A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)
1972-02-04 / 5. szám
Dél-Amerlka a leggyakoribb és legszHrnyttbb földrengések színhelye. Képünk öt évvel az 1944. január 19-1 chilei földrengés utfin készült San juan városában tott (a rombolás a 10 fokos erősségnek felelt meg). Több száz ház rombadőlt, 63 személy meghalt és 102 ember súlyosan megsebesült. Erről a katasztrófáról Jókai Mór is megemlékezett „Az elátkozott család“ című regényében. Húsz esztendővel később, 1783. április 22-én újra Komárom volt egy nagy földrengés epicentruma (ez 9 fokos erősségű volt). Ezúttal mintegy félezer ház sérült meg, de nem olyan nagy mértékben, mint a két évtizeddel korábbi nagy rengés alkalmával. A mai Magyarország területén is sok erős földrengést észleltek, így említésre méltó az 1810-es móri, az 1911-es kecskeméti, valamint az 1956. január 12-én a kora reggeli órákban Budapest közvetlen déli szomszédságában, Dunaharaszti térségében kipattant rengés. Ez utóbbi az epicentrumban elérte a 8 fokos erősséget, Budapest belterületén pedig 5 fok erősséggel érezték.-1927-ben Várpalota környékén lépett fel egy földrengéssorozat. Ez annyiból érdekes, hogy — valószínűleg — egy föld alatti üreg beomlásának következménye volt. Az ilyen, úgynevezett beomlásos eredetű földrengések világviszonylatban is ritkák; rendszerint nem túlságosan erősek és csak kis körzeten belül észlelhetők. Az aktív tűzhányók környezetében igen gyakoriak a vulkáni eredetű rengések, amelyek a mélyben levő magmatömegek elmozdulásaival és a magmatikus gázokban bekövetkező robbanásokkal magyarázhatók. ' A vulkáni rengések már erőteljesebbek, mint a fentebb említett beomlásos eredetűek, de szintén csak kis körzetben észlelhetők. A legveszedelmesebbek és egyben a leggyakoribbak az úgynevezett tektonikus, vagyis szerkezeti eredetű földrengések. Az. összes földmozgás, amelyet a Kárpát-medencében valaha is észleltek (a fentebb említett várpalotai rengés-sorozattól eltekintve) ebbe a kategóriába tartozik. A szerkezeti rengések — mint nevük is mutatja — a földkéreg szerkezetében bekövetkező változásoknak tulajdoníthatók. A földtani értelemben véve fiatalnak tekinthető lánchegységek (például a Kárpátok) mentén és azoknak közvetlen környezetében lépnek fel a legnagyobb . számban. Ennek oka az, hogy a hegységek fejlődése még napjainkban is tart, a Föld belsejében működő hatalmas erők hatására. A fiatal lánchegységek területe általában emelkedik-, évente néhány milliméterrel, vagy — kivételesen — néhány centiméterrel is. Eközben a földkérget alkotó kőzeteket erős mechanikai behatások érik. Ha a kőzetek már nem tudják tovább elviselni a rájuk ható erőket, akkor az anyag a Föld belsejében valahol hirtelen tönkremegy. Megszűnik az egyes anyagi részecskék közötti összetartó erő, és a lekötött rugalmas energia földrengést keltve, szinte robbanásszerű hevességgel szabadul fel. A földrengések tehát Földünk életjelenségei. ' Dr. HÉDERVARI PÉTER Gépeink ősei A telefonközpont Puskás Tivadar (1844—1893) A telefon gyakorlati felhasználásának nagy jelentőségét sem a telefont feltaláló A. G. Bell, sem pedig az azt tökéletesítő Edison nem ismerte fel. Edison, egy fényképére holt dedikációban, e sorokat írta: „Fuskás Tivadar volt az első, aki a telefonközpont eszméjét felvetette." Fodor István, aki munkatársa volt Edisonnak, megírta a nagy feltaláló véleményéi a Puskás-féle találmányról: F'uskásról ezeket mondta nekem Edison: „Én a magam részéről kezdetben. nem láttam egyebet a telefonban, mint valami újabb távírófélét, melynek révén egyik állomásról a másikra híreket lehet továbbítani." Amerikában eredetileg a telefon csak arra lett volna hivatva, hogy pótolja azokat a távírókészülékeket, melyek a tőzsdei érdekek miatt bizonyos számra redukálódlak. Puskás volt az, aki kifejtette azt a tervet, hogy a telefont a nagy nyilvánosság részére is hozzáférhetővé kell tennünk. Olyan központot tervezett, melybe tetszés szerinti számú előfizető kapcsolható be és melynél a beszélgetéseket a telefonközpont alkalmazottjai irányítanák. Az „A" nevű előfizető tehát ne csupán a „B“ nevűvel beszélhessen közös vonalon, mint eddig; hanem „A" éppúgy érintkezhessen „B"-vei, mint, „C“, „D“ stb. előfizetővel. A telefonbeszélgetések irányítása tehát Puskás Tivadar ideája volt. Ez kb. 1877- ben történt. Puskás megvásárolta Edisontól a telefon európai értékesítési jogát és 1878- ban Franciaországban megszervezte Európa első nagyobb telefonközpontját. 1879. április 26-án Párizsban megkezdődött a telefonforgalom. Ezt követően öccse, Puskás Ferenc megkezdte a budapesti telefonhálózat szervezését. Igen nagy nehézségek árán sikerült csak a központ létesítésére engedélyt szereznie és 1881. május 1-én, 25 előfizetővel, megnyílt Európa hatodik telefonközpontja, a budapesti. A központot a főváros szívében, a Fürdő utca (ma József Attila utca) 10. számú, ház harmadik emeletén állították fel. • Az előfizetők száma igen gyorsan emelkedett. 1882-ben 284, 1884-ben 514, 1886-ban 779 volt, Puskás halála után két évvel pedig már 3019-re nőtt. A telefonállomások felszereléséhez előzetes rendőrségi engedély kellett. A \ ándorkagyló — természetes deritőberendczés A Fekete-tengerből származó‘vándorkagyló (Dressena polymorpha) Közép-Európában 150 év óta ismert, 1935-ben tűnt fel a Balatonban, és 1966-ban a Boden-tóban, ahol rendkívül gyorsan elszaporodott. Ez a kagyló a szervesanyagban gazdag vizet megszűri, és így lényegesen hozzájárul a tisztántartáshoz. A kagyló kopoltyúüregén áthaladó — és lebegő táplálékban gazdag — víz a test elülső végén levő szájnyílásig jut. A száj mellett két lebenyszerű, úgynevezett ajakvitorla van, amelyek csillés hámmal fedettek, ezekre hárul a feladat, hogy az apró méretű táplálékot a szájból a nyelőcsőbe, végül a gyomorba juttassák. A megszűrt víz a kagyló kivezető nyílásán áf távozik. A kagyló kizárólag 0,05 milliméternél kisebb részecskékkel táplálkozik, állati és növényi maradványokkal és ugyanilyen eredetű planktonokkal. A leggyakoribb a szennyvizes partrészeken. A Rajna torkolatvidékén például helyenként négyzetméterenként 10 000 vándorkagyló él, ezek óránként 10 köbméter vizet szűrnek meg. Ez a derítőteljesítmény felveszi a versenyt a technikai derítőberendezések. teljesítményével. Ahol tömegesen fordulnak elő, ott tiszta a víz. A szakemberek szerint a vándorkagylónak nagy szerep juthat a Boden-tó öntisztításában. A számítógép mind a négy alapműveletet nagyon gyorsan elvégzi és könnyen bánik a nyolc jegyű számokkal is. „Tegyünk meg naponta tízezer lépést gyalog“ jeligével, gyaloglási mozgalom indult Japánban. A mozgalom résztvevői lépésmérő órán ellenőrzik a naponta megtett lépéseket. Kenyában Gordon Naysmith elhatározta, hogy ezzel a modernnek nem mondható közlekedési eszközzel útnak indul a müncheni olimpiára. A felvétel mutatja, hogy a lovak nem találták túl biztatónak az ötletet, és nekik lett igazuk, mert 600 kilométer megtétele után Naysmith kénytelen volt feladni a kísérletet. A mini gyártmányok korszakát éljük. Ez a japán gyártmányú rádiókészülék kisebb, mint egy gyufásskatulya! Érdekesség kedvéért közöljük a méreteit: 50X30X18 mm! Fülhallgatóval és töltővel árulják, így tulajdonosa bármikor feltöltheti az elhasznált elemet,* ha rákapcsolja a hálózati áramra. Diákok vágyálma is teljesül lassan a számítógépek fejlesztésével. A képen látható Adler 800 jelzésű asztali számítógépet olcsó áron állítják elő. 13
