A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-23 / 25. szám

Történelmi tükör

(1972. VI. 26. - 1972. VII. 2.)

JÚNIUS 26

1820-ban ezen a napon született Berzen-czey László, az 1848— 49-es magyar szabadságharc egyik kiemelkedő egyénisége, a székely felkelés vezére. (Elhunyt 1884- ben.)

JÚNIUS 27 .

1867-ben ezen a napon született Peter Rovnienek, az amerikai szlovákok egyik vezetője. (Elhunyt 1933. XI. 19-én.)

JÚNIUS 28

1912-ben ezen a napon hunyt el Jules Guesde forradalmár, újságíró, a francia munkáspárt megalapítója. (Született 1845. XI. 11-én.)

1712-ben ezen a napon született Jean Jacques Rousseau francia filozófus, pedagógus és író. (Elhunyt 1778. VII. 2-án.)

1812-ben ezen a napon született Jozef Ignacy Kraszewski lengyel író. (Elhunyt 1887. III. 19-én.)

1867-ben ezen a napon született Luigi Pirandello Nobel-díjas olasz drámairó. (Elhunyt 1936. XII. 10-én.)

1879-ben ezen a napon született Móricz Zsigmond. (Elhunyt 1942. IX. 4-én.)

JÚNIUS 30

1942-ben ezen a napon hunyt el Janko Kúpala belorusz költő. (Született 1882. VII. 7-én.)

1594-ben ezen a napon hunyt el Balassi Bálint költő. tSzüle- 1ett 1554. X. 20-án.)

1947-ben ezen a napon hunyt el Stanislav Koska Neumann cseh szocialista költő, nemzeti művész. (Született 1875. VI. 5-én.)

JÚNIUS 29

1884-ben ezen a napon született Szép Ernő író, újságíró. (Elhunyt 1953. X. 2-án.)

JÚLIUS 1

1577-ben ezen a napon született Paul Rubens nagy flamand festő. (Elhunyt 1640. V. 30-án.)

1862-ben ezen a napon született Radó Antal költő, műfordító és irodalomtörténész. (Elhunyt 1944. XI. 22-én.)

1872-ben ezen a napon született Louis Blériot francia pilóta, aki 1909-ben elsőként repülte át a La Manche csatornát. (Elhunyt 1936. VIII. 3- án.)

JÚLIUS 2

1877-ben ezen a napon született Hermann Hesse svájci író és költő. (Elhunyt 1962. VIII. 9-én.)

T ermészetvédelem

Lassan már semmi sem marad, amit az emberi társadalomnak ne kéne védelmeznie. Védelmezzük a gyermekeket és az anyákat, a természetet, a történelmi emlékeket és a régi városrészeket, a népi emlékeket, sőt magát az embert is önmagától. Minderre mérhetetlen erőfeszítéseket teszünk és nagy hivatali apparátust hoztunk létre. Mindez egészében rendjén is lenne, mert az egyes intézkedéseinket a szükség és a konkrét tapasztalatok diktálták. Szomorú azonban, hogy lassan mindent nagy hivatali apparátussal kell védelmeznünk. Vegyük például a természetet. Mivé lenne az ember és az emberi élet a természet nélkül? Bölcsen mondogatjuk: „Természet anyánk,“ s mégsem viselkedünk vele szemben gyermekhez méltóan. A technika, az ipar, a gépek, amelyek legtöbbször megkönnyítik az életünket, (néha azonban kellemetlenné is teszik) a természet nélkül mit sem érnének. Fa, szén, olaj, de főleg élelem nélkül mivé lenne az ember? Bizony a természet ajándékai nélkül egyáltalán nem létezhetnénk! Es mégis akadnak még köztünk olyan emberek, akik mindezt nem értik, vagy önző érdekből nem hajlandók megérteni. Vannak akik önző szeszélyből és kedvtelésből képesek felgyújtani az erdő fáit. Másoknak viszont ugyanakkor teljes erejüket meg kell feszíteniük, hogy megvédelmezzék mindazt, ami az embert szolgálja. Ez bizony az értelmes emberek számára érthetetlen. Óvnunk kell tehát az embert a saját kíméletlenségétől is, és meg kell hiúsítanunk az önzők kártevését. Ha az emberekkel beszélgetünk, próbáljunk hatni rájuk, hogy néha ezen is gondolkozzanak el. Mert időbe telik, amíg az ember megtanulja, s aztán külön időbe, míg az ember meggyőződik róla, hogy a természet valóban az emberiség „szülőanyja“, védelmezője és táplálója!

Csaton Sándor Itúrovól (párkányi) olvasónk azt szeretné tudni, hogy mi az a pszichoterápia?

A pszichoterápia lelki betegségeknek pszichikai ráhatással (felvilágosítás, nevelés, rábeszélés, éber szuggesztié stb.) történő gyógyítása.

Pintér Kálmán nyitral olvasónk arról ir, hogy a görög mondavilágban minden mesterség űzfiinek van istenflk. Azt szeretné tudni, hogy ki volt a kovácsmesterség istene?

Hephalsztosz — Zeusznak, a legfőbb istennek és feleségének, Hérának a fia, a monda szerint a tűz és a kovácsmesterség Istene, az Istenek fegyverkovácsa. Sántán született, és Héra ezért ledobta az Olümposzról. Belezuhant az Okeanoszba, de semmi baja sem történt, mivel Eurünomé és Thetlsz tengerlstennök pártfogásukba vették. Az ö tenger alatti barlangjukban cseperedett fel, és ott tanulta ki a kovácsmesterséget. Mikor mestere lett szakmájának, szép aranytrónust készített és elküldte anyjának: az ajándék azonban inkább a bosszú, mint a szeretet megnyilvánulása volt, mert mihelyt Héra a trónusra ült, béklyók pattantak ki belőle, és megakadályozták, hogy felállhasson. Egyetlen isten sem bírta kiszabadítani; kezdetben szörnyen szidták Hephaisztoszt, végül azonban nem maradt más hátra, mint hogy érte küldjenek. Csakhogy Hephalsztosz nem vágyott vissza az Olümposzra, s ebből nem is csinált titkot Hermész, az Istenek követe előtt. Az Istenek ekkor fortélyhoz folyamodtak: elküldték

hozzá Dlonüszoszt, a bor Istenét, ez leitatta, majd szamárháton az Olümposzra vonszolta. Hephalsztosz emelkedett han-A CSEMADOK Központi Bizottságának képez hetilap-I

Megjelenik az OBZOR Kiadóvállalat gondozásában.

Ffiszerkesztó: Major Ágoston.

Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes 328-64, szerkesztőség: 328-65.

gulatában megfeledkezett a régi sérelemről, kiszabadította az anyját és elhatározta, hogy ezután az istenek székhelyén fog lakni maga is. Mindjárt azt is eldöntötte, hogy megházasodik, szülei pedig — testi fogyatékosságáért — a legszebb feleséggel kárpótolták: Aphroditét, a szerelem és a szépség istennőjét adták hozzá.

Savanyú Tibor, žiiinai (zsolnai) olvasónk valami közelebbit szeretne tudni josef Drásal, a legendás magasságú cseh életéről.

Josef Drásal 2 méter és 32 centiméter magas volt és 186 kilogrammot nyomott. Húsz évig a világot Járta és abból éft, hogy cirkuszban mutogatta hatalmas alakját. Az így szerzett pénzen Holeáovóban házat vásárolt. Élete tragikusan végződött. Gyomorkelést kapott és abban halt meg. Egyes állítások szerint azonban éhenhalt 1888-ban, 44 éves korában.

Ugyancsak Savanyú Tibor tette fel azt a kérdést, hogy milyen az egyes népek átlagmagassága?

Természetesen az összes népek átlagmagasságát nem sorolhatjuk fel. Egy, a Német Demokratikus Köztársaságban megjelent publikáció szerint a skótok és a skandináviai népek átlagos magassága 175 cm, néhány indián törzs, a szudénl négerek és a polinézok átlagos magassága 174 cm, az angoloké 173, a belgáké és a csehszlovákoké 169 cm, a németeké és az oroszoké 169 cm, a franciáké és az olaszoké 186 cm, a magyaroké 163 cm, a spanyoloké 162 cm, a Japánoké 158 cm, a busman négereké 143 cm és az afrikai pigmeusoké 138 cm.

Szerkesztőség Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók. C 398. —

Terjeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná ezpedicia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII.

Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice.

Előfizetési dfj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 156,— Kčs. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza.

Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levéikézbesitő.

INDEX : 45432

Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon Prandl S. felvétele