A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-19 / 20. szám

1707-ben ezen a napon született Carl Linné svéd természettudós. (Elhunyt 1778. I. 10-én.)

1849-ben ezen a napon hunyt el Perczely József történész és költő. (Született 1789. XII. 25-én.)

1899-ben ezen a napon hunyt el Perczel Mór az 1848/49-es szabadságharc tábornoka. (Született 1811. IX. 11-én.)

1912-ben ezen a napon hunyt el Antonio Pacinctti olasz feltaláló, az elektromágneses gépek megalkotója. (Született 1841.

VI. 17-én.)

Május 25

1868-ban ezen a napon született Fabo Bertalan magyar zeneszerző. (Elhunyt

1920-ban.)

Történelmi tükör

(1972. V. 22. - 1972. V. 28.)

lMz-Den ezen a napon született Mária Konopnická lengyel költőnő. (Elhunyt 1910. X. 8-án.)

1842-ben ezen a napon született Georgij Jefimovics Cereteli grúz író és közéleti személyiség. (Elhunyt 1900. I. 24-én.)

1627-ben ezen a napon hunyt el Luis Gongoray Argote spanyol költő. (Született 1561. VII. 11-én)

1947-ben ezen a napon hunyt el Charles- Ferdinand Ramuz svájci író. (Születeti 1878. IX. 24-én.)

Május 24

1892-ben ezen a napon hunyt el Eduard Vejdenbaum, lett forradalmi költő. (Született 1867. X. 3-án.)

1942-ben ezen a napon hunyt el Kóbor Tamás író és újságíró. (Született 1867. VIII. 28-án.)

Május 27

1708-ban ezen a napon hunyt el Esze Tamás, a Rákóczi szabadságharc tábornoka. (Született 1666. II. 2-án.)

Május 22

Május 26

1967-ben ezen a napon hunyt el James Langston Hughes amerikai néger író és költő. (Született 1902. II. 1-én.)

Május 23

1887-ben ezen a napon született Szidor Artamjevics Kovpak, szovjet államférfi, az ukrán partizánmozgalom megszervezője. (Elhunyt 1967. XII.

11-én.)

Í2 nevelés titka

Éppen hazafelé ballagtam, amikor a szomszéd a kapuban Ötéves ktifiának a nadrégját porolta. Rossz fát telt a tűzre — gondoltam. Nem sokkal késObb kitekintettem az ablakon és meglepődve láttam, bogy a szomszéd bátratett kézzel, napóleoni pózban ballag a járdán s mellette a pöttömnyi kisfia, mlntbacsak kiköpött mása lenne, ugyanűgy bátradugott kézzel, büszkén felszegett fejjel, merészen elöreszegezett tekintettel lépeget. Ebben a pillanatban rádöbbentem, hogy mennyire Igaza van annak a megállapításnak, mely szerint semmi értelme sincs a gyermekek nevelésének, helyette a szüleiket kéne egyszer s mindenkorra megnevelnönk. Közismert, hogy egy tisztes ékorl polgár megkérdezte az egyik filozófust: miként nevelje a gyermekét? — Hény éves? — kérdezte a filozófus. — Négy. — Az más, akkor mér késót — telelte a bölcs. Tehát késő, ami a gyermekeket Illeti, de nem késő, ha a felnőttekre gondolunk. A gyermek ugyanis — a pedagógusok ezt már rég tudják — egyáltalán nem aszerint viselkedik, hegy mit mondanak neki, hanem a környezetének megfelelően növekszik, aszerint Igazodik, hogy mit lát, tapasztal, milyen erkölcsi környezetben él. Amíg ml, felnőttek nem teremtünk rendet magunk között, a magunk világéban, fölöslegesen erőlködünk az úgynevezett „neveléssel". Borsét hányunk a falral A gyermekek eléggé szemfülesek és csakhamar észreveszik, hogy a szép „prédikációk" mögött, amivel nemesíteni szándéksznnk őket, igen gyakran a felnőttek hamissága, kétszínűsége és alakoskodása lapnl — s mihelyst ezt felfedezik, vége mindenféle nevelésnek. A nevelés egyetlen hatásos módja: legyünk olyanok, amilyenekké a gyermekeinket szeretnénk nevelni! Ha legalább a legszűkebb környezetünkben, a családban harmonikus, békés, becsületes és jó emberi kapcsolatokat teremtünk, akkor nem kell féltenünk a gyermekeinket aem.

Kassa Emília koilcel (kassai) olvasónk arra kiváncsi, hogy miért jelképe a színháznak az álarc?

Zeus lányai, tudományokat és művészeteket képviselő kilenc múzsa közül az ókori ábrázolásokon kettő tart álarcot a kezében: Thália és Melpomené. Az első a komédia múzsája, a második a tragédiájé. Az egyik álarc vidám, mosolygó, a másikon szomorúság ül. S a kettő együtt tökéletesen kifejezi mindazt, amit a közönség évezredek óta a színházban keres: a nevetést és a sírást. Az emberek szeretnek nevetni és szeretnek sírni. Ez a két reflex nemcsak az arcizmok helyzetét változtatja meg, nemcsak a szemhéjak mögötti mirigyeket ingerli sós víz kiválasztására, hanem döntő változásokat idéz elő az emberi kedély mélyén is. Titkos ajtókat pattant föl, lefojtott indulatok láncait szakítja szét, eltitkolt érzések néma pecsétjét töri fel. és ezáltal valami csodálatos feloldódás, felszabadulás, megtisztulás és megkönnyebbülés érzésével tölti el az emberi lelket, amit az ókor nagy filozófusa Arisztotelész, a „katharzisz“ szóval jelölt meg. Minden művészetnek van valami hasonló felszabadító és megtisztító hatása, de egyikben sem érvényesült olyan közvetlenül, mint a színházban.

Katona Éva komárnói (komáromi) olvasónk arra kiváncsi, hogy Jókai Mórnak hány éves korában jelent meg az első írása?

Jókai olyan családi környezetben nőtt fel, amely inkább a nemesi értelmiség, mint a földblrtokosság jellemvonásait viselte magán. A gyenge, beteges és féltett kisfiú már 10 éves korában csodagyereknek számított. Ekkor jelent meg ugyanis első verse a Társalkodóban. Komáromban nemcsak a nemesség életével ismerkedett meg, hanem láthatta az iparos (hajóács) és kereskedő (gabonakalmár) polgárság tarka változatosságát, a vár soknemzetiségű katonaságát is. Később Pápára megy tanulni (1841-42). A református kollégium kitűnő önképzőkörében került felolvasásra első, később nyomtatásban is megjelent elbeszélése, itt ismerkedett meg Petőfivel is.

Rácz Kálmán, Nové Zámky (érsekújvári) olvasónk arra kiváncsi, hogy ki volt a magyar Robinson?

A bratislavai születésű Jetting Károly (1730-90) több kalandos utazást tett. Az egyik tengeri útja során, többszöri hajótörés után került egy Málta környéki szigetre, ahol Robinson módjára élt. Kalandos életének leírása névtelen szerző műve: Der ungarische Robinson. Bécsben jelent meg 1797-ben. Magyarra Lukinich Imre fordította: Egy pozsonyi Robinson története (Berlin, 1926).

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilap-i •Megjalenik az OBZOR Kiadóvállalat gondozásában.

Főszerkesztő: Major Ágoston.

Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes 328-64, szerkesztőség: 328-83.

Szerkesztőség Bratislava, Obchodná u. 7. - Postafiók. C 398. - Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ostredná expedícia tlaie, Bratislava, Gottwaldovo ném. 4B/VII.

Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Koiice.

Előfizetési dl) negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 136,— Kčs. Kéziratokat nem Orzünk meg és nem küldünk vissza.

Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesltő.

Címlapunkon Prandl Sándor, a 24. oldalon I. Grossman felvétele