felszíni anyagtömegek egymásra torlódtak. Mindenesetre tény, hogy a Kaotikus Régió jelenlegi ismereteink szerint teljesen egyedülálló képződmény naprendszerünkben, sem a Holdon, sem pedig a Földön nem ismerünk hozzá hasonló területet. A Marson nem sikerült kimutatni magas, keskeny és hosszú hegyláncok létezését, olyan képződményeket, mint amilyenek a földi lánchegységek, az Alpok, a Kárpátok vagy a Himalája, vagy olyanokat, mint amilyeneket a Holdon az ottani medencék peremvidékén ismerünk. A lánchegységek marsbéli hiányát illetően nem rendelkezünk semmiféle tudományos feltevéssel. Más kérdés azonban, vajon nincsenek-e működő, önálló tűzhányók a Marson. Eddig mintegy húsz olyan megfigyelés történt, amely szerint a bolygó felszínén egyes pontok időnként kifényesednek, majd egy kis felhő jelenik meg fölöttük. Feltételezik, hogy ezek a néhány percig mutatkozó tünemények a marsbell vulkánosság megnyilvánulásai lehetnek. Talán fehér, vulkáni hamutól nem szennyezett gőztömegek törnek a magasba egyes tűzhányók vagy vulkáni eredetű repedések mélyéből. Néha előfordul, hogy egy-egy felhő több napon keresztül is látható, mégpedig ugyanazon a helyen; — valószínűleg ez is az aktív vulkánosság következménye. A Mariner-9 mérései során egy különösen meleg pontot fedeztek fel a Marson. Ez igen meglepő, hiszen a bolygó felszínének átlagos hőmérséklete mínusz 100 Celsius-fok körüli. Ha ez a megfigyelési eredmény nem műszerhibából következik, akkor konkrét bizonyítéka a marsbeli vulkánosságnak. Sajnos azonban ez idő szerint még nem tudjuk biztosan, hogy a szóban forgó mérés eredményét reálisnak tekinthetjük-e, avagy sem. Jelenlegi ismereteink szerint a Mars sokkalta jobban emlékeztet a Holdra, mint a Földre — de azért nem tekinthető teljes „holdtípusú“ égitestnek sem. Mindenesetre számunkra rendkívül szokatlan körülmények uralkodnak a felszínén, s nehezen képzelhető el, sőt, úgyszólván lehetetlen, hogy valaha is az ember „második otthonává“ váljon. Dr. Hédervári Péter az International Association of Planetology alelnöke Gépeinkősei A villámhárító Az elektromosság kutatása a XVIII. században kezdődött. Ez Időben már felismerték, hogy kétféle elektromosság van: másfajta az Üveg és másfajta a gyanta dörzsölésekor keletkező elektromosság. Azt is megállapították, hogy a különböző elektromosságok vonzóerőt gyakorolnak egymásra, az azonosak taszítják egymást. Az elektromosság Iránti érdeklődést fokozta a leydenl palack feltalálása, amelynek lényege, hogy ha egy földet vezető egy másik vezetővel szigetelőanyagon keresztül érintkezik, a két vezető felületén nagy mennyiségű ellentétes elektromosság halmozódik fel. (Ilyenek manapság a rádiókészülékek ' kondenzátorai.) A leydenl palack két el- f lentótesen töltött vezetőjének kisülése- ■ kor lényegesen nagyobb szikra keletkezik, mint addig ismertek. E szikra nagysága Indította Benjamin Franklin amerikai politikust és természettudóst arra a felismerésre, hogy villámláskor ugyanolyan kisülós következik be, mint a leydenl palacknál. Benjámin Franklin a Philadelphia melletti réten selyemzsinóron egy hatalmas sárkányt bocsátott fel, amelynek tetejére hegyes témcsúcsot helyezett, s a sárkányt eresztő selyemzsinör végére fémkulcsot kötött. Az esőben átnedvesedett zsinór kitűnően vezette a légköri elektromosságot, s Franklin ujjával hosszú szikrákat csalt ki a kulcsból. (E kísérlet megismétlését nem javasoljuk, hisz 17S3. augusztus B-án Oroszországban Richmann fizikus hasonló kísérletnél lelte halálát. Az elektromos áram agyonsújtotta. 0 volt a villamossági kísérletek első hősi áldozata). Ezután 1770-ben Franklin elkészítette első villámhárítóját, amelyet Benjamin Wesr házára szerelt fel, s amelynek elrendezése szinte semmiben sem különbözik a ma használatos villámhárítóktól. Franklin mélyreható kísérleteket végzett az elektromosság területén: bebizonyította, hogy az elektromosság a testek felületén helyezkedik el. Kísérleteihez saját tervezésű készüléket használt. Természettudományos vizsgálódásai során a Golf-árammal Is foglalkozott, számításokat végzett és a hajósok részére elkészítette az áramlat térképét. Az első közkönyvtárat Amerikában Franklin alapította és szervezte 1731-ben. Természettudományi, kulturális tevékenységén kívül politikai szerepéről is szót kell ejteni. 1776-tól az amerikai államok önállósági küzdelmének fontos szereplője. Nagy szerepe van az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatának megszövegezésében. 1770-ban létrehozta Franciaországgal az angolellenes szövetséget. Benjamin Franklin jelentős politikai tevékenysége mellett egyike az elsőknek, akik természettudományos eredményeikkel a gyakorlati életet nemcsak szolgálták, hanem lényegesen át is alakították. I Tudomány Borjúmentés Az embergyógyászatban ismert és gyakran alkalmazott módszer a rezuszcitálás, vagyis az élet újraindítása. Az angliai Flowers Equipmnent Co. egy borjú-rezuszcitátort dolgozott ki a légzési zavarokkal világra jött borjak megmentésére. A mindössze 1,8 kg-os készülék egy maszkból és egy oxigéntartályból áll. A maszkot a borjú pofájára erősíthetik, az oxigént az oxigénpalackra szerelt harmonikával adagolhatják A harmonika kihúzásával szabályozható a szervezetbe juttatandó levegő mennyisége. A harmonika szaporább vagy lassúbb mozgatásával alkalmazkodhatnak az állat esetleges spontán lélegzéséhez. Az egész készülék olyan kis helyen elfér, hogy az állatorvos autójában magával viheti. Az oxigénpalackban kb. fél órás mesterséges lélegeztetéshez elég oxigén van. A palack cseréje egyszerű. Automatikus útelzárás-világítás Sok balesetet okoz, ha az útjavítást, útelzárást — főleg sötétben — nem jelzik megfelelően. A baleseteket gátolja az angol Errington Engineering kúp alakú világítóteste. A világítótest tetején vörös vagy narancssárga burkolatban elhelyezett izzólámpa kapcsolóját — tranzisztorok és mikroáramkörök útján — fotocella működteti s a sötétedés beálltával az izzólámpát automatikusan bekapcsolja, és virradatkor kikapcsolja. A világítótestben levő telep utántöltés nélkül biztosít. Viharveszélyt jelző berendezés A svéd Nitro Nobel gyár a stockholmi Nagyfeszültség Kutatóintézettel közösen három részből álló villámcsapás veszélyt jelző berendezést dolgozott ki: 1. a közeledő felhők okozta elektromos mező erősségét mérő készülék; 2. a még távoli felhők villámainak rádiósugárzását felvevő antenna és 3. a kiértékelő elektronikus berendezés, amely szükség esetén működteti a vészjelző szerkezeteket. A berendezés idejében figyelmezteti a veszélyeztetett helyeken (pl. távvezeték szerelésén, magasépületeken stb.) dolgozókat, hogy munkájukat hagyják abba, és vonuljanak védett helyre. A berendezés felhasználható arra is, hogy központi helyről irányított vészjelzőkkel városok lakosságát figyelmeztessék zivatar közeledésére. 1 t Cserélhető betétes fejű kalapács Az angol Arden Dies Ltd. sárga kalapács néven, masszív kalapácsot hoz forgalomba, amelynek fejébe acél-, bronz-, réz-, alumínium-, gumi- vagy műanyag betétet foghatnak be. A betéteket a fej hátsó részén kinyúló szorítóhüvely végződésénél kis forgatórúddal lehet lazítani vagy beszorítani. A kalapács nyele sárga, azért hogy feltűnő színe eredményként szembetűnő legyen. Mágneses ajtózár A különösen sokat használt, s így nagyobb kopásnak kitett belső ajtózárakhoz mágneses zárszerkezetet hoz forgalomba a holland Kuboma. Az ajtó becsukásakor az ajtófélfába szerelt ellendarabon levő acélgörgő és a zár között fellépő mágneses mező tartja zárva az ajtót. A kilincs lenyomásakor a műanyag dióban elhelyezett pergaménes mágnes elfordul, s az ajtó kinyitható. Ha az ajtó becsukásakor a zár szembekerül az acél görgővel, a mágneses mező zárja az ajtót. Ezért a mágneses zár automatikus ajtózárszerkezettel együtt is jól használható. A mágnest tartó dió és a zár másmás műanyagból készül, amelyek között a súrlódás csekély, ezért kenésre nincs szükség, és a zár nagyon tartós.
