A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-05-05 / 18. szám
ÉP* 1 UÁb- • ■’< Hl }•' t .ÜK b ' - í ► í ’, * T«r mm iŕ***" 1 ttfj. Jhrai fűp&Bkri J Várkastély és gyógyvíz HAZÁNK EGYIK LEGCSODÁLATOSABB, festőién szép, vadregényes, sűrű erdőkkel övezett részén, ahol zuhatagos, rohanó kristálytiszta vizű patakok törnek utat az erdők sűrű és végeláthatatlan vadonján: Felső-Nitra vidékén teljes pompájában már messziről látható Szlovákia egyik legszebb vára: Bojnice, melynek sorsa és története szorosan összefügg azzal az egészséget adó meleg gyógyforrással, mely ott a föld mélyéből bugyog. Az első, 1113-ból származó Írásbeli feljegyzés, melyre a zobori apátság kódexében bukkantak, már arról számol be, hogy a meleg vizű forrásnak csodálatos ereje van: visszaadja a betegek egészségét, sőt arról is beszámol, hogy az a megbénult, aki a forrás moJeg vizében megfürdik, ismét járni tud... És a kis fürdővárosnak nemcsak csodálatos gyógyvize, de lüktető kereskedelme Is volt, úgyhogy az uralkodó már 1244-ben városi rangra emelte. A bojnicei (bajmóci) várat 1530-ban, majd 1671-ben a törökök többször ostrom alá vették, de nem tudták elfoglalni. Az erős kővár és annak harcosai hősiesen ellenálltak a nagy túlerőben lévő támadók ellen, akik dühükben előbb kifosztották, majd felgyújtották a várost. A bojnicei vár, a mai romantikus várkastély alapjait már a Nagymorva Birodalom idején építették. Már abban az időben fontos hadászati jelentősége volt a várnak. A Dunához és a Lengyelországba vezető út egyik fontos állomása volt. A vár többször cserélt gazdát a századok folyamán. 1728-ban a Pálffy-család birtokába került. A mai romantikus formáját az 1899—1910. közötti években kapta, amikor nagy költséggel középkori lovagvárrá alakították át. A felszabadulás után, 1945-ben az állam vette birtokba. Több évig tartó munkálatok után a várban múzeumot létesítettek. Értékes archeológia! gyűjteménye és képtára van. A vár díszkertjében állatkertet is létesítettek. A várkastély előtt egy majdnem három méter széles törzsű hársfa áll. Vitathatatlanul Európa egyik legrégibb hársa, melyről sok rege, legenda él a nép ajkán. Feljegyzések szerint a hársfát Csák Máté, a trencséni vár ura ültette. A vár és a város környékén archeológia! ásatások folytak. Ma már vitathatatlan, hogy Bojnice a legidősebb nitravldéki települések közé sorolható. Az úgynevezett Préposti barlangban különböző agyagedényekre és más tárgyakra Is bukkantak, melyek arról tanúskodnak, hogy Bojnice környékén már az őskorban éltek emberek. A bojnicei gyógyfürdő gyönyörű díszkertjében, mely Szlovákia egyik legrégibb rendezett parkja, az exotikus fák és növények között öt medencében gyűjtik össze a 30—40 fokos gyógyvizet, mely elsősorban a reumatikus és idegbajos betegek gyógykezelésére alkalmas. „Ha erre jársz, állj meg te is — olvassuk az egyik föliraton —, látogass el a várkastélyba, ahol sok szépet és érdekességet látsz, és ne feledd: a bojnicei gyógyvíz a betegeket meggyógyítja, az egészségeseknek pedig nagyobb erőt ad, a te egészségedet is szilárdítja...!“ (f)
