A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-23 / 25. szám
w termelési eredményeket is. Az etnlített minőségi változáshoz tartozik még továbbá az, hogy áttértünk a takarmánykeverékek etetésére. Ezt nem mindig veszik figyelembe, ha az állattenyésztés fejlődéséről vagy fejlesztéséről van szó, pedig egyike a legfontosabb tényezőknek. Ha a dolgozók és az irányító szervek viszonyulásának változását említem az állattenyésztéssel kapcsolatban, akkor még mindig a minőségi változás keretein belül vagyunk. Ugyanis ezek, az egészséges állatállomány, a korszerű takarmányok használata, a dolgozók és a vezetők viszonya együttesen jelenti azt, amit a minőségi változás fogalma alatt értek. — Milyenek az eredmények, milyen az állatsűrűség, s milyenek az állattenyésztés fejlesztésének a lehetőségei a járásban? — Járásunk kerületi méretben a legtöbb húst termeli s adja el. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egy hektárra eső hústermelésünk is a legmagasabb a kerületben. Mindez azzal magyarázható, hogy viszonylag alacsony az állatsűrűség. Az elmúlt évben 100 hektárra 48 darab szarvasmarha esett, s ebből 18,4 darab volt a tehén. Ez a kerület többi járásához viszonyítva alacsony szám. 1975-re ezt a számot 51,8 darabra növeljük. Az állattenyésztés termelékenységének a növelése érdekében néhány fontos gazdasági feltételt kell megteremtenünk. Ezek közé tartozik a meglévő istállók teljesebb kihasználása és rekonstrukciója, hogy növelni tudjuk az állatállományt. Ez így látszólag nem sokat mond, de járási viszonylatban ezzel az egyetlen tényezővel elérhetjük azt a számot, amit 1975-re terveztünk. A másik fontos tényező, amit meg kell említeni, az az, hogy a termelőszövetkezetek önellátók legyenek takarmányból. A szarvasmarhatenyésztés viszonylatában számolni kell a most felépülő új tejüzem kapacitásának teljes kihasználásával. E téren 80 millió liter tej eladásával kell hogy számoljunk. Ehhez két lényeges tényezőt kell biztosítanunk: a megfelelő takarmányozást és a korszerű istállózást. A tervek szerint a jelenlegi gazdaságokból kiiktatjuk a marhahizlalást, s áttérünk kizárólag a tejtermelésre. A szarvasmarhahizlalást Pohronský Ruskovban (Oroszkán) és környékén a cukorgyári melléktermékek teljes kihasználásával oldjuk meg. Hasonló módon fejlesztjük a sertéstenyésztést s a baromfitenyésztést is a járásunk területén. Nehéz, szinte lehetetlen egyetlen cikkben egy ilyen óriási járás mezőgazdaságának jelenét és jövőjét öszszefoglalni. Ha csupán megközelítően is körvonalazódott mindaz, ami lényeges ott, ahol több mint száz mezőgazdasági üzem termel, akkor már nem volt hiábavaló a fáradozásom. GÁL SÁNDOR „Meseországból ABC-országbo éé E sorok írója nem járt óvodába, s ez meg is látszik lelkivilágán. Későn ismerkedett meg olyan csodálatos dolgokkal, mint a hintaló, játékautó, fából faragott héttörpe, építőkockákból magasba szökő várkastély — nem is beszélve a játékűrhajókról, amelyekkel akkor sem ismerkedhetett volna meg, ha történetesen óvodába jár. Mondom, mindez meglátszik a lelkivilágán, bizonyos kedélybetegségein, hangulatainak kiszámíthatatlan ingadozását — orvosaival szemben — kizárólag ennek a pótolhatatlan hiánynak tulajdonítja, akárcsak azt a gyermeteg szokását, hogy még ma is, őszülő halántékkal, szívesen ül a gyerekek közé és végtelen türelemmel épiti fel a legbonyolultabb tündérkastélyt, építőkockákból vagy homokból. A muzslai óvodában minderre alkalma is nyílott volna, ha nem érkezik későn. Sajnos már négy óra is elmúlt s a gyerekek épp hazafelé készülődtek, az egyébként nagyon kedves óvónénikkel pedig mégsem ülhetett le a homokba mesevárat építeni... Tehát a gyermekek haza készültek, a szülők, nagyszülők már a kapuban várták őket, épp csak annyi időnk maradt, hogy néhány fényképet készítsünk még, a füves, virágos udvaron kéz a kézben vidám énekszó mellett fordultak egyet-kettőt, kezet mostak stb. Kitűnően berendezett óvoda a muzslai. Egyetlen hibája, hogy hiányzik belőle a központi fűtés, s ez bizony télen elég gondot okoz, hiszen míg az osztályokban jó meleg van, a, folyosókon könnyen meghűlhetnek a gyerekek. A másik hiányosság, amint azt Czibor Mária igazgatónőtől megtudtuk, hogy a hat óvónő közül csak háromnak van rendes képesítése. Viszont az igazgatónő azt is megjegyzi, hogy még a képesítésnél is fontosabb a gyermekek iránti szeretet, arra pedig egyik óvónőnél sem lehet panasz. Arról nem is beszélve, hogy a képesítést az említett három óvónő is mqg akarja szerezni. E két hiányosságon kívül azután nem is igen lehet panasz semmire. Játékkal, segédeszközökkel bőven el van. látva az óvoda, van itt minden, amiről csak egy kis lurkó álmodhat. Az óvoda három osztályos, egésznapos ellátással; 76 gyermekről gondoskodnak. itt. Az osztályok, folyosók, mellékhelyiségek ragyognak a tisztaságtól, ami a személyzet szorgalmát dicséri. A gyermekeket életkoruknak megfelelően három csoportra osztják. Az óvónénik azt állítják, hogy munkájuk nagyon érdekes és változatos. A gyermekektől mindennap hallanak valami újat, amin jómagam nem csodálkozom, hiszen két fiam van, 8 nem győzöm feljegyezni remek ötleteiket. A kis óvodások még azt is elárulják, ha szüleik otthon összezördülnek, sőt azt is, hogy Lánc, lánc, eszterlánc Prandl Sándor felvételei Az iránt érdeklődünk, hogyan is telik el egy óvodás napja. Megtudjuk, hogy hét órától nyolcig tart a gyülekező és az egészségügyi szemle, háromnegyed kilenckor bezárják az ajtót. Ezután úgynevezett alkotójáték következik, azaz a felnőttek munkájának játékos utánzása. A kislányok „főznek“, babát gondoznak, a fiúk építkeznek, és egyéb „férfias“ foglalkozást űznek. Csak ezután kerül sor az ötperces reggeli tornára, majd kézmosás után a tízórai elfogyasztására. A tízórai után úgynevezett foglalkozási idő következik, amelynek tartalma naponta változik, s ilyesmi szerepel a „műsoron“ : testnevelés, értelemnevelés, zenei és képzőművészeti nevelés stb. miért. De ilyesmit is hallanak; „Óvónéni, kérem, tegnap leöltünk egy nagy-nagy disznót, de feketén ám!“ Amiből az óvónéni nem von le semmiféle komolyabb következtetést, legfeljebb annyit, hogy az óvodások őszintesége magasan túlszárnyalja a felnőttekét. Az idősebb gyermekek az utolsó hónapokban végignéznek és hallgatnak egy-két órát az iskolában, ahol a következő évben majd folytatják „tanulmányaikat“, vagyis, amint az óvoda egyik tablóján olvastam „meseországból ABC-országba“ kerülnek. Tehát még egyszer: a muzslai óvoda kitűnő. Jómagam is szívesen beiratkoznék oda, sajnos egy kissé elkéstem...! ZS. NAGY LAJOS Hazafelé A képeskönyv fölött I
