A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-31 / 13. szám

Házastársuk osztatlan közös tulajdona II Rendkívüli esetekben, különösen fontos okokból a bíróság a házasság tartama alatt is megszüntetheti a há­zastársak tulajdonközösségét, ha en­nek megszűnése esetén kerül sor a Volna a szocialista együttélés szabá­lyaival (például valamelyik házasfél hosszú ideig tartó szabadságvesztés büntetésénél, tékozlása esetében stb.). A házastársak tulajdonközösségé­nek megszűnése esetén kerül sor a kölcsönös igények kielégítésére. Eb­ben a kérdésben elsősorban a volt házasfelek megegyezése kívánatos. Ha megegyeznek, akkor bármelyikük kérésére erről a megegyezésről írás­beli igazolást kell kiállítani, amely­ben feltüntetik, hogy mi tartozott a közös vagyon körébe és ezt hogyan osztották meg. Amennyiben a volt házasfelek nem egyeznek meg a felosztás kérdésé­ben, akkor a kérdésben a bíróság dönt. A felosztásnál abból kell kiindul­ni, hogy a volt házasfelek elvben egyenlően részesednek a közös tulaj­donból. A kölcsönös igények kielégítésénél mindegyik félnek meg kell térítenie a másiknak azt, amit ez a saját kü­lön vagyonából a közös vagyonra fordított. Ugyancsak igénye van ar­ra, hogy neki is megtérítse a másik fél, amit ő fordított saját külön va­gyonából a közös vagyonra. A bíróság döntésénél tekintetbe veszi a kiskorú gyermekek érdekét, valamint azt is, hogy melyik házas­társ gondoskodott a családról és mi­lyen mértékben járult hozzá a közös vagyon megszerzéséhez és fenntartá­sához. Mindig előnyösebb, gyorsabb, cél­ravezetőbb és olcsóbb, ha a volt há­zasfelek bíróságon kívül megegyez­nek a felosztásban, mert a bírósági eljárás, az esetleges szakértői bizo­nyítás költséges, hosszadalmas, időt­­rabló és mindig fölösleges izgalmak­kal jár. —tha SIX IIľVIIK ta iisí ük ni P. Jozef, katona. A szóban forgó nyelvhibát csak rendszeresen lehet gyógyítani. Kato­nai szolgálatban ez sajnos lehetetlen. Nem kell csüggedni, a gyógyítás min­den korban lehetséges. Bratislavában a magyar nyelvű páciensek részére rendel prof. Hasáková, a Zoch utcai orr-torok-gége klinikán. Dr. Nagy Zoltán ISIIllllSI'i Kill's III: aki más lánynak kezdett udvarolni. Azóta búskomor lettem, mert nélküle el sem tudom képzelni az életemet. Mit te­gyek? „Egy kék szemű, barna hajú lány“ ötvenöt éves dig dolgozom. Szeszes Italt nem fogyasztok s más káros szenvedélyem sincs. Lakással rendelkezem, tehát életgond­jaim nincsenek. Nagyon egyedül érzem magam az életben, szeretnék valakihez tartozni. „Egy nyugdíjas“ Egyre nagyobb gondot okoz az Emberi sorsok rovatához érkezű nagyszámú levél közlése. Mai számunkban néhány olyan levélnek a leglényegesebb mondanivalóját közöljük, amelyeket helyszűke miatt teljes terjedelmükben nem kö­zölhetünk. A hosszúhajú szőke lánynak Azt tanácsolom, hogy lépjen vissza a rövldebb útról, mert ha most pofon merte magát ütni a fiú, akkor mint férj még bátrabban megismétli. Az Ívás, a részegség Is nagy hibája az udvarlójénak, ez később Is megzavarhatja az életüket. Egy özvegyasszony Válasz Gáfrik Gyulának Egy idős házaspár közös levélben pártfogolja az Akácfasor jeligére közölt levél Íróját Gáfrik Gyulával szemben, aki az asszonyt azzal gyanúsította, hogy ő sodorta lvásba az urát. A házaspár így válaszol: „Hogy az asszony a régi udvarlójáről ábrándozott, az természetes és nem bűn, hiszen a férje sohasem volt hozzá kedves. De soha egy lépést se tett utána, mert úgy gondolta, hogy a sors ezt az életet mérte ki számára. Az asszonyt jól Ismerjük. Csendes és jó­­ravaló, a munkahelyén mindenki szereti és nem egy dicsérő oklevelet kapott. A férje viszont faragatlan, se újságot, se könyvet nem vesz a kezébe.“ Egy idős házaspár Másod-unokatestvérem udvarol Tizenhét éves vagyok és a 20 éves másod-unokatestvérem udvarolt nekem. Szüleim tiltották, mivelhogy vérrokonok vagyunk. Én engedtem kérésüknek és szakítottam a fiúval, Olyan sok szerencsétlen asszonynak a sorsáról olvastam a lapjukban. Ötvenöt éves nőtlen ember vagyok, egyedül éltem az életem, anyagi gondjaim nincsenek. A sok szeren­csétlen és boldogtalan asszony közt bizonyára akadna olyan, aki mellém állna és megbecsülne. „Egy agglegény“ Kórházból érkezett levél Hűséges olvasója vagyok a lapjuknak. Különösen az Embe­ri sorsok rovatában megjelenő leveleket olvasom meghatód­va. Bizony az árva, anyát kereső gyermekeket nemegyszer meg is siratom. Én Is árván nevelkedtem. Tízéves voltam, amikor meghalt az apám. Nyolcán maradtunk anyám gond­jára. Nagyon szegények voltunk, az anyámnak reggeltől estig kellett húzni az Igát. Nem a legjobban tanultam, de nagyon szerettem szavalni. Különösen „A megfagyott gyermek" el­­mű verset kedveltem. Itt mellékelten el Is küldöm maguk­nak. öreg vagyok s kórházban fekszem és azért írok ma­guknak, mert nagyon egyedül érzem magam. Kérem, hogy közöljék a levelem. Gulyás Ferenc, Žatec Nyugodt otthonra vágyom Szeretnék megismerkedni olyan ötvenöt évnél fiatalabb gyermektelen asszonnyal, aki nyugodt otthonra vágyik. Hat­vankét éves gyermektelen nyugdíjas vagyok, de még min-Válasz „Megfontoltan, komolyan" jeligére KI tudja, hogy az a 21 éves boldogtalan fiatalasszony nem saját maga az oka á boldogtalanságának? Én nem állok sem a fiatalasszony, sem pedig az anyósa mellé. Szerintem az asszony nem szereti az urát, mert ha szeretné, akkor nem járna váláson az esze. Talán a gondját másként Is megold­hatná. Nem kell azonnal elválni. A házasélethez kitartás is kell. Boldog házasság csak ott van, ahol mind a két házas­társ enged a másiknak. A házasság nem komédia. A szét­hullott családok gyermekeiből lesznek a huligánok. Ha a 21 éves fiatalasszony maga is dolgozik, akkor csak örülhet an­nak, hogy odahaza az anyósa kész étellel és kitakarított lakással várja. Gondoljon arra, hogy egyszer ő Is meg fog öregedni, hogy ő Is ragaszkodni fog a gyermekeihez. „Egy ldfis olvasója a Hétnek" Kérjük a kedves levélírókat, hogy amennyiben levélre vá­laszolnak, vagy valamely levélírónak a elmét kérik, ponto­san tüntessék fel, hogy a Hét melyik számában, milyen jeligével jelent meg az Illető levele. Ezzel nagyban meg­könnyítik a szerkesztőség munkáját. Szerkesztőség T Boldog házasság Nagy vetélytársnőd: férjed édesanyja. A férfi, ha jó anyja volt, annak képét hozza magával a házasságba is Az a férfi, aki anyjának jó fia volt, jó férj is lesz. Minden férfi arról álmodozik, hogy a házasságban majd ugyanolyan jó dolga lesz, mint amilyen az anyjánál volt, sokan pedig kifejezetten azért nősülnek meg, mert újból anyát keresnek maguknak, s ezért olyan feleséget választanak, aki hasonlít az anyjukhoz. Ne gúnyolódj férjeddel, ha túlzott rajongással beszél anyjáról. Gyermekkori emlékek ezek. A ma élő ember sohasem veheti fel a versenyt a múlt idealizált emlék­képével. Tedd meg a kedvéért mindazt, amire vágyik. Ezek majdnem mindig egy nagy gyerek ártatlan és könnyen teljesíthető kívánságai. Ha a sült gesztenye illatáért lelkesedik, mert a szülői házban téli estéken gesztenyét sütöttek, vásárolj egy fél kiló gesztenyét. Ne szólj rá semmit, de egy téli estén legyen az egész lakásban sültgesztenye-illat. Ha békebeli nagy pehely­­párnákról áradozik, ne mondd azt a butaságot, hogy „ilyen párnát ma már nem csinálnak“, hanem keríts egy ilyen pehellyel töltött régimódi párnát, és egyik este készítsd az ágyára. Ha pedig arról a semmivel össze nem hasonlítható fonott kalácsról mesél, amit nagyanyja sütött, örülj, hogy ilyen könnyen teljesíthető kívánságai vannak. Annak a férfinak, aki fizetést kap, nem sokat jelent, ha bemész a boltba és veszel neki egy nyakkendőt, — de olyan kalácsot sütne, mint ami­lyet a nagyanyja csinált, az már valami! Ha nem értesz hozzá, kérj meg valakit, aki jól tud kalácsot sütni, de ne sajnáld belőle a vajat és a cukrot, és egyik este, amikor férjed nem is várja, hozd be a gőzölgő kávé mellé. Másnap majd meséli az irodában: „Tudod mit kaptam tegnap?" A kollégája meg irigykedve válaszol­ja: „Az én feleségemnek ilyesmi sohasem jutna az eszébe ... remek asszony a te feleséged!“ Remek asz­­szony a felesége, ezt nem felejti el! Minden férfi vég­telenül büszke arra, ha mások azt mondják neki, hogy nagyszerű felesége van. Ha a kolléga elég okos, még azt is hozzáteszi: „Valószínűleg meg is érdemied, biz­tos te is remek férj vagy“, és ezt legalább olyan szí­vesen hallja. Hazafelé menet elgondolkodik rajta, és végül megállapítja: „Valóban az vagyok.“ Minden férfi egy nagy gyerek, aki játszani akar. A barkácsolás és a játék tipikusan férfiszenvedély. Egy kártyapartit úgy játszanak, mintha életük függne tőle, és a milliomos is büszkén viszi haza csekély kártya­nyereségét. A férfi képes akár hat hétig is dolgozni saját készítésű rádióján, míg egy másik gyermek-ember valahol a világ másik végén fel nem fogja a jeleit és nem felel neki. Az ember csak akkor boldog, ha kiélheti vágyait, örüljön az asszony, ha férjének ártalmatlan szenvedé­lyei vannak. Hadd barkácsoljon, hadd játsszon! És ne sopánkodjon, ha közben néhány faforgács a szőnyegre hull. Ha pedig elkészült az ebéddel, ne kiabáljon be a konyhából, hogy „rakodj el az asztalról, jön az ebéd!“ (Folytatjuk) 20

Next

/
Thumbnails
Contents