A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-12 / 19. szám
Dolce far niente ? Három hétig teljes odaadással lustálkodni. Sokáig aludni, jól és sokat enni, a strandon a napon heverni, és időnként, változatosságképpen üdítő fürdőt venni a tengerben. Ez a sokat dolgozók üdülési álma. Azoké, akiknek év közben soha nincs idejük önmaguk számára. De éppen ezeknél az embereknél sehogy sem válik be a lustálkodás. Rosszul alszanak, agyoncsapottnak érzik magukat, ingerlékenyek, rosszkedvűek és gondolataik állandóan munkakörükkel kapcsolatos gondjaik körül forognak. A rossz hangulatot az elviselhetetlen forróságnak tulajdonítják, a szokatlan ételeknek, a túl sok úszásnak. Valójában ezek az emberek betegek. Szenvednek szervezetük reagálásától a napi munkafolyamatok váratlan megzavarására, a vérkeringésükben zavar áll be: hormonok, amelyek a nap bizonyos időszakaiban hatnak, a lustálkodó test számára feleslegesek, és az egész gépezet irányításával baj van. Az érzékeny biológiai rendszer lassanként rááll az új életritmusra: addigra azonban sokak számára a szabadság már véget is ér — és ismét viszsza kell állni a ttaposómalomba. Az egész éven'át stressz alatt álló emberek számára az édes semmittevés, a „dolce far niente“ a legtávolabbról sem pihentető. Azok számára viszont, akik egyébként is nyugodt életet folytatnak, rendszerint unalmas a semmittevés a szabadban. Nem csoda tehát, hogy a hobby-üdülés egyre szélesebb köröket vonz. Az „üdülés programmal", a hobbyüdülés már régen megszokottá vált, mire az üdülési szakértők rájöttek, hogy ez a kifejezés félreérthető. Szívesebben veszik, ha aktív vagy élményekben gazdag üdülésről beszélünk. S valóban, ez a két elnevezés találóbb. Az aktív üdülésnél az ember tevékeny marad. Programot készít, amelyet meg kell valósítania. Ezzel azután sokkal kevesebb átállást követel szervezetétől, mintha lustálkodással töltené a szabadságát. A tevékenység jellege majdnem lényegtelen. Aktív üdülésnek tekinthető még az is, ha valaki egy nyelvtanfolyamon vesz részt, segít régészeti ásatásoknál, nem is szólva arról, ha hegyet mászik, vagy megtanul vitorlázni, sakkozik, vagy különleges köveket gyűjt. Egy dolog a fontos: a tervszerűség, célokat kell kitűzni, feladatokat kell megoldani. A mérsékelt stressz fontos: megfelel minden magasabbrendü állat és így az ember természetének is. A mérsékelt stressz a szabadságidő alatt enyhíti az átállás megterhelését. Az aktív üdülésnek másfajta üdülési formáktól való elhatárolása gyakori témája az utazási szakértők vitáinak, s a konkrét válasz megadása nem könnyű. Elegendő-e egy nyári flört, amelyet előre tervbe vettünk, hogy aktivitásról beszélhessünk? Elegendő ha naponta bizonyos hossszúságú sétát vagy bizonyos távú úszást bonyolítunk le? S ha valaki szabadsága alatt csak az épülő házával törődik, beszélhetünk-e az ő esetében hobby-üdülésről? Egyetlen dolog bizonyos csupán: a szabadságidő alatt okvetlenül olyan tevékenységet kell folytatni, amely a szakmai kötelezettségeinkkel semmiféle vagy majdnem semmiféle kapcsolatban nincs. Az aktív szabadság szempontjából a fizikai tevékenység a legkedvezőbb. Valójában az ülő foglalkozást űzők többsége túl keveset mozog, és a fizikai tevékenységre beállított üdülés ellensúlyozza ezt a hiányt. V. Macháček felvétele Játék egy emberélettel AZON A NAPON ai építkezésen nemigen dolgoxtak. Utóvégre Vencel napjo volt, él aa öregasszony, aki naponta a tiaúrait Járt beváiérolni, még a műszak vége elótt teljeien kifáradt. A bor istnte patakokban folyt, erejét és hatását tömény italokkal hatványosták, a söröspalackok szomorúan sorakoztak a fal mellett. Mikor pedig elütötte a kettőt, az egész brigád elhagyta a munkahelyét. Mint mindennap, most la a kantlnba Igyekeztek, ott üldögéltek hatig. Egyenként tünedeztek el. Végöl már cink nágyen maradtak: a kát nevenapját ünneplő Vencel, rajtuk kívül Fari meg Rudi, a szépfiú. Mikor eztún a kantinosné Iz ajtót mutatott nekik, néhány üveg bort és vodkát vettek megukhos s elindultak. Lessen bandukoltak a munkásssállés barakkja felé, ahol csend, sivárság és rideg küsüny fogadta őket. Elgondolkozva öltek az ágy zzálán. Feri valahonnan elökeritett egy caomag tisztának éppen nem mondható kártyát. — Ultizzunk — mondta nekibuzdultam A többiek csendesen "bólintottak. Feri kevert, osztott, fiz lejátszottak nábány partit. Szótlanul, minden érdeklődéi nélkül. Az egyik Vencel undorral csapta a kírtyát az asztalra. — Miczoda unalom — jegyette meg a másik Vencel, aztán jét húzott a borosüvegbúl, végigdőlt az ágyon éz « kővetkező pillanatban már aludt is. — Pocsék egy mulatság — mondta lemondóan Feri. — Mi lenne, he lányok is lennének itt — vetette tel az ötletet vigyorogva Rudi, a szépfiú. — Mafla. Lányok ... legfeljebb ha rajzolunk magunknak néhányat — vágott visaza Venoel. — Pont ezen a végén a világnak lennának lányok ... — Csodálkozni fogsz — oktatts ki Rudi —, vannak ... Egyet akarsz, vagy hármat hozzak? Fari szemmel láthatóan felélénkült. — Ha mir lányok, akkor bárom. Tudsz valamit? Rudi megnézte az Óráját. — Most nyolc ára, ha taxit vessek — mondta elnyújtva —, tízre itt vannak. Fogadunk? Fogadni nem fogadtak, de Vencelnek volt egy Ötlete: — He elhozod őket, a legjobb bűr legyen a tiéd. Rudi beleegyezett. FÉL Tíz VOLT, amikor a munkásszállás előtt lefékezett e taxi. Rudi állta a izavát. A Volga milyáböl három lány került elő. Rudi meg kinyitotta a barakk ajtaját: — Parancsoljanak, hölgyeim — mondta áa gyengéden betuzzkolta őket, Feri fia Vencel a meglepetéstől tágrameredt siemmel bámultak rájuk. Rudi aaonnal beleélte megát a vandéglátő sxerepébe: — Esek itt Vencel éa Fari. Lina klsaiisony — rámutatott a hosazóhajó sxőkáre. — Ei Itt Renáta — a barnahajú lány még pukkedllt Is oslnált feléjük. — Ez meg Yvette. Az utolsúnak nevezett lány félénken körülnézett a szobában, nem tudta, mihez 1* kezdjen • kezeivel. Elhelyezkedtek az ágy szélin és azonnal poberat ürítettek a Vencelek egéazségére. Venoel ketté azonban nem hagyta magát zavartatni át Idánként belehorkolt a társalgásba. KELLEMES MELEG volt e szobában és csend, melyet itt-ott csak a tranzisztorul rádió remegőse zavart meg. A lányok már lékedvfisk voltak, amikor Rudi a küvstkezé ötlettel állt elő: — Játsszunk zélogosdlt... Javaslatéról rüvld ideig vitatkoztak. Aztán megszavazták. Egyedül Yvette volt ellene. De aztán é la beleegyezett, bilién ml mást tehetett volna? A Játék szabályai nagyon egyszerűek voltak: Rudi megpörgette az azztalon az üres üveget, ét akire ai üveg nyaké mutatott, zálogot adott. Az asztalon kezdtek halomba gyűlni a különbőzé tárgyak: érák, pénztárca, melltü, gyűrűk. Késébb Lina szvettere és Venoel inge került sorra. Minél tovább látszottak, annál szenvedélyesebben folyt a sálogadás. Rudi ügyeazégánsk volt a következménye, bogy Yvette elsőként ült ott alséneműben. Ideges lett. — Nem Jitszom tovább — mondta elszántan ái felállt. Lina vállon fogta ás lenyomta as asztalból. — Ne bolondozzl Folytatták a játékot. Csakhogy a végzetei Uvegnyak újbél Yvette-re mutatott. Valamennyien visszafojtott lélegzettel várták, ml lesz most. Yvette azonban hirtelen falugrott Aa az ajtéhoz futott. Kiugrott a folyosóra ói az utána lgyekvé Feri már csak a becsapódó váoáajté elótt állt meg. VALAMENNYIEN ott álltak az ajtó előtt és Igyekeztek rávenni Yvette-t, hogy nylzsa ki. A lány nem válaszolt kérlelésükre. Hallották, hogy gyufát gyújtott. Egy Ideig tanúmtalanu! néztek egymásra, majd újra Rudinak tdmadt Ötlete: — Kiöntjük, mint az ürgét. Beszaladt a szobába és vizet hozott egy üvegben. A vécé ajteje előtt lábujjhegyre állt ás a vtaet Yvette-re Untütte. Ez ez ötlete megtetszett a többieknek !í. Elfntottak palackokat keresni. Csak Ferinek nem jutott egy sem. Fel |t alá futkosott a folyosön, végül Is banyltott egy sütőt helyiségbe, ahol a seprűk ét rongyok tömkelegéből előkerült egy süld palack. A fény felé tartotta é* látta, hogy tele van. Nevetve futott a vécé ajtajához és az üveg tartalmát Yvette-re öntötte. Abban a pillanatban Yvette felzlkoltott és fájdalmasan jajgatni kezdett. A társaságnak oda volt a jókedve. Rudi legyintett: — FOtyülök rá — mondta undorral. Aztán eltűntek e szobában. A DOLOG VILÁGOS — mondta a nyomozást vezető hadnagy, mikor mér velemennylüket kihallgatta. — Mit mondanak a kórházban? — Másodfokú égési sebek — mondta Kadleo szárazon. — Csakhogy itt most erről van sxú, ki volt a tettes. A nyomozó közegek csak négy palackot találtak a szobában. A többi az ablak alatt hevert összetörve. Nem került.elő a benzines palaok sem. £s azonkívül hiányzott még a'tettes beismerő vallomása la. A daktiloszképla Jött segítségükre. Megmutatta, melyik palaok kinek a kezében volt. Feri ujjlenyomatai nem voltak egyik palackon sem. Ez a tény axtén beismerésre kényszerlteite. Súlyos testi sértés vádjával letartóitatték. A VEOZETES pillanatban Yvette cigarettázott. Az Ilié benzlnpérék ■ cigaretta tűsétől meggyulladtak: Yvette egész életére viseli a következményeket. Pedig csak Játékról volt szó. Olyan Játékról, melynek tétje végől Is egy emberélet volt. I. RADOTlNSKY / i hét 5
