A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-06-09 / 23. szám
hsiKSii tájak A Hét szerkesitőségének és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya idegenforgalmi bizottságának cikksorozata hazánk szépségeiről és történelmi nevezetességeiről. Lapunk mai számában a Szlovák Szocialista Köztársaság Idegenforgalmi Bizottságával együttműködve cikksorozatot indítunk, melyben Szlovákia szépségeit, városait, történelmi Jelentőségű nevezetességeit mutatjuk be. Cikkeinkkel, képes riportjainkkal azt a célt kívánjuk kűvetnl, hogy olvasóink megismerjék szocialista hazánkat, az egyes vidékeken, kerületekben laké embereket, es elősegítsük a turisztika és mototurlsztika fejlődését. Most, a nyári hónapokban Szlovákia fürdőit, Ismert kiránduló- és üdülőhelyeit mutatjuk be, a tél kezdete előtt pedig a Magas-Tátra és az Alacsony-Tátra alközpontjait és téli sportlétesítményeit Ismertetjük. Hétvégi pihenésre, szabadságra induló olvasóinknak szerencsés utat, jő egészséget és kellemes szórakozást kívánunk! Barangolás a Šahy - Trstená útszakaszon Rövidesen hivatalosan is ránkköszönt a nyár, megkezdődnek a nyári szabadságok, és a nyaralók, kirándulók ezrei „szállják meg“ a romantikus, ózondús kirándulóhelyeket; az egészséget szilárdító világhírű gyógyfürdőinket. A hazai és külföldi rendszámú gépkocsik ezrei lepik el ismét országútjainkat, és megkezdődött ez idén is az újkori népvándorlás, mely szinte az egész világon a nyári hónapok jellegzetességévé vált. Az új vidékek, országok megismerésének a vágya hazánkban is természetessé vált. Az utazás, a nyaralás dolgozóink növekvő életszínvonalának egyik kifejezője. A természetjárást a rohamosan fejlődő motorizmus is lényegesen elősegíti. Az elmúlt néhány évben különösen megnövekedett az autótulajdonosok száma. Az idegenforgalom állandó növekedése szükségessé tette, hogy új, korszerű turistaközpontok, motelek, szállodák létesüljenek. Ma már nyugodtan állíthatjuk — noha ezen a téren még van egyes helyeken pótolni való — hogy a hazánkba látogató vendégeket és az országjáró hazai turistákat minden tekintetben képesek vagyunk korszerű követelményeknek megfelelően ellátni. Szlovákia természeti szépségei és történelmi emlékei mind a hazai, mind a külföldi turisták számára vonzóak. Cikksorozatunkkal arra törekszünk, hogy tanácsokat nyújtsunk azoknak, akik a hétvégét, szabadságukat Szlovákiában töltik, hazánk szépségeit akarják megismerni. Cikksorozatunkat a Šahy—Trstená útszakasz ismertetésével kezdjük. Azért, mert ennek az útszakasznak a nemzetközi turistaforgalomban is jeti kies fekvésű ősi bányaváros Zvolen (Zólyom) vára, melyet Nagy Lajos király építtetett A Počúvadlo-tó, melynek partján kellemes fürdőzési lehetőségek nyílnak (O. Nehéra felvételei) lentősége van; a Balti-tenger-Magas-Tátra—Budapest—Adria — rövidítése a B—T—B—A — nemzetközi útvonalnak a lengyel, csehszlovák, magyar és jugoszláv idegenforgalmi szervek közös rendezvényének útszakaszába tartozik. Szlovákiai barangolásunkat tehát Sahyban (Ipolyságon), a csehszlovákmagyar határátkelőhelynél kezdjük. Az egykori megyei székhely jelentős történelmi múlttal rendelkezik. Sok értékes műemléket láthat itt az érdeklődő. A város nevezetességei: az újjáépített, eredetileg román stílusban épült templom, a barokk stílusú kolostor és a reneszánsz stílusban épült városháza. A várost sokáig megszállva tartották a törökök, ahonnan a közeli településeket, falvakat és városokat fosztogatták. Észak felé kiindulva, körülbelül kilenc kilométerre a várostól Horné Semerovce (Felsőszemeréd) községbe érünk, ahonnan balra Demandice (Déménd) felé térünk le. Rövid autóút Vezet Santovkára (Szántóra), az ismert gyógyfürdőhelyre, ahol korszerű strand és fedett uszoda várja a vendégeket. A szántói források adják az ismert, jóízű, üdítő ásványvizet. Utunk folytatva — Sahytól (Ipolyságtól) 16 kilométerre van Dudince (Gyűgyfürdő) ma már szintén jól ismert gyógyfürdő, ahol új, korszerű fürdőpavilon létesült. A fürdőpark közelében motelt is létesítettek. Gyűgyfürdőről Banská Štiavnica (Selmecbánya) felé folytatjuk utunkat. Prečov falun keresztül utazva jó hegyiúton juthatunk föl a több mint ezer méter magas Szitnó-hegy csúcsára, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a legendákkal övezett romantikus vidékre. Banské Stiavnicában (Selmecbányán), az ősrégi bányászvárosban valóban sok érdekességgel találkozhat a turista. A híres bányászvárosnak érdekes története van. Egykor gazdag arany- és ezüstbányák vették körül a várost, ahol mind a bányászat, mind az ipar és a kereskedelem nagy fejlődésen ment át. Az itteni bányákban már a tizenötödik században fejlett technikai módszerekkel fejtették a föld gyomrából az aranyat és az ezüstöt. A már akkor Európa-hírű, kies fekvésű városkában 1763-ban bányásziskola, később bányászfőiskola, majd bányászakadémia létesült. Műemlékei közül elsősorban a régi várat, a román stílusban épült dominikánus templomot, a gót stílusú Szt. Katalin templomot, az új várat és a városházát kell kiemelni, és a látogatók figyelmébe ajánljuk a belváros főterén épült paloták megtekintését is. A városban honismereti múzeum, bányászmúzeum van; és a botanikus kertben különleges fákat és virágokat csodálhat meg a látogató. A várostól nincsen messzire a Počúvadlo-tó, a Klinger-tó, ahol kitűnő fürdőzési lehetőségek nyílnak. Utunkat Krupinában (Korponán) a szintén nagy történelmi múlttal dicsekedhető városkában szakítjuk meg, mely már 1238-ban városjogot kapott az uralkodótól. Történelme szorosan összefügg a huszita és a török hadjárattal. A város főterén reneszánsz és barokk paloták állnak, és figyelemre méltó a román stílusban épült háromhajós bazilika, melyet értékes képzőművészeti alkotások díszítenek. Itt születtek Andrej Sládkovič és Elena Maróthy-Soltészová szlovák írók. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején a város környékén nagy partizán-harcok folytak. Sok hős francia, szovjet és román partizán alussza örök álmát, közös sírban, mely fölött hősi emlékművet emelt a hálás utókor. A Neresnice-völgyön át, ahol autócamping és fürdő várja a kirándulókat, utunk első végállomásához Zvolenba (Zólyomba) érkezünk. A járási székhelynek 23 ezer lakosa van. A város területén, és környékén archeológiái ásatások során értékes római eredetű leletekre bukkantak és szláv település nyomait is fellelték. Nagy Lajos király 1370 és 1382 között olasz típusú, úgynevezett castella-várat építtetett, ahol Ján Jiskra is székelt. A tizenhatodik Században, a törökök elleni Harcok során a város jelentős erődítmény volt, a Szlovák Nemzeti Felkelés alatt a megszállók elleni harc egyik fontos központja lett. A váron kívül további értékes műemlékben gyönyörködhet a látogató. Gótikus, barokk és reneszánsz stílusú paloták, lakóházak szegélyezik a város főútját és főterét. A várostól mintegy két kilométerre van Kováčová gyógyfürdő, melynek medencéjében 45 C° hőmérsékletű gyógyvíz bugyog. (Folytatjuk)
