A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-26 / 21. szám

’mg?;

Történelmi tükör

(1972. V. 29. - 1972. VI. 4.)

Május 29

1787-ben ezen a napon született Konsztantyln Nyikolajevlcs Batyuskov orosz költő. (Elhunyt 1858. VIII. 19-én.)

1847-ben ezen a napon hunyt el Ján Caplovii szlovák közgazdász és néprajztudós. (Született 1780 IX. 22-én)

1862-ben ezen a napon született Alekper Tairzade Szablr azerbajdzsán forradalmi költő. (Elhunyt 1911. VII. 25-én.)

1875-ben ezen a napon hunyt el Izsó Miklós szobrász. (Született 1831-ben.)

Május 30

1786-ban ezen a napon született Fáy András író, (Elhunyt 1884-ben.)

1887-ben ezen a napon született Alekszandr Arhipenko ukrán kubista szobrász. (Elhunyt 1964. II. 24-én.)

1942-ben ezen a napon végezték ki MiloS Krásnýt, a CSKP funkcionáriusát, antifasiszta harcost. (Született 1909. XI. 1-én.)

Május 31

1817-ben ezen a napon született Georg Herwegh német költő. (Elhunyt 1875. IV. 7-én.)

1832-ben ezen a napán hunyt el Evariste Galois francia matematikus, a mai algebra megalapítója. Született 1811. X. 25-én.)

1857-ben ezen a napon született Gothard Jenő csillagász, a színes fényképezés úttörője. (Elhunyt 1909- ben.)

1892-ben ezen a napon született Konsztantyln Georgijevics Pausztovszkij szovjet író. (Elhunyt 1968. VIII. 14-én.)

1931-ben ezen a napon hunyt el Ferenczi Zoltán irodalomtörténész, író és kritikus. (Született 1857. X. 7-én.)

Június 1

1822-ben ezen a napon született Jón Franciscl-Rimavský szlovák nemzeti ébresztő, újságíró. (Elhunyt 1950. III. 7-én.)

Június 2

1837-ben ezen a napon született Kari Gjelberup dán-német író. (Elhunyt 1919. X. 11-én.)

Június 3

1872-ben ezen a napon hunyt el Stanislaw Monluszko a lengyel nemzeti zene megteremtője. (Született 1819. V. 5-én.)

A távoli látóhatár

Szülőfalum egy tálalakú mély vőlgykatlanban fekszik, s ezért gyermekkoromban úgy tűnt, hogy az ég nem messze a házunktól ölelkezik a földdel. Egész plol voltam, mikor már vonzott a vágy, hogy felkapaszkodjam az alacsony dombtetőre és megnézzem, mi van a domb mögött. Amikor már túl sokat könyörögtem az apámnak, egyszer napszámakor a nakába kapott és elindult velem az alacsony dombtetőre, ahol a kék ég belesimult a zöld mezőbe. Gyermekhltemben onnan a domb mögül minden tavasszal és nyáron óriások eresztgették pipájukból a fehér fellegeket. Ügy képzeltem, ott végződik a világ, kék fal nyúlik a magasba és mély szakadék hull a semmibe. Amikor apámmal a dombra értünk, kellemetlenül meglepődtem, mert a domb mögött ugyanolyan közönséges vidéket láttam, mint amilyen a falumat körülvette. A földdel ölelkező látóhatár most messze a távolba húzódott, egészen a kék hegycsúcsokhoz, ahová apámmal már nem mehettem. A természet azonban most sem hagyott cserbon, kárpótolt a nagy csalódásért, mert a lebukó nap sugarai aranykucsmát borítottak a távolban gubbasztó hegycsúcsokra. De a leküzdhetetlen különös vágy, hogy megnézzem, mit takar a távoli látóhatár, mindörökre bennem maradt. Bármely vidékre, bármely tájra érkeztem, a világ szélét sehol se leltem, az ég fehér fellegei lassan a világűrbe távolódtak, de a távolba vonzó perspektívák megmaradtak, s ahogy a nyomukban haladtam, akár szűk völgyekben ballagtam, akár a végtelen tengeren hintázott velem a hajó, akár meredek hegycsúcsra kapaszkodtam, a távolba húzódó látóhatár mindig valami újat tárt elém. Talán nemcsak az a vágy vonzott, hogy napfényben fürdő új tájakat láthassak, hanem az a kiváncsi vágy Is, amely egykor a hajóst a távoli óceánokra csábította, a bátor utazót aa őserdőkbe vonzotta, a merész felfedezőt a havas sarkvidékre húzta és most az űrhajóst Idegen bolygókra repíti. Ez a vágy mindegyikünkben benne él. Amíg érezzük ösztönző serkentését, amíg távoli látóhatárok vonzanak a művészetben, tudományban,-lelki életünkben, addig nem vagyunk öregek, még akkor sem, ha a születési bizonyítványunk véletlenül egészen mást Is bizonyít.

Kálal Fereno komáméi (komáromi) olvasónk azt szeretné tudni, hogy ki alkotta Franciaország nemzeti himnuszát, a francia forradalom dalát, a Marseillalse-t?

A Marseillaise zenéjét és szövegét 1792 tavaszán Rouget de Lisle mérnökkari tiszt alkotta. Párizsban az indulót a marseille-i önkéntesek terjesztették el, akikről a nevét is nyerte. Rövidesen elterjedt Franciaországban és egész Európában. Szövegét magyarra a jakobinus Hajnóczy József és Verseghy Ferenc is lefordította. Több országban, így Csehszlovákiában is a munkásosztály forradalmi indulója lett. Legújabb magyar szövegét Gáspár Imre, illetve Csizmadia Sándor készítette.

Csonki Imre Nové Zámky-1 (érsekújvári) olvasónk arra kíváncsi, hogy mi a troposzféra?

A troposzféra a légkör legalsó rétege, amelyben a hőmérséklet a magassággal csökken. A troposzféra felső határa a sarkvidéken 8—10 kilométernyi magasságig terjed a föld felszínétől, az egyenlítő fölött ez 16 kilométert is elérhet.

8zabó Aranka iamorlnl (somorjal) olvasónk arra kíváncsi, hogy mivel mérik a teherszállító hajók befogadó képességét?

A teherszállító kereskedelmi hajók befogadóképességének nemzetközi mértékegysége a bruttoregiszter tonna. Egy bruttoregiszter tonna 100 angol köblábbal, vagyis 2,83 köbméterrel egyenlő, tehát nem súlyt, hanem Ármértéket jelent. Csak példának említjük, hogy a katasztrofális körülmények közt elsüllyedt Titanic 269 méter hosszú. 48 ezer bruttoregiszter tonnás utasszalító hajó volt.

Rákóczi István luranyi (nagysurányl) olvasónk azt szeretné tudni, hogy ml az a stukkó?

A stukkó olasz szó, épületeken, főleg belső terekben alkalmazott, gipszből készült plasztikai díszítő elem. A stukkónak a reneszánsztól kezdve nagy szerepe volt a falak és a mennyezet tagolásában, díszítésében.

Szakács Vince galántal olvasónk azt szeretné tudni, hogy ml a ssenusslrend vagy szekta?

A szenuszi-rend a Földközi-tenger észak-afrikai partvidékétől Szudánig terjeszkedő mohamedán politikai és vallási szövetség. Nevét alapítója, Muhammed ibn-Ali, asz-Szenuszl (kb. 1791—1851) után kapta, aki célul tűzte ki az iszlám ősi egyszerűségének visszaállítását, egyúttal a könyörtelen harcot az Idegen elnyomók, a megalkuvók és az úgynevezett hitetlenek ellen. A szekta Központja kezdettől fogva Líbiában volt, s ott különösen 1911—12-ben szervezett elszánt küzdelmet az akkori olasz gyarmatosító rendszer ellen. Vezetője 1951 óta Idrisz, Líbia 1969-ben elűzött királya.

A CSEMADOK Központi Bizottságának képss b s 11 lapis-Főszerkesztő: Major Ágoston.

Tslston: főszerkesztő: 341-34, fősserkesstő-helyettss 328-84, sssrkesstőség: 328-85.

Szerkesztőség Bratislava, Obchodné u. 7. - Postafiók. C 388. - Tarjssstl a Posta Hlrlapssolgélata. Külföldre ssőló előfizetéseket elintéz: PN8 — Ústredná azpadíeia tlafia, Bratislava, Oottwaldsvo ném. 48/VII,

Nyomja a Východoslovenské tlaőlarne,

a. p., Koifoa.

Előfizetési díj negyedévre 38,— Kős, tél évre 78;— Kés, agéas évre 118,— Kős. Kéziratokat nam őrsünk meg és nem küldünk vissza.

Előfisatésakat elfogad minden postahivatal éa levélkééhez»«.

Címlapunkon: FrantiSkové Lázné-i csendélet, Prandl Sándor, a 24. oldalon P. Haiko felvétele