A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-05-05 / 18. szám

Kinek a kosztüm, kinek a kabát Divatos vonalú, könnyű szövetből, készült tavaszi kosztüm és kabát — minden alkalomra. Az alkalomszerűséget az ünnepiesebb vagy sportos kiegészítők határozzák meg. Egy mellény négy változatban A minimellény — régi, közismert nevén: bole­ró, a praktikus szoknya-blúz viselet mellett egész évben divatos lesz. A mellékelt egyszerű szabás­minta szerint könnyen elkészíthető otthon is. mindenféle maradék anyagból, régi ruhákból, ha az anyagoknak kis tartása van. A szegőzés, hím­zés, zsinórozás, általában a különböző díszítés szerint más és más kinézése van. Itt négy va­riációt mutatunk be. Tessék választani! A JÓ KONYHA TITKAIBÓL Három Nescaféból készült finom nyalánkság receptjét közöljük. 1. Barackvirág. Tíz darab szép őszi­barack befőttről lecsurgatjuk a szi­rupot. Négy darab szép fél barackot félreteszünk, a többit elmixeljük. A pépet tálba öntjük és egynyolcad liter keményre vert tejszínhabbal, egy evőkanál Nescaféval, ízlés sze­rinti cukorral és nyolc darab elmor­zsolt piskótával jól összekeverjük. Négy tányérkába elosztjuk, a köze­pére helyezett fél őszibarackkal dí­szítjük. Tálalás előtt negyed órára a jégre tesszük. 2. Expressz mokkakrém. Egynegyed liter keményre vert tejszínhabot kis­sé megcukrozunk, elkeverjük három evőkanál Nescaféval, húsz darab ap­róra vagdalt dióbéllel, kerek tálra öntjük és a szélét körben válogatott szép fél diókkal díszítjük. 3. Fehér éjszakák. Három tojás­­sárgáját jól eldolgozzuk tíz deka por­cukorral, majd két evőkanál Nescafét és egynegyed liter tejet öntünk hoz­zá és az egészet lassú tűzön állan­dóan addig keverjük, míg megsűrű­södik. Miután kihűtöttük, hozzákeve­rünk két deci keményre vert tejszín­habot és a jégszekrény fagyasztó fiókjában a kockákra beosztott fa­gyasztó tálkába öntjük, keményre fagyasztjuk. Utána a fagylalt-kocká­kat négy talpas pohárba osztjuk el, két-három tejszínhab csomót teszünk egynek-egynek a tetejére, majd né­hány — előzőleg egy óráig likőrben áztatott — babkávé szemmel meg­hintjük. Végül tálaláskor meglocsol­juk egy deci forrósított whiskyvel. Próbáld csak meg! Az öicvcs Péternek el kell raknia játékait, de nem akarja. Ha a mama kéri. hogy segítsen neki az asztal­­terítésnél, azt feleli: most nincs ked­vem. legújabban Péter mindig ha­sonlóképpen reagál, ha segítenie kell, vagy valami feladattal bízzák meg. olyasmivel ami egyébként magától értetődő. Nem tudom — panaszkodik ilyenkoi a szülő — mostanában ször­nyű lusta, azelőtt egészen más volt. Mi történt hát vele? Mindenki érzi, hogy itt valami nines rendjén. Péter maga pedig még nem képes szavakba foglalni mindezt, ami ben­ne végbemegy. Azelőtt két-három évvel, mint ál­talában a gyermekek ebben a kor­ban. Péter teli volt aktivitással. Ál­landóan figyelte mamáját, és szeret­te volna utánozni. Terítésnél ö is szeretett volna megfogni egy tányért és az asztalra tenni. Szívesen részt vett volna a mosásban és valódi víz­ben, valódi szappanhabbal pancsol­ni. S milyen boldogan keverte volna ő is egy kicsit a vasárnapi kuglóf tésztáját: Azonban mást sem hallott, mint: hagyd azt! Ehhez még kiesi vagy! Vigyázz, vidd el a kezed on­nét) Eredj, csak feltartasz! Nem sza­bad! Majd ha nagyobb leszel! Nos. hát Péter most már nagyobb. Az állandóan hangoztatott sok tila­lom azonban észrevétlenül kiölt be­lőle minden természetes aktivitást. Pedig az ember csak a cselekvés, az aktivitás által fejlődik. Ez. az aktivitás a kisgyermeknél úgy nyilvánul meg, hogy például ide-oda rakosgatja az építőköveit, százszor ismétli ugyanazt a kézmoz­dulatot, még határozott terv és cél, de semmi esetre sem eredmény nél­kül. Ekkor ismerkedik meg ugyanis alaposabban a tárgyakkal, s tudato­sítja például, hogy az építőkőnek sú­lya van, hogy kemény, színe van. kerek vagy szögletes, formáját nem változtatja slb. Minél több dologgal kerül közelebbi ismeretségbe, tudá­sa, környezetszemléletc annál gazda­gabb lesz. mozdulatai, „munkája" tervszerűbb, céltudatosabb, személyi­sége kezd kibontakozni. Kezdeti erőpróbáit hát ne törjük le. Miért ne engednénk meg a két­­éves Péterkének. hogy a tányért az asztalhoz vigye? Miért ne ..segíthet­ne“ kicsit a mosásnál? Miért ne ke­verhetné kicsit a kalács tésztáját? Ha megismerkedik a teljesítmény örömével és az első korai sikerél­ményekkel, ez az öt, tíz, tizenöt éves Péterre, is nagyon jó hatással lesz. Emellett nincs is olyan dolgokról szó. amelyeket a gyermekeknek va­lóban meg kell tiltani. így megtanul majd különbséget tenni a lehetséges és a valóban tilos dolgok, (késsel hadonászás gyufagyújtogatás stb.) között. Tanúsítsunk tehát kicsit több meg­értést belátást a gyermek aktivitá­sa iránt. Mert mi történhet a leg­rosszabb esetben? Eltörik egy tá­nyér? Kiloccsan egy kis víz? Tész­tával maszatolódik be Péter ruhája? Ezzel szemben iigycsedik, nem szenved kárt cselekvési ösztöne és megtanulja respektálni a valóban helyén levő tiltó szót. Ezek pedig, ugye, fontos dolgok? Tehát az első cselekvési vágyakat ne törjük le ben­ne örökös tilalmakkal, ahelyett szól­junk hozzá így: Jól van, próbáld csak meg! hiszen te már elég ügyes, nagy fiú vagy.

Next

/
Thumbnails
Contents