A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-01-14 / 2. szám
Mi az On véleménye a boldogságról Figyelemmel olvastam a Hét előző számaiban a boldogságról vallott nézeteket, véleményeket. Világszerte vitatkoznak arról, hogy hogyan lehet az ember boldog. Véleményem szerint az ember boldogságát külső és belső körülmények határozzák meg. Az ember környezete nagyon befolyásolhatja azt, hogy megelégedett lehet saját helyzetével, sikereket érhet el az életben, ami természetesen boldoggá is teszi. Én még csak 20 éves vagyok. Elvégeztem a mezőgazdasági szakiskolát. Szövetkezetbe kerültem. Amit az iskolában tanultam, igyekszem a munkahelyemen gyümölcsöztetni. Már az iskolában sokat beszélgettünk arról, hogy megértenek-e bennünket majd az idősebbek. Szerencsés helyzetben vagyok. Több mint 2 éve dolgozom itt a szövetkezetben és eddig nem volt senkivel komolyabb összetűzésem. Problémáimat megbeszélem a szövetkezet vezetőségével. ök nagyon sokat segítenek nekem. Elért eredményeimet magasra értékelik, és ez boldoggá tesz. Még nem tudom, hogy mi minden vár rám az életben. Tisztában vagyok azzal, hogy lesznek buktatók is. Jó barátaim vannak, remélem nem hagynak magamra, ha problémák merülnének fel. Nagyon fontos az életben, hogy az ember sose érezze magát egyedül. Igazi barátság kösse össze őt embertársaival, közvetlen környezetével. Minden ember arra törekszik, hogy megtalálja a helyét az életben és érvényesülni tudjon. Erre nekünk fiataloknak most minden lehetőség megadatott. Csak élni kell ezekkel a lehetőségekkel. Hogy miért vagyok boldog? Azért, mert végzett munkámmal elégedettek az emberek. „Egy húszéves“ A szerkesztőség megjegyzése: Kérjük olvasóinkat, hogy röviden fejtsék ki nézetüket a boldogságról. Célunk az, hogy minél több véleménynek helyet adjunk a lapban, ezért sajnos a hosszú leveleket nem tudjuk közölni. Szeretnénk azt is, ha megírnák pontos címüket. Természetesen, amennyiben jeligével látják el levelüket, a valódi nevet nem közöljük. Ki a jó társalgó Rendszeres tanulmányozással, olvasással, a legújabb jelentős események követésével az ember alkalmas anyagot nyer a társalgáshoz. Egy jfi társalgó érdekesen beszél a nap eseményeiről, humoros esetek ről, de nem sajátítja ki a beszélgetés jogát. Ha mindig egy és ugyanazon ember beszélne, ez nem lenne társalgás, hanem szónoklat. Illetlenség a társaság valamelyik tagjával suttogni azalatt, amíg a társaság többi tagja beszél. Udvariatlanságot követ el az a vendég, aki az ablakon kibámulva vagy képeslapokban, esetleg könyvekben lapozgatva kimutatja, hogy a beszélgetés nem érdekli. Az Is előfordul, hogy a beszélgetés során bizonyos kérdésekben nézeteltérések merülnek fel. Ilyen esetekben kerüljük a szócsatát, és ha az ellentétet nem lehet áthidalni, a társaság egyik talpraesett tag|a igyekezzék a beszédet mis mederbe terelni. A társaság egyik tagja néha, egészen ártatlanul és akaratlanul megbánthat egy másik személyt. Ilyenkor mindjárt fűzze hozzá, hogy megjegyzése természetesen a társaság tagjaira nem vonatkozik. Beszélgetés közben ne dicsekedjünk sikereinkkel, mert a többiek előtt hencegő ember benyomását keltjük. Ne beszéljünk túl sokat balsikereinkről sem. Helytelen azokat az embereket, akikről beszélünk, olyanokhoz hasonlítanunk, akik nem a legjobb hírnévnek örvendenek. Nem tudhatjuk soha, hogy mennyire kedvezőtlen véleményt válthatunk ki a jelenlevők között arról az emberről, akiről beszélünk. Más emberek testi fogyatékosságait a társaságban ne emlegessük, még kevésbé akkor, ha a társaságban testi hibával súj tott személy is tartózkodik. Sok olyan ember van, aki nemcsak hogy sokat szeret magáról beszélni, de örömére szolgál, ha mások is dicsérik. Olyan eset is előfordul, amikor illetlenség, ha valakit nem dicsérünk meg. A jó társalgó mindig kivárja, hogy a házigazda vesse fel a beszéd fonalát, aki a lehetőségek szerint alkalmazkodik vendégel érdeklődési köréhez. Társaságban kerüljük a csúnya és durva kifejezéseket. Senkit se szidalmazzunk, és 'artózkodjunk a heves kirobbanásoktól. Partnerünkről ne állítsuk, hogy véleménye rossz vagy nevetséges. Beszélgetés közben bárkivel vitázhatunk, mert ez nem illetlenség. Vannak azonban emberek, akik nem tűrik az ellenvéleményt. Társadalmunkban ma már mind kevesebb az olyan ember, aki előtt nem nyilváníthatnánk véleményünket. A vitatkozásnak is vannak udvariassági szabályai. Nem ellenkezhetünk így: „Maga ezt bizonyára nem tudja" vagy még ennél Is llletlenebbül: „Megbolondult, hogy ilyen nézeteket terjeszt?“, „Ez butasági“ Az ellenkezés csak akkor helyénvaló, ha tárgyilagos és nem szemólyeskedő. Tapintatlan az olyan viselkedés is, ha vitatársunknak szemére vetjük, hogy jelenlegi álláspontja eddigi nézeteivel ellentétes. Hiszen előfordulhat, hogy az emberek megváltoztatják véleményüket. Elvégre abból a célból vitatkozunk velük, hogy véleményünk helyességéről meggyőzük őket. Ha partnerünk ennek dacára ragaszkodik téves nézetéhez és semmilyen formában sem hagyja magát az ellenkezőjéről meggyőzni, inkább térjünk át udvariasan más témára. Fölösleges tapintatlanság valakire saját véleményünket rákényszeríteni még akkor is, ha meggyőződtünk saját véleményünk helyességéről. Nem illik társaságban más ember kárán örülni, még akkor sem, ha az illető a társaságból már eltávozott. Csak neveletlen ember beszél a barátairól, családjáról vagy feljebbvalóiról tiszteletlenül. Ne rágalmazzunk senkit! Ez a férfiakra is vonatkozik. Érzékeny természetű ember mindenben szándékos célzást, személyes sértést és támadást lát, mindent magára vonatkoztat, és megsértődik. Helytelen, ha társalgás közben egyesekben kellemetlen érzést váltunk ki. Az illamtudó társalgó arra törekszik, hogy a társaságból történő eltávozása után továbbra Is jó hangulat uralkodjon, és úgy róla, mint az összejövetelről a legjobb benyomás maradjon. Ha a társaság menni akar, helytelen a vendégeket erőnek erejével tartóztatni, és távozásukat húzni, halasztani. rizibizi Az ez évi müncheni olimpiai játékokon nem lesz nehéz sorsuk az újságíróknak. A Siemens gýér szuperlexikont bocsát a rendelkezésükre, mely a sportolók, az edzők eredményeit tartalmazza. A számológépbe betáplálták a 15 000 sportolóról szóló adatokat, Így elég, ha az újságíró feladja a gépnek a kérdést, és a kérdésre adott választ leolvashatja a képernyőről. Lengyel építészek kidolgozták, hogy hogyan fog kinézni a jövő Varsó. Képünkön 40 emeletes házak makettjei láthatók Vesekő-klrázó szerkezetet készített Gn lubcstkov moszkvai orvos. A páciens beleül a szerkezetbe, mely a lovaglást Imi tálja. Az eddigi sikerek azt bizonyítják, hogy ennek az elmés szerkezetnek nagy jövője van. Ursula Andress 34 éves svájci filmcsillagot az újságírók még most is a világ legszebb női közé sorolják. Filmcsillagok John Woyne 1907-ben született. Első játékfilmjét 1929-ben mutatták be „Köszöntés" elmen. 40 éve dolgozik a filmnél, és a második világháború kitöréséig, vagyis 1939-ig 56 filmszerepet alakított, john Wayne eredetileg jogot tanult, de nem volt pénze, hogy önálló ügyvédi irodát nyisson. Megpróbálta a filmnél. Számtalan alakítása azt bizonyltja, hogy választása helyes volt. Jane Fonda Amerikai szlnészcsaládból származik. Apja Henry Fonda is ismert filmszínész, bátyja szintén filmekben játszik és rendez. jane Fonda 1937-ben született New Yorkban. A New York-i színházi iskolában tanult. Az ismert francia rendező, Roger Vadim felesége. Ján Nowicki A lengyel filmvilág nagy reménysége. Első fllmszerepét 1965-ben kapta. Azóta hat filmben kapott jelentős szerepet.
