A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-03-24 / 12. szám
elsősorban is idegen test a szemben, a szemhéj alatt. Ezenkívül a kontakt lencse hat a szaru hártya anyagcseréjére, amennyiben megakadályozza azt, hogy az oxigén szabadon érje a szaruhártyát. Ezért nem hordható egész nap a kontakt lencse. Ajánlatos néhány óra után levenni azt. Néha a nem jól illeszkedő kpntakt lencse sérti is a szaruhártyát. ’ Általában azonban jól tűrik a kontakt lencsét, és nagy szolgálatot tesz. Kérdés: Visszatérve a rövidlátáshoz: igaz-e, hogy bizonyos emberek hajlamosabbak rövidlátásra? És ha igaz, mi az oka? Válasz: Kétségtelen, hogy van öröklött hajlam. A rövidlátás gyakori bizonyos családokban. Az értelmiségi dolgozók között több a rövidlátó, mint a munkások vagy a parasztok között. Az egyetemi hallgatók rövidlátásáról is beszélnek. Ámde nem tudom megmondani, hogy mi a pontos összefüggés az értelmiségi foglalkozás, az egyetemen tanulás és a rövidlátás között. Kérdés: Véleménye szerint szükség volna-e arra, hogy az emberek úgy ápolják a szemüket is, mint mondjuk a fogukat? Vagyis; érvényesek-e a személyi higiénia szabályai a szemre is? Válasz: Nem hiszem. Vannak, akik állandóan szemcseppeket használnak, én viszont úgy gondolom, hogy ez fölösleges, sőt káros. Elegendő a mosakodás, a szemhéj tisztán tartása úgy, mint az egész testté. Kérdés: Vannak, akik sós vízben fürösztik a szemüket. Vajon ez jót tesz? Válasz: Egyáltalán nem! Kérdés: Szó esett a fiatalok rövidlátásáról és kancsalításáról. Vajon a messzelátás (preszbiópia), az öregkor velejárója megelőzhető-e vagy elodázható-e jelentkezése? Válasz: Egyesek szerint a szemizmok rendszeres gyakorlása elodázhatja a messzelátás kialakulását. Ez lehetséges. A gyakorlás, a szemizomtorna azonban kifárasztja a szemet, és nem hiszem, hogy végső soron hasznos volna. Az öregedés normális folyamatát — amely már a gyermekkorban megkezdődik — nem lehet feltartóztatni. A fiatal gyermek szemének jobb az alkalmazkodóképessége, mint a 15 éves serdülőé, és sokkal jobb mint a 30 éves felnőtté. A folyamat nem áll meg, így körülbelül 45 éves korban már a szemlencse alkalmazkodóképességének csökkenését szemüveggel kell kompenzálni. A messzelátás megelőzéséhez tehát már akkor kellene fogni, amikor a gyermek még a bölcsőben fekszik, ez azonban aligha reális elgondolás. Kérdés: Most, hogy egyre korábban ismerik fel a cukorbajt, tartja-e magét az a nézet, hogy a cukorbaj és a vakság között szoros az összefüggés? Válasz: A cukorbaj komoly probléma. Ez a betegség sokféle retinabántalmat okoz, és ezek kezelése gyakran nehéz. Ha a cukorbajt idejekorán felismerik és kezelik, rendszerint sokáig nem fejlődnek ki a szemtünetek. Kezelésük, és természetesen az alapbetegség, a cukorbaj kezelése is komplex probléma. Kérdés: Végül: kíván még hozzátenni valamit az eddig mondottakhoz? Válasz: Egy-két szót a kortizonkezelés veszélyeiről. Jó néhány szembetegséggel találkoztunk, amelyek a kortizont tartalmazó szemkenőcsök nagymértékű használata következtében léptek fel. Rendszerint már az enyhe szemgyulladások ellen is kortizonos kenőcsöt rendelnek. A hatás gyors és kitűnő: a szem vörössége, gyulladása hamar elmúlik. Ámde, ha a beteg gyakran használja a kortizonos kenőcsöt, 2—3 év múlva azt tapasztalja, hogy romlik a látása. Esetleg hályog fejlődik ki, néha mindkét szemen, és olykor még glaukómát is tapasztalunk. A kortizonos kenőcsöket vírusfertőzés ellen is szokták használni, pedig ez esetben hatástalan. Fel kell hívni a figyelmet arra: ez a szemkenőcs egyáltalán nem veszélytelen! ■ A kazahsztáni Kusztanaj város a széljárta sztyeppén terül el. A tobolszki erdőgazdaság dolgozói 1800 méter széles erdősávot létesítettek Kusztanaj körül, hogy csökkentsék a szél hatását. Fiatal topolyaiakat, jávorfákat, fenyőket, és kőrisfákat ültettek. Ugyanilyen élő gyűrűt hoztak létre Ruhnij város körül is a porfelhők és a száraz szelek ellen. Az erdősávokba már nyulak és foglyok is települtek. ■ A moszkvai tavak fekete hattyúi részére üvegblokkokból építettek tágas, fűthető madárházat. A fehér hattyúk viszont nem félnek a hidegtől, a vízen telelnek át, mesterségesen vágott lékekben. A moszkvai tavakban tizenhárom évvel ezelőtt csak 15 hattyú volt, ma már 225-re nőtt a számunk, s 200 vadlúd és 1500 vadkacsa is éi ezekben a tavakban. ■ A világ népeinek hangszereiből állít össze gyűjteményt az uráli Alapjevszk városban V. Gorogyilina A néprajzi múzeumokban, ahol Gorogyilina dolgozik, mintegy 160 hangszert és 400-nál több hangszer makettjét őrzik. A gyűjtemény nemrég egy NDK-beli fuvolával és egy gyermekharmonikával gyarapodott. Kaliforniából is kaptak egy értékes fuvolát. Gépeink ősei A géptervezés kezdetei Amikor Watt és Boulton gépgyára a XVIII. század végén a gőzgépeket eladásra kezdte gyártani, nagy nehézséget okozott a messzi országokban levő és onnét érdeklődő vevők pontos tájékoztatása. A géprajzot nem ismerték, legalábbis a rendelők alig tudtak eligazodni a kezdetleges rajzokon, amit a gyártó vállalat küldött. Ezért, ha komoly vevőről volt szó, Watt gépgyára modellt küldött a megrendelőnek. Ahogy a gépgyártás fejlődött a modellel való tájékoztatás nem felelt meg, azonkívül a különféle nagyságú és teljesítményű gépek gyártása is csak úgy volt lehetséges, ha az alkatrészeket megrajzolták, bejelölték a méreteket, megjelölték a felhasználható anyagot stb. Ehhez azonban rajzolni kellett tudni. Az ókori és reneszánsz idők mérnökei csodálatosan szép rajzokat készítettek, de ők művészek voltak. A gépkorszak gyári rajzolói nem lehettek művészek, előírásokat kellett teljesíteniük, ezért kidolgozták a géprajzolás módszereit. Ma már minden gyerek tudja, hogy például egy téglát háromféle nézetben lehet ábrázolni. Ha felülről nézzük, téglalapot látunk, ha oldalt vagy szemközt, ugyancsak téglalap mutatkozik, de méretei mások. Lassanként tisztázódott az oldal-, szemközt-, alul- és felülnézet fogalma. A nagy művész mérnökök mindezt tudták már jóval előbb, de általánossá csak a XIX. század elején váltak ezek az ismeretek. 1500 körül Albert Dürer dolgozta ki először a perspektivikus rajzolás segédeszközeit. Ezek segítségével a ■ Gyors ütemben épül a Bajkál-tó partján egy kísérleti épület a Szovjet Tudományos Akadémia Szibériai Tagozatának Édesvízkutató Intézete számára. Nyolc, egyenként nyolcvan köbméter térfogatú akváriumban helyet kap majd a Bajkál élővilágának minden képviselője. A nagyobb halakat nyitott medencékben helyezik el, ahol a kutatók a természetes körülményekhez hasonló feltételeket teremtve tanulmányozhatják életmódjukat. ■ Kazahsztán aszályos sztyeppéin a legeltetésre alkalmas területeken robbantással 20—30 000 köbméter térfogatú medencéket alakítottak ki. A medencékben fölhalmozódó esővizet és hóiét állatok itatására használják. A robbantásos módszer lényegesen kevesebbe került, mintha meszsziről hozott földgépekkel kellett volna végezni a munkát. © T udomány T echnika ■ Szokatlanul súlyos tömböt hozott felszínre egy kotrógép az Elga folyó mentén a jakutföldi Ingylglrkai Aranykitermelő Vállalat egyik lelőhelyén. Kiderült, hogy az 50 kg súlyú tömb kozmikus eredetű vasból van. Ez már a második meteorit, amelyet az Elga folyónál találnak. Az első, feleakkora meteoritot mostantól fogva Elga-1, az újat FIga-2 névvel jelölik. ■ Nehéz megmondani, hogy mennyi ideig feküdt az örökös fagyban, az Északi Jeges-tenger partján az a gőte, amelyet aranybányászok emeltek ki a föld alól a Magadan megyei Komszomolszkij bánya területén. Amikor hazavitték, a meleg helyiségben a merev gőte lassan felengedett, s a jelenlevők nagy ámulatára mozogni kezdett. Egyelőre az egyik bányász lakásán kapott szállást. Dürer rajzolókészüléke rajzolásban kevésbé jártas egyén is tudott helyes ábrázolásokat készíteni. Taylor angol matematikus 1715- ben dolgozta ki a ábrázoló geometria alapjait és megjelölte, hogyan lehet az elveket a műszaki rajzolásban értékesíteni. Gaspard Monge (1746—1818) katonai főiskolai tanár — a párizsi politechnikum egyik alapítója, a forradalom lelkes híve — a mérnöki oktatásban bevezette az ábrázoló geometria tanítását. Az ábrázoló geometria „igényes“ tantárgy: elsajátításának fő nehézsége az, hogy a három kiterjedésű világot, két kiterjedésben — sík lapon — kell ábrázolnia. A gépészetben mozgó pontok útját is ábrázolni kell. A mozgás okozójának figyelembevételével szerkesztett síkgörbék keletkezését tanulmányozó tudományt „kinematikus geometriának“ nevezik. Ezeknek a feladatoknak a tudományos kidolgozása Johann Bernoull (1667—1748) nevéhez fűződik. Az elmondottakkal csak azt igyekeztünk érzékeltetni, hogy nem elégséges valamelyi mechanizmust feltalálni, annak kidolgozásához, gyártásához, még sok más tudomány eredményeit is fel kell használni. Ezek közül legfontosabb — a matematika és fizika mellett — az ábrázoló geometria. KÄt“. II
