A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-04-07 / 14. szám
Történelmi tükör (1972. IV. 10. - 1972. IV. 16.) Április 14 1792-ben ezen a napon hunyt el Maximilian Hell feltaláló, fizikus és csillagász. (Született 1857. IV. 29.-én). 1917-ben ezen a napon hunyt el Ludwig Zamenhof lengyel orvos, az eszperantó nyelv megalkotója. (Született 1859. XII. 15-én). Április 15 1452-ben ezen a napon született Leonardo da Vinci nagy olasz festő, szobrász, építész és matematikus. (Elhunyt 1519. V. 2-án). Április 10 Április 11 1827-ben ezen a napon született Lewis Wallance amerikai író. (Elhunyt 1905. II. 15-én). 1922-ben ezen a napon hunyt el František Jiŕí Chaloupecký, a munkás testnevelési mozgalom szervezője. (Született 1890. II. 28-án). 1932-ben ezen a napon hunyt el Mihail Nyikolajevics Pokrovszkij szovjet történész, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom aktív harcosa. (Elhunyt 1968. VIII. 29-én). 1867-ben ezen a napon született Wilbur Wright amerikai feltaláló, az aviatika úttörője. Fivérével 1903- ban először emelkedett a levegőbe. (Elhunyt 1912, V. 30-án), 1827-ben ezen a napon született Bufovszky újságíró, a forradalmi ifjúság vezére. (Elhunyt 1883. IV 17-én). 1887-ben ezen a napon született Léon Nicole a Svájci Kommunista Párt egyik alapítója. (Elhunyt 1965. VI. 28-án). 1842-ben ezen a napon hunyt el Körösi Csorna Sándor világhírű ázsiautazó. (Született 1784. IV 4-én). 1892-ben ezen a napon hunyt el Stefan Marko Daxner jeles szlovák politikus és nemzetébresztő. (Született 1823. XII. 22- én). Április 12 Április 16 1922-ben ezen a napon hunyt el František Ondŕiček cseh hegedűművész és zeneszerző. (Született . 1857. IV. 29-én). Az utazásról Ha nem kedvtelésből, szórakozásból, de nagyon is hétköznapi okbói utazik az ember, s ha az hozzátartozik a napi munkájához, akkor egyszer rádöbben, hogy torkig van a folytonos csavargással. Kezdetben természetesen élvezzük az utazással járó feladatokat, hiszen minden napunk változatos, élményekben gazdag, úgy kelünk útra. hogy szokatlan eseményeknek leszünk a részesei, amelyek kitágítják látókörünket, felcsigázzák érdeklődésünket. Később azonban rádöbbenünk, hogy a látókörünk olyan ismeretekkel gazdagodik, amely elsősorban a vendéglátóiparra vonatkozik. Felderítjük, hogy hol főznek jó pacallevest, és messzire elkerüljük azokat a vendéglőket, ahol e jelentős népi eledel semmit sem ér, megjegyezzük, hogy hol csapolnak jó sört, hol ropogós a kifli, kitűnő áttekintést szerzünk a szállodákról, ahol pillanatnyi nyugalomra lelünk, és álmunkból felriasztva is felsoroljuk, hogy az egyes vonalakon mikor, hová Indul vonat. Rázódunk a vonatok ülésein, reszketünk a fűtetlen vendéglőkben és felháborodunk, hogy ez vagy az a vonat ismét késik. Nem csoda, ha ilyen körülmények között a közlekedési eszközök, amelyeken fele életünket töltjük, második otthonunkká válnak. Sajnos azonban csak válnának, mert ezek korántsem olyan kényelmesek, hogy otthonunknak érezhctnénk őket. Ráadásul, ha kellemetlen útitársak vesznek körül, elpárolog az utolsó jókedvünk. Nemrég a távolsági autóbuszjáraton Zvolenbe (Zólyomba) utaztam. Kora reggel telepedtem a kényelmes, puha ülésre. Meglepődtem az ablakok tükörfényes tisztaságán, a kalauz udvariasságán. Egész úton a tavaszi fényben fürdő tájat néztem, a zöldellő vetéseket, a sárgán rügyező fákat, a szeszélyesen rohanó Garamot. Mindenről megfeledkeztem, talán el is szunyókáltam. Á sofőr hangja riasztott fel: — Zvolen, végállomás! Mindenkinek további kellemes utazást és sok sikert az ügyintézésben! Á viszontlátásra!... A sofőr nevét nem kérdeztem. Csupán a szimpatikusán mosolygó kerek képére emlékezem. Könnyed léptekkel, vidáman szálltam ki a kocsiból. Az élet mégsem olyan szomorú, mint sokszor hisszük — gondoltam, és eszembe ötlött, hogy tulajdonképpen az egész élet egy nagy utazás. Mennyivel kellemesebb lehetne ez az utazás, ha egy kicsit kedvesebbek lennénk egymáshoz. Fiala Pál nyltrai olvasónk kérdi, hogy kik azok a hakaszok? A hakasz népcsoport a Szovjetunióban él és autonóm területtel rendelkezik. Török—tatár nyelvjárást beszélnek, állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoznak. Gazdag a népművészetük és népköltészetük. Irodalmi nyelvüket a szocialista forradalom után alakították ki. Kocsis Zoltán fiľakovói (fülek!) olvasónk arra kiváncsi, hogy mióta kötelező a himlőoltás. A kínaiak már ezer évvel ezelőtt is végeztek himlőoltást Tudományos módszerét azonban E. Jemmer angol orvos dolgozta ki. 1796 óta kötelező a gyermekkori himlőoltás, 1887 óta pedig az újraoltás. Az első oltást csecsemőkorban (1 éves kor alatt), az újraoltást 7 éves korban kell elvégezni. Felnőttet abban az esetben kell később újraoltani, ha olyan területre utazik, ahol a himlő eudémiás. Pénzes István deméndi olvasónk arra kiváncsi, hogy az avas zsírt miként lehet ismét használhatóvá tenni. Az avasodás vegyi bomlás, amelynek következtében a zsiradékok kellemetlen szagot és ízt kapnak. Avas zsírt ismét használhatóvá tehetünk, ha hamuzsírral vagy sziksó oldattal kezeljük, majd vízzel átmossuk, kinyomkodjuk. Egyes vidékeken régi tapasztalat alapján más eljárásokat is alkalmaznak. Ilyen a tejjel történő kezelés, melynek során a zsírt felolvasztjuk, tejet öntünk hozzá (kb. 25 liter zsírhoz 1 liter tejet) és addig főzzük, amíg a tej teljesen kifő belőle. Polgár Ottó nesvadyi (naszvadi) olvasónk kérdezi, milyen hangszer készíthető el otthon? A válasz nagyon egyszerű: kellő szakértelemmel, szaktudással, minden hangszer. Gondoljunk csak arra, hogy a világhírű Stradivari, Guarnezi, Amati hegedűk szintén otthon készültek, s ma az értékük — még dollárban is — szinte csillagászati szám. Valamikor ugyanis gyárilag egyáltalán nem készült hangszer, mivel a hangszerek több ezer éves múltra tekintenek vissza, a gyárak pedig — aránylag — nagyon is fiatalok. Kellő szaktudás nélkül fűzfasíp sem készíthető el otthon, ellenben nemrégiben gyönyörű kivitelezésű és nagyon jó házi készítésű citerákat láttunk Pribetán (Perbetén). Ha igazán otthon akar hangszert előállítani, forduljon tanácsért a perbeteiekhez. A falu minden lakosa ismeri a híres „öreg“ citerásokat, s bizonyára szívesen adnak önnek szaktanácsot. □■-«át A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilap- I •• Megjelenik az OBZOR Kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Telelőn: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség Bratislava, Obchodná u. 7. - Postafiők. C 398. — Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata. Költőidre szőlő előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná ezpedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 158,— Kčs. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem köldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. • ••••••••••••••••••••••• Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon P. Hafko felvétele
