A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-03-03 / 9. szám

Történelmi tükör (1972. III. 6. - 1972. III. 12.) Március 6 Március 8 1832-ben ezen a na­pon hunyt el Muzio Clemcnti olasz zene­szerző és zongoramű­vész. (Született 1752. I. 23-án.) • 1872-ben ezen a na­pon hunyt el Giusep­pe Mazzini olasz de­mokrata forradalmár, az olasz egység és függetlenségi mozga­lom vezére. (Született 1805. VI. 22-én.) Március 11 1812-ben ezen a na­pon született William Vincent Nallace ír zeneszerző. (Elhunyt 1865. X. 12-én.) Március 12 1972-ben ezen a na­pon született Richard Steele ír író. (Elhunyt 1729. IX. 1-én.) 1737-ben ezen a na­pon született Vaszilij Ivanovics Bazsenov orosz építész. Legna­gyobb műve a Kreml rekonstruálása. (El­hunyt 1799. VIII. 13- án.) 1837-ben ezen a na­pon hunyt el Jurij Fjodorovics Liszjan­­szkij, orosz tengerész és világutazó. (Szüle­tett 1773. VIII. 13-án.) 1887-ben ezen a na­pon született Marok Culen, a szlovák mun­kásmozgalom kiemel­kedő egyénisége, a CSKP alapító tagja. (Elhunyt 1957. XII. 26-án.) Március 9 1967-ben ezen a na­pon hunyt el Kodály Zoltán, világhírű ma­gyar zeneszerző. (Szü­letett 1882. XII. 16- án.) Március 7 1847-ben ezen a na­pon született Con­stantin Dimitrescu, román zeneszerző (Elhunyt 1928. V. 9- én.) 1622-ben ezen a na­pon hunyt el Jan Ze­­livský prédikátor, a .prágai szegények ve­zetője. (Születésének időpontja ismeret­len.) Március 10 1872-ben ezen a na­pon született Piet Mondrian holland festő. (Elhunyt 1944. XII. 1-én.) 1942-ben ezen a na­pon hunyt el Pierre Sémard, a Francia Kommunista Párt a­­lapító tagja, a nem­zetközi munkásmoz­galom kiemelkedő egyénisége. (Született 1887. II. 15-én.) 1787-ben ezen a na­pon született Ustim Jakimovlcs Karmai­juk, az 1813-as ukrán parasztfelkelés vezé­re. (1835. X. 22-én megölték.) Öreg édesanyám Öreg édesanyámat az orvoshoz vittem. A várószobában nem beszél­gettünk és én még nem tudtam, mi az a nehéz érzés, ami bántott, amikor anyám mozgolódását láttam, fáradt szemein az izgatottság csillant, fehér kezével az arcát simogatta, meleg homlokáról a baját eligazgatta s egész gyöngült valóját a töprengő, képzelődő várakozás ijesztgette. Amikor ránk került a sor és fölkeltünk, hogy az orvos szobájába menjünk, anyám megfogta a kezemet, hirtelen hozzámnőtt, ragaszkodó volt a kézfogása, és én még nem tudtam, mi az a fájda­lom, mely e mozdulattól megérintett. Az orvos szobájában elreferál­tam a bajt, aztán egy kisebb kabinetben, amely az orvos szobájából nyílott, nyitott ajtó mellett várakoztam. A nehéz érzés, mely megnőtt a fájdalomig, ebben a hallgatódzásban áthatott az ismeretlen mély szomorúsághoz, ideges és csüggedt voltam, de felnyögtem, amikor az anyám kiáltását hallottam. Zavar, kapkodó zajok, az orvos nyugtató szava hallatszik: — Néniké , . I)e anyám rémült futással előttem terem, remeg a gyönge teste, öreg arcán mcgkuszálődnak a ráncok, a vékony keze külön minden ujjúval az én kezembe kulcsolod ik, a zöldes, révült szeme panaszo­san, oltalmat kérőén esdve esd. s csak rám néz, belém néz... akár­csak én, mikor még gyermek voltam, amikor engem vitt orvoshoz az anyám. mm Kérdezzen!­Válaszolunk ro találta föl az 1670 és 1715 közti Idő­ben s már a XVIII. században sokfelé ismerték a pezsgőt. A pezsgő előállítá­sára főleg a kék burgundit, továbbá a molnárszőlőt használják, melyet szedés után azonnal kisajtolnak. A mustot ká­dakban fogják fel, ahol az 12—20 óra alatt leülepszik, s csak a tisztáját fej­tik erjesztő hordókba, melyekben a must majdnem tökéletesen kierjed, ezután a különböző újborokat egymással keverik. A kevert borokat vlzahőlyaggal derítik, s március hóban palackokba töltik, mi­után előbb kellő mennyiségű tiszta nád­cukrot oldottak fel benne. A cukor mennyisége a fogyasztók Ízlésétől s attól függ, mily fokú pezsgést óhajt a gyáros. A palackokat erősen bedugaszolják, s a dugaszt dróttal és zsineggel lekötözve, újabban dugaszkengyellel leszorítva, hű­vös pincékben állványokra fektetik, hogy a palackba töltött bor lassan erjedésbe jöjjön, ami két évig Is eltart. Ha az er­jedés megszűnt és a bor tökéletesen megtisztult, a palackokat nyakukkal le­felé fordítva helyezik el, hogy az erje­déskor képződött seprű és egyébb üledék lehetőleg a dugaszra gyűljön. Mikor ez megtörtént, a degorgáláshoz látnak, mely célból a nyakukkal lefelé fordí­tott palackok dugaszát meglazítják, hogy a dugasz melletti szűk nyíláson a pa­lackban levő szénsav az üledéket ki­szorítsa, ezt letisztítják, s a palackba a klföcskendezett bor helyébe az ún. 11- queurt töltik bele. A degorgálést vagy klseprőzést újabban fagyasztással Is vég­zik, Így a munka könnyebb. A liqueur cognacból, cukorból, s egyéb a pezsgő Illatét, színét, ízét, módosító anyagokból áll; a liqueradag mennyiségét a fogyasz­tók ízlése határozza meg s 150—250 cm3 között Ingadozik palackonklnt. A liqueur hozzáadása után a pezsgős palackokat véglegesen bedugaszolják, felszerelik és pár hét múlva forgalomba hozzák. Szlovákiában Szereden működik pezs­gőgyár. Kiss Elemér knmárnói (komáromi) ol­vasónk arra kíváncsi, hogy melyik a Du­na legnagyobb szigete és az melyik or­szágban található? Bármennyire Is meglepő, de a Duna legnagyobb szigete a Csallóköz és Cseh­szlovákiában található. A sziget közvet­lenül Bratislava alatt kezdődik, ahol az Öreg-Dunából a Kis-Duna kiágazik, amely Gütánál a Vágót fölveszi és Komárnónál (Komáromnál) Vág-Duna néven ismét egyesül az anyafolyóval. A tojás alakú sziget hossza mintegy 84 km, szélessége 15—30 km. A talaja Igen termékeny, de alacsony fekvésénél fogva gyakran van kitéve árvízveszélynek. Horváth Ferenc galántai olvasónk kérdezi, hogy ki találta fel a pezsgőt és nálunk hol gyártanak? A pezsgőgyártást állítólag dón Périg­­non, a hautevlllersi apátság plncemeste-Clmlapunkon: Jana Matýsová táncdalénekesnő, Gross­mann Igor felvétele A 24. oldalon: riportunkhoz az 5. oldalon. S. A. fel­vétele A CSEMADOK Központi Bi­zottságának képes hetilap-J «• Főszerkesztő: Mafor Ágoston. Előfizetéseket elfogad minden postahiva­tal és levélkézbesítő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PXS — Ostredná expedícia tlaCe, Bratis­lava, Gattwaldovo nám. 48/VII. Szerkesztőség Bratislava, Obchodná u. 7. - Postafiók. C 398. — Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesz­tő-helyettes 328-64, szerkesztőség: 328-85. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési dij negyedévre 39,— Kčs, fél évre 78,— Kčs, egész évre 158,— Kčs. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents