A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-14 / 15. szám
/ Weiner-KráI Imre: Szoptató anya František Malý: Hajó a láthatáron Újra közösen... František Malý és Welner-Král Imre közös kiállítása a bratislaval Kultúra Házában két évfordulóra emlékeztet bennünket. Welner Král Imre hetvenedik születésnapjára és a két művész együttes debütálásának harmincötödik évfordulójára. A rendezőség, mintegy emlékeztetni akarván bennünket erre az akcióra, ama kiállítás anyagából Is közszemlére bocsát néhány alkotást. Már ezeken a műveken Is észrevehető a később még csak erősödő ellentét a két művész alkotásai között. Mér ez az 1936-os kiállítás megmutatta, hogy Welner Imre a társadalmi problémák Irányában tapogatódzlk, míg Malý a befelé forduló, poetlkus Irányt keresi. A kiállított anyag zömét azonban az utóbbi négy év termése alkotja. Ez előtt az Időszak előtt Malý nem foglalkozott festészettel, Inkább csak díszlettervezéssel, míg Welner Imre az eseményekre frissen reagáló elkötelezett műveket festett. Egy közös kiinduló pontjuk mégis van, és ez — a szürrealizmus! František Malý képeit egyszerűség, tömör kompozíció, kiegyensúlyozott színskála, lágy formaalakltás jellemzi. Az 1936 előtti Időszakból származó festmények reális és képzeletbeli tájak ötvözetei. Néhány szín vagy azok árnyalatai elegendők a művésznek ahhoz, hogy egy bensőséges vers, egy lírai alkotás hangulatát varázsolja a vászonra. Említsük meg Itt az „Otelágazás" (1938), a „Halászöböl“ (1936) és a „Kompozíció“ (1936) című olajfestményeket. Az elmúlt négy öt év termése már nem olyan egységes. Szinte évenként váltja témáit. 1989 körül az erotikus motiváltságé témákon van a hangsúly. („Reggel“, Este ötkor“ stb.j. Ezeknél a képeknél az anatómiai fragmentek, az emberi — főleg női test részletei hordozzák a mondanivalót. Kedveli ebben az Időben a színkontrasztokat, pl. narancspárizsi kék stb. Itt kimondottan a cseh poétlkus szürrealizmus fogásait alkalmazza. Van ezekben a képekben valami utánozhatatlan bá), hangulat. A „Nocturno“, „Prelúdium“ (1969) című képeket emelném ki ebből az Időszakból. A következő Időszak festményeit a nonfiguratív elemek térhódítása jellemzi. Az „őszi reggel“, „Találkozás" és a többi ezekhez hasonló vászon Sima hatáséra utal. A többi képet, tehát a legutolsó Időszakot az ember-ragadozómadár szimbolikus páros Jellemzi, elég kellemetlen eszmei „utóizzel“ és kompozícióban melléfogásokkal. „A sas karmai között" (1971), „Nő és madár“ (1971) és így tovább, összegezésképpen leszögezhetjük, hogy poétlzmusa és kultivált színhasználata révén előkelő helyet foglal el Malý jelenkori képzőművészetünkben. Welner-Král Imre művel már nem ennyire homogén Irányvonalat képviselnek. Ahol naturalista beütések lelhetők fel és fölöslegesen halmoz, az kifogásolható nála. („Dialógus", „Az építkezésen", „Vézelay“). Némely képén a felesleges „tarkaság“ hat megint csak zavaróan. Ahol viszont Malýhoz hasonlóan a poézlst engedi előtérbe, ott válik Igazán festővé, Igazán Welner Imrévé ... Ezeken a vásznakon racionális korlátok közé szorítja a színeket és a formákat, az eseményt, a motívumot, csak Jelzi, mint mondjuk „Az Idegen a faluban“ c. képen. Vele kapcsolatban Is leszögezhetjük, hogy a költőlség a döntő Jelentőségű nála Is, csak azt más eszközökkel éri el, mint Malý. „ősz a Kls- Kárpátokban“, „Délután“, „A Szt. György templom Prágában“ a legsikerültebbek talán kiállított alkotásai közül. Ami a rendezést, a közös szereplést Illeti, még ha mindjárt évfordulók kapcsán Jött Is ez létre, nem tartom a legszerencsésebb ötletnek, mivel a két művész ouvreje annyira eltér egymástól, hogy így együtt kiállítva a képek mintegy „agyonütik“ egymást, s téves következtetések levonására Is csábítják a nézőt... TALIGA ISTVÁN Nemzetközi virágkiállítás Bratislavában A bratislaval Téli Stadion és a Sportcsarnok virágdíszbe öltözött. Több mint százezer különböző színű tulipán, sok ezer rózsa, gladiólus, szegfű, nárcisz és más egzotikus, nálunk eddig ismeretlen, a szivárvány színeiben pompázó virág várja ott — a harmadik nemzetközi virágkiállításon — az érdeklődőket. Lelkes szervezők fáradságos munkájának az eredménye a színpompás kiállítás, mely április 13-án nyílik és tíz napig tart. — A bratislavai nemzetközi virágkiállításnak már hagyománya van. És ez kötelez minket — mondotta Skákala Emil mérnök, a kiállítás igazgatója. Tizennyolc ország kertészeteinek legszebb virágaiban gyönyörködhet ismét a közönség. Az idei seregszemle egyik érdekessége: a japánok tipikus virágaikkal szintén részt vesznek a kiállításon. A másik nagy attrakció pedig: külön csarnokban nálunk még ismeretlen kaktuszokat és különböző színű és fajtájú orchideát is kiállítunk. — Biztos vagyok benne, hogy az idei virágkiállítás felejthetetlenül szép élmény lesz, — fejezte be nyilatkozatát Skákala mérnök. (f)
