A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-07 / 14. szám
.1« «1 r 1 . r 1 i si líši rx:i mi Válasz P. E. jeligére: 1968. november 1-től 1969. november 4-ig dolgozott, 1970. augusztus 27-én megszületett második gyermeke. Azt kérdezi, volt-e igénye pénzsegélyre, illetve érvényesíthetné-e ezt visszamenőleg. A betegbiztosításból származó igényeket a törvényes egyéves elévülési határidőn belül kell érvényesíteni. Az anyasági pénzsegélyre való igény minden egyes nappal önállóan érvényesíthető és minden egyes nappal önállóan évül el. Minthogy az anyasági pénzsegélyre való igény 26 hetet tesz ki, gyermeke pedig 1970. augusztus 27-én született, ma már ez az igénye semmiképpen sem volna érvényesíthető. Így fölösleges volna vizsgálni, hogy a szülést megelőző két naptári évben volt-e legalább 270 napig betegség esetére biztosítva, ami az anyasági pénzsegély törvényes feltétele. Dr. Bertha Géza iVA II ľ VIIS tál II SÍ ÜK III A szélrekedést, vagy meteorizmust nem tekintjük külön betegségnek, hanem csak egy betegségi tünetnek, amely sok betegséggel járhat együtt. E tünet abban nyilvánul meg, hogy a belekben a szokásosnál sokkal több gáz raktározódik, mint azt normálisan észleljük. Az egészséges ember beleiben a gázok mennyisége 1 és 2 1 között mozog. Normális körülmények között ez a gázmennyiség részben felszívódik a vérbe, kilélegződik és részben szelek (fiattus) formájában a végbélen keresztül eltávozik. Ez a széltávozás, flattulentia nagyobb is lehet, ha a belekben a szokottnál több gáz torlódik fel. Ez még a jobbik eset. A bélrenyheségnél azonban a felgyülemlett gázok nem távolodnak el, felfújják az egész hasat, hasfájdalmat okoznak, majd étvágytalanságot, hányingert és hányást váltanak ki. A belekből ilyen esetben mérgező gázok szívódnak fel a vérbe, és e gázok jelenléte károsan befolyásolja a különféle szervek működését. Ez okozza a szélrekedésnél jelentkező fejfájásokat is. Ezért kell gondoskodnunk a szelek elindításáról, amit a legjobban rendszeres testedzéssel, mozgással, kiadós fizikai munkával, racionális táplálkozással tudunk elérni. Sohase együnk többet, mint amennyire a szervezetnek szüksége van, és lehetőleg fogyjunk le egypár kilót. Az étrendből ki kell hagyni az olyan ételeket, amelyek után sok emésztetlen rész ürítődik ki. Ezek közé tartoznak a hüvelyesek, karfiol, káposzta, tej, zsíros ételek, felfújtak, héjas gyümölcsök. Jót tesz ilyenkor például egy karlsbadi vízivó kúra, légzési gyakorlatok, torna, vízkúrák, hideg és meleg zuhanyok egymás utáni alkalmazása, kamillatea, ánizsos vagy köménymagos főzetek, a hasra alkalmazott meleg borogatások és masszírozás. Abban az esetben, ha ez nem segítene, azonnal forduljunk orvoshoz. Dr. Juhász István Az otthont és nem a háztartást kell megteremteni, Háztartásra szükség van, az otthont meg kell teremteni. A háztartáshoz tartozik a megvetett ágy, a porszívógép és a nagymosás. Az otthon: a megterített asztal a virágokkal, a tálban ízlésesen elrendezett saláta, a kandalló mellett álló karosszék, az illatozó tea, a süppedő szőnyeg és az, hogy a szobában nincs konyhaszag. Minél kevesebb háztartás, minél több otthon, boldogabb a házasság. Egy férfi sem szereti a háztartást — amennyire lehet, meg kell tőle kímélni. Amikor este hazaérkezik, már legyen vége a háztartásnak, s az otthon várja őt. Tízórai távoliét után hazaérkezve melyik férj örül, ha felesége térdepelve és felmosóronggyal a kezében rárivall: „Ne lépj a parkettre, most sikáltam fel!“ Egyszer egy menyasszonynak könyvet adott a dajkája nászajándékul, ez állt benne: „Férjed hazaérkezése előtt tíz perccel legyél kész a háztartással!“ Minden menyasszonynak a kezébe kellene adni egy ilyen könyvet, amelyikben benne vannak a házasság aranyszabályai. Ne csináljunk templomot a lakásból! Vannak asszonyok, akik a háztartásból kultuszt űznek, lakásukból templomot csinálnak. André Gide így ír feleségéről: „Háza a tisztaság szentélye volt.“ De nem is csoda, hiszen a nő szűzen élt férje mellett, nem lehetett házuk a szerelem szentélye. Egy amerikai városban, Denverben, egyszer válópert indított a felesége ellen egy éjszakai műszakban dolgozó acélgyári munkás, mert felesége azt kívánta tő* le, hogy a földön aludjon, elvégre nem állhat az ágy napközben megvetve. A tárgyak az emberekért vannak, és nem fordítva: az emberek a tárgyakért. A szőnyeg arra való, hogy járjunk rajta. Hazajön a férfi egy esős napon. Felesége, ahelyett, hogy a nyaká-Boldog házasság Oft ba ugrana: „Itthon vagy végre!", felsikolt, mintha valami szerencsétlenség történt volna: „Az isten szerelmére, besároztad a szőnyeget!“ Egy órával később a férfi odahúz egy széket a cserépkályha mellé, és kényelmesen elnyújtózik rajta. Ismét a sikoltás: „A jó széket! Már x-szer mondtam, hogy azt a széket nem szabad a kályha mellé tenni, mert tönkremegy rajta a politúr!“ Hogy a férfi szerelme tönkremegy, arra nem gondol a jó aszszony. Nincs jó szék. Van jó aszszony és jó házasság, és van rossz asszony és rossz házasság. Az asszony örüljön, hogy egészséges, munkaképes, érte dolgozó férje van, aki ezen az esős napon hazajön és az „éppen a múlt héten tisztított szőnyegen“ közeledik feléje. Örüljön, hogy férje van, aki kényelmesen elhelyezkedett a kályha mellett, és vigye el az ördög a szék politúrját. Eljön a nap, amikor már nem lesz férje, aki boldogan felsóhajtana: „Anya, de jólesik itt ülni!“, s az asszony egyedül lesz, a szék pedig üresen fog állni. A rossz asszonyok ugyanis túlélik jó férjeiket, a jó székek pedig még a rossz asszonyokat is. Folytatjuk KlllllKI'i Megértő szivet keresek Nagyon egyedül 6nem magam, nincs, akinek elpanaszolnám bánatomat, örömömet, s ezért az Embert sorsok rovatához tordulok. A tényleges katonai szolgálat letöltése után nagyon komoly Ismeretségbe kerUltem egy szomszéd talubell lánnyal. Mindenre képes lettem volna érte. KedveltBk, szerettük egymást, de mégsem lehettünk egymásé. A lány szölei szegénynek találtak és ellenezték a házasságunkat. A lány más felesége lett, én meg csalédott. Haragudtam a sorsra, hogy miért nem egyenlő minden ember. Elhatároztam, hogy nem fogok megnősülni. Borban, éjszakába nyúló mulatozásokban kerestem vlgasztalédást. 1960-ban megalakult nálunk is a földmüvesszövetkezet. Az építkezésre mentem dolgozni. )61 kerestem, gond nélkül éltem. A nősülés nem jutott eszembe, habár már a harmincat tapostam. Hogyan is gondoltam volna arra, amikor munkába menet és jövet az asztal meg volt terítve, s tiszta ing mindig kikészítve. Az édeni élet nem tartott sokáig. Három évvel ezelőtt meghalt az édesanyám. Ez 69 éves apámra s rám Is lesújtóan hatott. Reggel nem volt elkészítve a reggeli és szennyesen állt egy hétig a ruha. Tenni kellett valamit szomorú helyzetünkben. Apám megpróbálkozott a „konyhaművészettel", én meg a mosással. Már nem teltek gond nélkül a hetek. Most jöttem rá, hogy a ház asszony nélkül kihalt és az élet szürke és hétköznapi. Ezt az egyhangú életet harmadik éve folytatom. Hozzámvaló lány vagy fiatal özvegy nincs a környéken. illírünk Röviden magamról: 41 éves vagyok, járási székhelyen dolgozom, építkezésen, mint kőműves. Falun élek, nem messze a várostól, háztájink van, amiben szintén szeretek dolgozni. Megismerkednék koromhoz illő iánynyal vagy özveggyel, egy gyerek nem akadály. Rendezett családi életre vágyom. Szeretném, ha munkából jövet, víg kedélyű, mosolygós asszony fogadna, akivel elbeszélgetnék a terveinkről, céljainkról. Válaszleveleket a szerkesztőség oimére kérek küldeni. Jelige: „Alkony még nem est“ Nem akartam elhinni Háromgyermekes anya vagyok és nagyon szeretem a családomat. Amit sohasem hittem volna, az most tizennyolc évi házasság után bekövetkezett. Csalódtam a férjemben. Amikor Összeházasodtunk, nagyon szerettük egymást, és utána is hosszú évekig boldogan éltünk. Két éve azonban a férjem jóba lett az egyik munkatársnőjével. Nem akartam elhinni, hogy megcsal. A véletlen úgy hozta, hogy a saját szememmel győződhettem meg az emberek állításának Igazáról. Végignéztem a szerelmeskedésüket, mert nem mertem szólni, hogy ott vagyok és mindent Iátok. Amikor a döbbenetemből magamhoz tértem és elmondtam nekik, hogy mindent láttam, a férjem kést fogott rám és meg akart ölni. Nem tudom, hogy miféle erő szállott belém, de kicsavartam a kezéből a kést. Aztán fojtogatni kezdett, mire én szívrohamot kaptam és nagyon rosszul lettem. Sajnos azóta is beteg vagyok. Az egész családi életünk tönkre ment. A gyerekek is tudják az apjuk vátkét, s azt, hogy miatta vagyok beteg. A férjem folyton iszik, nem törődik a családjával. A másik nő is szakított vele. 0 meg azt mondja, hogy biztosan megátkoztam, mert már „nem férfi". Én továbbra is főzök neki, mosok neki, de nem tudok megbocsájtani. „Egy vérző szív“ Elhagyott gyerekek Nagy figyelemmel olvasom az Emberi sorsok rovatát. A Síró öregek című cikkhez csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy sok az elhagyott öreg, de még több az elhagyott gyermek. Nekem Is van egy kis unokám, úgynevezett „kapott" gyerek. A lányom megszülte, hazahozta és nem törődik vele. Csavarog, nem dolgozik, kitartatja magát, amiért már be is csukták. Mind az apát, mind az anyát kötelezték a gyerek eltartására, de a tartásdljat nem lehet behajtani rajtuk, mert egyik sem dolgozik. A kicsi kétéves, és az én szerény keresetemből tartom el. Hogyan törődnének az elfáradt öregekkel, amikor olyan szülők is akadnak, akik a gyerekeikkel sem törődnek. Időnként eljárok Komáromba, a Járási Gyermekvédelmi Osztályra, de ott sem tesznek semmit. Csak az iratok porosodnak náluk. Kérdem én, ml lenne a gyermek sorsa, ha én nem vettem volna magamhoz? Szívesen felnevelem, de szeretném, ha az Illetékes szervek segítenének ebben, ha elintéznék nekem, mint a gyermek törvényes gyámjának és eltartójának, hogy a tartásdljat megkapjam. Szerencse, hogy én még dolgozhatom, és Így nem kényszerülök arra, hogy az ártatlan, szülei hibájából szenvedő gyermeket megtagadjam. Mit tegyek, kihez forduljak segítségért? „Egy tanácstalan anya“ Panaszát eljuttattuk az Illetékesekhez, levélben később válaszolunk. Szerkesztőség 20
