A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-11 / 6. szám
Leonyid Brezsnyev a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésszaka záró- Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára aláírja a dokumentumot közleményének aláírása közben (Felvételek: CSTK) összehívható Még az idén az európai A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé kétnapos prágai értekezletének befejeztével a tagországok legmagasabb szintű párt- és állami képviselői két jelentős dokumentumot írtak alá: nyilatkozatot az európai békéről, biztonságról és együttműködésről, valamint egy nyilatkozatot, amelyben elítélik az Egyesült Államok indokínai agresszióját. A tanácskozás résztvevői megállapítják; nagyon pozitív jelentőségű, hogy az utóbbi időben erősödnek a különböző társadalmi berendezkedésű európai államok kapcsolatai, fejlődött politikai érintkezésük, elsősorban a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdésekkel kapcsolatos konzultációk formájában. Az európai békéről, biztonságról és együttműködésről kiadott nyilatkozat kedvezően értékeli, hogy megindult a szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződések ratifikálását célzó eljárás. A tanácskozáson részt vett államok képviselői ugyancsak hangsúlyozták a Nyugat-Berlinnel kapcsolatos 1971. szeptember 3-i négyhatalmi megállapodás, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és az NSZK kormánya, illetve a nyugat-berlini szenátus közötti megállapodások jelentőségét. A tanácskozás résztvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya és a Német Szövetségi Köztársaság kormánya között véleménycsere folyik a két ország közötti kapcsolatok rendezetlen kérdéseiről, elsősorban a Müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségének elismeréséről. A tanácskozáson részt vett államok meghatározták azokat az alapelveket, amelyekhez az európai országoknak a biztonság megszilárdítása és tartósítása érdekében feltétlenül ragaszkodni kellene. Ezek: az eüpópar állarríók között ma fennálló határok sérthetetlensége; az erőszakról való lemondás — minden vitás kérdést kizáróértekezlet lag békés politikai eszközökkel, tárgyalások útján kell megoldani; a különböző társadalmi rendszerhez tartozó országok békés egymás mellett élése; A jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés fejlesztése a béke érdekében; az európai államok kölcsönösen előnyös, sokrétű kapcsolatainak fejlesztése; leszerelés — a nemzetközi béke megszilárdítása érdekében az európai államoknak minden módon elő kell segíteniük az általános és teljes leszerelést, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megoldását, olyan intézkedések megvalósítását, amelyek korlátozzák és megszüntetik a fegyverkezési versenyt; az ENSZ támogatása. Ezeknek a kérdéseknek kellene az európai biztonsági értekezlet gerincét alkotniuk, adhatnák meg az euróbái értekezlet alapvető tartalmát. A nyilatkozat ezután a fegyveres erők csökkentésének kérdésével foglalkozik. A tanácskozáson részt vett államok úgy vélik, hogy az európai biztonsági értekezletet 1972-ben össze lehetne hívni, és kedvező tényezőnek tekintik azt, hogy több nyugat-európai állam, nyilatkozata szerint, ugyanezt a nézetet vallja. A prágai értekezleten az említett problémákon túlmenően több, a tárgyaló feleket kölcsönösen érdeklő kérdés is megvitatásra került, így a szocialista országok egysége további megszilárdításának szükségessége is. Az egyes küldöttségek hangsúlyozták a közös akciók fontosságát. A Politikai Tanácsadó Testület ülése a résztvevők testvérbarátságának és együttműködésének, a nézetek teljes azonosságának jegyében zajlott le. ■ A CSKP KB Elnöksége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya megtárgyalta a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé prágai értekezletének eredményeit. Magasan értékelik az elfogadott dokumentumokat, jóváhagyták a csehszlovák küldöttség magatartását és intézkedéseket hoztak az elfogadott dokumentumok végrehajtására. Ludvík Svoboda köztársasági elnök, Lenin-békedíjas válaszolt Borisz Krajevszkijnak, a TASZSZ prágai tudósítójának a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé prágai ülésével kapcsolatban feltett néhány kérdésére. Ludvík Svoboda köztársasági elnök egyebek között ezeket mondotta: „A prágai értekezlet mindenekelőtt új és meggyőző bizonyítékát szolgáltatta a Varsói Szerződés tagállamai szilárd és megbonthatatlan egységének s jelentősen megszilárdította a szocializmus külpolitikai pozícióit Európában és az egész világon... A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Varsói Szerződés többi tagállama készek arra, hogy Finnország javaslatával összhangban többoldalú előkészítő megbeszéléseket és konzultációkat kezdjenek. Készek mindent elkövetni, hogy már 1972-ben megvalósuljon az összeurópai értekezlet, amely lépést jelenthet a tartós békéhez földrészünkön.” Moszkvából jelenti a TASZSZ: Az SZKP KB Politikai Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa teljes egészében támogatja a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé prágai ülésszakának határozatait, és egyöntetűen jóváhagyja a Szovjetunió küldöttségének tevékenységét a prágai ülésszakon. Az ezzel kapcsolatban kiadott közlemény rámutat: A Politikai Tanácskozó Testület határozatai teljességgel összhangban vannak az európai feszültség további enyhítésének érdekeivel, megfelelnek annak a megérett szükségletnek, hogy gyakorlatilag előkészítsék és összehívják az európai értekezletet, s kétségen kívül döntő szerepet töltenek be az európai népek békevágyainak megvalósulásában. A nyugatnémet kormány — mint von Wechmar helyettes szóvivő közölte — „az igen közel jövőben” megvitatja NATO-partnereivel a Varsói Szerződés tagállamai prágai tanácskozásának eredményeit és azt követően „a megfelelő időpontban közzéteszi hivatalos állásfoglalásukat”. Helsinkiben, a Béke Világtanács elnökségének ez évi rendes ülésén Romes Csandra, a BVT főtitkára beszámolójában egyebek között utalt arra, hogy a finn kormány javaslatának megfelelően haladéktalanul meg lehet kezdeni a többoldalú konzultációkat a biztonsági konferencia összehívásáról, és hozzátette: Európa közvéleményét mozgósítani kell a konferencia ez évi összehívásának biztosítására. —ta— Felhívás A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsága, a Népművelési Intézet, a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztősége, a Hét és a Nö képes hetilapok szerkesztősége Tavaszi szél vizet áraszt címmel meghirdeti a Csehszlovákiai Magyar Népdalénekesek III. Országos Versenyét. A verseny szervezési szabályai: 1. A népdalénekesek két kategóriában versenyeznek: a) szólóénekesek, b) (legfeljebb 12 tagú) éneklő csoportok, 2. A verseny három fokozatú; lesznek a) Járási döntők, b) országos elődöntők, c) országos döntő. 3. A Járási versenyeket a Csemadok Járási bizottságai és a járási népművelési Intézmények szervezik és rendezik. 5. A Járási döntők értékelését öttagú, az országos elődöntők és az országos döntő értékelését pedig héttagú bfrálö bizottság végzi. 6. A Járási versenyek után Nyugat-, Kelet- és Közép-Szlovákiában leszhek az országos elődöntők. Az országos döntő a bratislaval Kultúra és Pihenés Parkjában kerül megrendezésre. 7. A döntők Időpontjai: a) Járási döntők 1972. május 30-lg, b) országos elődöntők 1972. szeptember 30-lg, c) országos döntő 1972. október 31-lg. 8. Kedvezőbb elbírálásban részesülnek azok a versenyzők, akik műsorukat lakhelyük vagy környezetük népdalaiból állítják össze, s ezeket a népdalokat maguk Kutatták fel. A népdalokat a gyűjtők magnetofonszalagra rögzítik vagy lekottázzák és 1972. augusztus 31-lg beküldik a Csemadok KB elmére: Bratislava, Mierové nám. 3—4. A gyűjtésben részt vehet a község és a járás lakossága; minden új változatért vagy dalért a gyűjtő által megnevezett versenyző, éneklő csoport egy-egy plusz pontot kap. A verseny feltételei: 1. A versenyben minden csehszlovák állampolgár részt vehet, aki: a) nem hivatásos énekes, és 1971. december 31-ig betöltötte 16. életévét, b) a sajtóban közölt vagy a Csemadok JB-n beszerezhető jelentkezési lapot 1972. február 29-lg kitöltve elküldi a Csemadok Illetékes járási bizottságának. 2. A verseny magyar nyelvű. 3. Minden versenyző 5 népdallal nevez ’ be. Az országos düntő dijai: — a Csemadok KB dija, — a Népművelési Intézet dija, — a Szlovákiai Nőszövetség KB dija, — a Csehszlovák Rádió magyar adása szerkesztőségének dija, — a Hét képes hetilap dija, — a Nő képes hetilap dija, — a közönség díja, — a nemzetiségi szervek, üzemek, efsz-ek ajándékai. ' Az országos döntőt a Szlovák Televízió és a Csehszlovák Rádió magyar adása Is felveszi és műsorára tűzi. A>. érdeklődők közelebbi felvilágosításért forduljanak a Csemadok Járási bizottságaihoz. 9
