A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-06-02 / 22. szám

TORA,TORA,TORA i

FOLYTATÁSOS KÉPES FILMREGÉNY A MÁSODIK

vilAghaborü legnagyobb légi É8 tengeri

CSATÁJÁRÓL

Holt vidék

Azt hiszem, Oeál Istvánt, a JótoUú magyar írót és filmrendezőt nem kell külön bemutatnom olvasóinknak. Sodrásban, Zöldár, Keresztelő, Magasiskola című filmjei nemcsak Magyarországon, de külföldön Is nagy feltűnést, sikert arattak. A Magasiskola Cannes-ban dijat Is nyert. Budapesten, a MAFILM JátákstúdlőJában találkoztam vele. Hosszasan elbeszélgettünk, majd megnéztük a Holt vidék című filmjét. A film ötlete, novellája és forgatókönyve Is tőle származik.

Egy teljesen elnéptelenedett, Isten háta mögötti faluban csak három ember marad: egy magányos öregasszony és egy fiatal házaspár. A rosszul dolgozó parányi termelőszövetkezet felbomlott, a lakosság elszéledt, ki a városban, ki új lpartelepűléseken próbál új életet kezdeni: Az öregasszonynak nincs hová mennie, fia Kanadába disszidált; a házaspár pedig nem akar addig mozdulni, amíg öszsze nem kaparja a valahol máshol felépítendő új házra valót. A férfi, Kántor Anti a szerzés megszállottja, nemcsak otthon teremt kertészetet, de a szomszédos erdőgazdaságban Is munkát vállal. A felesége egy ideig még vele tart az anyagi célok elvakult hajszolásában, de lassanként elfogy az ereje, ráébred életformájuk értelmetlenségére, Közben az öregasszony is meghal. A fiatalasszony az üres faluban, klürúlt lélekkel mindjobban elmagányosodlk. Idegei felmondják a szolgálatot. Egy napon aztán bekövetkezik a teljes összeomlás. A fiatalasszony hajnalban elhagyja a házat, s a közeli erdőcskébe elet. Mikor térje utoléri, különös, furcsa, közönyös áilapotban találja. Anti szeretné hazavinni feleségét, Julit, az asszony viszont menekül férje elől. A szakadék széléig hátrál, s amikor Antinak már-már sikerül megragadnia a csuklóját, akkor elvéti a menekülő mozdulatot, és a szakadékba zuhan...

Ez Oaál István új filmjének a tartalma.

— A női főszerepben Törőcslk Mari nagyszerű alakítást nyújt, partnerének arca azonban előttünk ismeretlen. Ki ő? — kérdezzük,

— Ferenczy István, a marosvásárhelyl Magyar Színház művésze. Ez az első magyarországi filmje — válaszolta a rendező, majd hozzáfűzte: A Holt vidék kamarajellegű dráma, elsősorban képekben és atmoszférában Igyekeztem kifejezni a lényegi összefüggést. A film főhőse, aki makacsul ragaszkodik falujához, végeredményben szembeúszik a fejlődés árjával, magatartása szükségszerűen vezet a tragédiához.

— Néhány hazai kritikus rosszindulatúan Irt éppen erről a filmjéről. Ml ennek az oka?

— A rosszindulatú politikai belemagyarázgatásokkal nincs kedvem foglalkozni. Egyet azonban ki kell jelentenem: új filmem csupán egy bizonyos társadalmi Jelenséggel foglalkozik, a Holt vidék nem állandóan fejlődő, szépülő hazámat: Magyarországot Jelképezi.

Oaál István filmjét ml Is megvásároltuk. A Szlovákiai Fllmkölcsűnző vállalat műtermeiben már megkezdték feliratszöveggel való ellátását. Előreláthatóan még a nyáron lesz a premierje.

(kot)

X. FOLYTATÁS

A JAPAN BOMBAZÚKOTELEKEK nemcsak a Pearl Harbourban állomásozó amerikai flottát, de a Ford-szlgeten létealtett légi támaazpontot la elpusztították. A Japánok tanatlkuaan hittek győzelmükben, de arra még álmukban sem mertek gondolni, hogy ezt szinte ellenállás nélkül érik el. Az amerikaiakat annyira meglepte a támadás, hogy az elad érákban még ez ellenlntézkedéaekről la megfeledkeztek. Ezt bizonyltja az egyik japán pilótsszézados naplófeljegyzése Is, aki a következőket Irta;

„Amikor az első támadásra Indultam, azt hittem, hogy az amerikai légelbárltők acélfüggönyéből nem lesz kiút, és számoltam az amerikai vadászgépek támadásával le, Szerencsénkre az amerikai légelbárltők aludtak, ez amerikai vadászpilóták mag tübb mint valószínű, vtkenden voltak. Pirkadattól délig Ötször indultam támadásra, de egyetlenegy vadászgéppel sem találkoztam és a légelbárltők Is csak délfelé kezdtek védekezni...“

A Pearl Harbour elleni váratlan japán támadás híre egyformán váratlanul értő mind a Japán, mind az amerikai közvéleményt. Tokióban izgatottan várták a fejleményeket. A japán lapok rendkívüli kiadásokban számoltak be a harcokról. A Meinlohl Shlmbun című tokiói lap a következő mondattal kezdte kommentárját:

„Vógre elérkezett a nap, melyre valamennyien oly türelmetlenül vártunk. Egy nagy, százmilliós nemzet bős fial — a cikkíró a harminomllllós Koreát is Japánhoz számította — bebtzonyoltották, hogy Igazi katonák, legyőzhetetienek, és elszántságunkkal azt la bebizonyítottuk, hogy a világ új elrendezésében ha zánknak le döntő szava van.“

A TOKIÚI RADIO a támadásról és ugyanekkor a japán győzelemről oeak esti híradásában számolt be.

— Ma hajnaltól — szólt az első hivatalos rövid jelentés — tengeri és légi egységeink támadást intéztek a Hawaiiban állomásozó amerikai flotta és repülőterek ellon. Tengeri és légi egységeink megsemmisítő csapást mértek az ellenségre. A támadás előkészítőjének, szervezőjének és parancsnokának gratulálunk!

Az amerikai vezérkar csak a délutáni órákban ült össze meg beszéléare. A vezérkar ülésén a hadügyminiszter bizottságot nevezett ki, melynek az volt a feladata, hogy a lehető legrövidebb Időn belül vizsgálja ki a „váratlan" japán támadás előzményeit és állapítsa meg a keletkezett kárt.

Kimmel amerikai tengernagy a bizottság előtt röviden és ob jektlven mutatott rá a mulasztásokra:

— A vezérkart s az Illetékeseket Is — mondotté a tengernagy — Idejében tájékoztattam a japánok előkészületeiről. A titkos szolgálat sem követett el mulasztást, többször la írásban terjesztette elő a helyzetet. Súlyos mulasztás történtl A katasztrófáért mi vagyunk felelősekl Hadászati szempontból nézve a japánok kitűnően szervezték meg és hajtották végre a támadást. Ezt el kell Ismernünk, őszintén be kell vzllanunki A japánok hat új korszerű hadihajót, bárom cirkálót, bárom torpadórombolőt és négy utánpótlást biztosító szállltóhajót tettek harcképtelenné, ás félnapi harcok során összesen 300 ezer tonna hálóteret süllyesztettek el, továbbá 353 repülőgépünket semmisítették meg ..,

A japán haditengerészetnek és légierőnek a harcban résztvett egységei, december 22-én érkeztek vizsza támaszpontjukról Japánba. A győzteseket Tokióban nagy pompával fogadták, Nagumo tengernagy, a japán vezérkar főnöke, aki eleinte ellenezte a támadást, az ünnepélyes fogadtatáskor szintén a győzelmi mámorban élt, és amikor a osászárral találkozott lelkesen felkiáltott:

— joku juttat Joku juttal — Nagyszerű győzaleml

A nagy csata elsőszámú hőse Fuoslda kapitány volt. A császár a legnagyobb kitüntetést adományozta a fiatal tisztnek, ugyanakkor a harcokban részt vett további tiszteket la kitüntette.

Jamamoto, a nagy támadás előkészítője és szervezője visszahúzódva állt a tisztek között, ö la örült a nagy győzelemnek, de azzal Is tisztában volt, hogy a haronak folytatása lesz; előbbre nézett, mint a többiek. Tiszttársai körében ki la jelentette:

— A Pearl Harbourban állomásozó amerikai flottát meg akartem semmisíteni. De csak a hadüzenet után! Az amerikai rádlő jelentése szerint, egy órával a hadüzenet előtt kezdtünk támadni. Azt hiszem, ez dühíti legjobban az amerikaiakat. Ezért attól tartok, az amerikaiak szörnyű bosszút állnak .. .1

Jamamoto azt la sejtette, hogy az amerikaiak elsősorban vele, a támadás előkészítőjével számolnak majd le. Nem tévedett... Az amerikaiak szinte hajtóvadászatot szerveztek ellene. 1043., ápriliséban az amerikai titkos szolgálat egy rejtjelzett táviratot fogott fel. Abból tudták meg, hogy Jamamoto különrapttlógéppel a Salemon-szlgetekre repül. Az amerikai légierő különleges osztagának vadászrepülól parancsot kaptak a gép lelövésére. A japán gépet egy őserdő fölött váratlanul megtámadták, leosaptek rá és rövid haro után lelőtték. A Pearl Harbour-t osata szervezője és főparancsnoka az égő repttlőgép-ronosok között halt meg; a japánok nemzeti hősét messzi hazájától érte utol az, amivel maga Is számolt a nagy győzelem után...-VÍGÉ-