A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-04-28 / 17. szám

Wales címere — piros sárkány fehér­­zöld. mezőben K JL Nh^özép-Európában általában csak akkor vessünk tudomást Walesről, ha labdarúgásról van szó. Közismert fo­galom a walesi herceg, a walesi bérdok, a walesi születésű Tom Jones, az iroda­lombéi Dylan Thomas és talán még Llandndno, a dalos fesztiválok színhe­lye. Minden más informáciút leginkább csak a helyszínen lehet megszerezni. Írországot nem számítva, Wales Euró­pa legnyugatibb országa. Angliától elté­rően, elég dombos vidék, területének egynegyede 300 méternél magasabban fekszik; s a Snowdon-hegy eléri az 1150 métert, ami brit viszonylatban valósá­gos hegyériásnak számít. Változatos a természet, sötétzöld, mély völgyek, szám­talan vízesés, festői öblök és szirtek, csillogó tükrfi tengerszemek és hegyi tavak, csörgedező patakok tarkítják az ország felületét. A természeti szépségek visszatükröződnek a walesiek lelkében -is. Vidám, dalos nép a walesi. Cardiffban hallottam a következő viccet, mely leg­jobban jellemzi Nagy-Britannla népeit: A háború végét várja egy lövászárokban két angol, két ír, két skót és két walesi. Hogyan töltik az időt? A két angol foly­ton fogad valamibe, a két skót veszeke­dik, kinek a zubbonyából esett ki az aprópénz, a két ír verekszik, és a két walesi torkaszakadtábúl énekel. Amikor a london-cardlffi vonalon szá­guldó vonat átlépi a határt, fehér-zöld mezőben nagy piros sárkány jelzi, hogy Walesben járunk, meg egy nagybetűs felirat: CYMRU AM BYTH, ami annyit je­lent: „Wales mindörökre". Lépten-nyomon lehet találkozni az erős nacionalizmussal, aminek érthető történelmi háttere van. Waleset, 1. e. 3000 körül az alacsony, sötét szemű Ibérek lakták, ezekkel az 1. e. 3 században magas szőke kelták keveredtek el. Az első típus inkább Wa les északnyugati részére jellemző. A ró­maiakat nem nagyon érdekelte ez a dombos ország, csak a partvidéket hó­dították meg. A normannoknak is két­száz évig tartott, míg a szívósan véde­kező walesieket sikerült a hegyekbe szo­­rítanlok. 1284-ben I. Edward angol király hó­dította meg Wales*. 1302-ben a király éppen Caernarvon észak-walesi várban járt feleségével, aki ott szülte meg gyer­mekűket, a későbbi II. Edwardot. A walesiek általános elégedetlenségét en­gesztelni akarván, a király kihozta új­szülött fiát a vár erkélyére s Így szólt az összegyűlt néphez: „Ha már nincs királyotok, legyen legalább hercegetek: az én fiam — walesi herceg“. Azóta az angol uralkodó legidősebb fiát ugyan­ezen a helyen, Caernarvon várában ko­ronázzák walesi herceggé. II. Erzsébet Jellegzetes walesi tengerparti táj fia, Charles, 1969. július 1-én, 21. szüle­tésnapján vett részt ezen a szertartáson. „Wales" óangolul idegeneket jelentett („weales"), míg a walesiek hazájukat és magukat Cymru-nak hívják (haza, ha­zaiak). A mai walesiek 30 százaléka még beszéli a kelta eredetű walesi nyelvet. A második világháború után újabb erőre kaptak az önállósulási törekvések s Is­mét virágzani kezdett a nyelvkultúra: az iskolákban csak walesi nyelven taníta­nak, az újságok, rádió, televízió is mind sem sokkal melegebb, de azért mi meg­­fürödtttnk a tengerben Swansea üdülő­hely strandján. Ez nem kis feltűnést kel­tett a walesiek között, akik pokrócba burkolózva, de úszónadrágostul napoz­tak a bágyadt napsütésben. A főváros, Cardiff az ország kulturá­lis, adminisztratív és ipari központja. Zöld, emeletes buszok közlekednek, min­denütt rend, tisztaság, nyugalom. Ott­­tartózkodásunk végefelé a polgármester­hez voltunk hivatalosak fogadásra. Már a walesi nyelvet használja. Ennek leg­szembetűnőbb furcsasága egy kisváros neve: LLANFAIFPWLLVWYNGYLLGOGE­RYCHWYRNDROBWLLANTYSILIOGOGO­­GOCH. Nem tévedés, ez egy szó, és azt jelenti: „Mária temploma egy odvas fehér diófánál, egy gyors örvénynél, pi­ros barlangnál levő szent templom.“ A walesiek maguk is nevetnek ezen a hosszú városnéven, példa rá a követ­kező vicc. Egy vasutas kérdi az utast, miért mérges; mire ő: „Amíg klmond­­tam, hová kérek jegyet, elment a vona­tom“. A nemzeti mozgalom egyre erősödik: angolellenes hazafias jelszavakat feste­nek a házak falára, sziklákra, minden­hová, ahová csak lehet, méteres betűk­kel. A walesi kultúra és Irodalom több mint ezer évre tekint vissza. Már 1200 éve mérik össze a walesi énekesek erejüket az évente Llangolenben megrendezett „Elstedfodd" fesztiválon, melyen erede­tileg csak bárdok vehettek részt. Wales domborzati viszonyaiból kifolyó­lag észak-déli Irányban lehet leginkább utazgatni. Az északi parton a komor kö­zépkor hangulatát adják vissza a masszí­van épített várak (Caernarvon, Harlech, Conway). Caernarvon várában végig lehet sétálni a várfalakon s kilépni az erkély­re, ahol II. Edward az első walesi her­ceget bemutatta a népnek. Nem messze Caernarvontól látni Bet­­wsy-Coedot, a Fecske-vízesést. Eszak- és Dél-Walest a Cardigan öböl köti ösz­­sze. A helységneveknek több mint a fele itt Is „Uan“-nal kezdődik („llan-temp­­lom). A waleslak vallásosak, egyházuk az ún. Church of Wales, hasonlít az anglikán egyházhoz. Glamorgan grófság tanácsa meghívá­sára kerültem Walesbe. A Cardifftól pár mérföldnyire fekvő tengerparti városká­ban, Barryban már vagy 80 éve nyári egyetemet rendeznek, ahol bel- és kül­földiek foglalkozhatnak az angol és a walesi irodalommal, nyelvészettel, festé­szettel, fényképezéssel, színjátszással, történelemmel, különféle sportokkal, ki­­kl a kedve és pénztárcája szerint. Vendéglátóink rendszeres kiránduláso­kat szerveztek számunkra, láttuk a wa­lesi néprajzi múzeumot (Amguedddfa Genedlaethol Cymru), a parkban a sok­sok sárga nárciszt, mely az ország szim­bóluma, a magyarul klosit furcsán hang­zó Rhonda völgyet (Tom jones szülőhe­lye) — kopár bányavidék tele szürke, földhöz tapadt házikókkal. Augusztusban sem volt több tizenhat foknál s a víz az első koccintásnál gyanúsan nézeget­tük egymást a polgármesterrel, a máso­dik pohárnál a vállamra csapott és ne­vetve mondta, már tudja, honnan Ismer: hét évvel ezelőtt én voltam a tolmácsa Brattslavában. Az emlékek felelevened­tek és a végén Lord Heycock, a polgár­­mester, meghívott három napra a saját házába, ami lordi mivoltától eltekintve Is nagy megtiszteltetésnek számít erre­felé. A lord és a lady tejben-vajban fürösztöttek. Még jobban megismertem az egész déli vidéket, láttam Port Tal­­botot, ahol óriási acélgyár van: Nagy- Brltannia acéltermelésének egynegyedét nyújtja. Benéztünk egy tipikus „pub“-ba, ami vendéglő, kávéház, kocsma és büfé keveréke. Tizenegykor könyörtelenül kl­­tessékellk a vendégeket, máskülönben a tulajdonostúl megvonnák az Iparengedé­lyét. Egy pohár valódi „ale“-nél (híg sörszerü lé) érdekes volt meghallgatni Lord Heycock életrajzát: mozdonyveze­tőből szakszervezeti elnök lett és ezen a téren olyan gazdag és sikeres tevé­kenységet fejtett ki, annyi érdemet szer­zett, hogy 1965-ben a királynő lordi rangra emelte. Búcsúzunk a lordtúl és Walestől, a szelíd zöld lankák s a szürke bányavi­dékek országától. A kedves, barátságos, szorgalmas walesiektől, akik kétszáz esztendeje küzdenek nemzeti jogaikért, egy szebb jövőért. Búcsúzunk a sárga nárcisz országától. DÖMÖK JANOS Caernavon vára Walesi népviselet hőt 17

Next

/
Thumbnails
Contents