A Hét 1972/1 (17. évfolyam, 1-26. szám)

1972-02-04 / 5. szám

a falu és a szövetkezet vezetőivel, először hangzott el az a szó, hogy: szorgalom. S ez a szó nyitotta ki azt a zárat, amelyet sem az anekdoták, sem a szokások, hagyományok nem tudtak kinyitni. Vagyis kezdetben vala a tett, s nem az ige. Kezdetben volt a szor­galom a munkában, a többi mind csak ezután következett. A kisgéresi emberek a munkájuk által szereztek hírt és megbecsülést falujuknak. S ez a szorgalom, munkaszeretet nem veszett ki, megmaradt, s a kisgére­­siek ma is büszkén vallják maguké­nak. Csak régen a szorgalom ered­ménye volt más, sokkal soványabb, mint manapság. A háború előtt egy udvarban — egy hosszúházban, ahogy itt mondják — öt-hat, néha több család is szorongott. A felszabadulás, s főleg a szövetkezet megalakulása óta 120 új házat építettek a kisgé­­resiek. S micsoda házakat! A falu megnőtt, kiterebélyesedett, s még most is egyre-másra épülnek az új házak. Az 1500 lelket számláló falu na­gyobbik fele a szövetkezetben dol­hanem azért is, mert ez a korszerű létesítmény új munkalehetőségeket kínál az itt élő emberek számára. Azzal kezdtem írásomat, hogy kü­lönös falu ez a Kisgéres. Az indok­lással azonban még adós vagyok. Mi is hát rajta a különös? Nem is tu­dóm ... Talán csak az első alkalom­mal tűnt annak, s akkor is talán csak azért, mert például a főutca macs­kakövekkel van kirakva. Hát nem különös ez?... Sok faluban jártam már, de még macskaköves utcát se­hol se láttam. Mikor a nemzeti bi­zottság elnökétől megkérdeztem, hogy is van ezzel a macskaköves utcával, csak mosolygott s már mesélt is. — Régi história ez — mondta. — Még az ötvenes évek elején rakatták le az akkori vezetők. Az úgy volt, hogy választani kellett az aszfalt és a kő között. A követ választották. El­találja-e, miért? Azért, mert a gaz­dák attól féltek, hogy az aszfalton elcsúsznak az állatok. Mert akkor még több állatot tartottak otthon — teheneket, sertéseket — mint most, A városi kertészet alkalmazottai: Fodor Apolónia és Tuman Hana mun­ka közben (nyári felvétel) Az új házsorok (A szerző felvételei) gozik. A szövetkezet 1930 hektár föl­det művel, s mivel az állattenyész­tés a fő termelési ágazat, a növény­­termesztést a takarmánytermelésre szakosították. Ahogy Berta János, a szövetkezet elnöke és Miklós Endre, a szövetkezet főkönyvelője elmond­ta, a gazdasági eredményekkel elé­­gédettek, s az elmúlt gazdasági évet eredményesen zárják. Általában a szövetkezet évi bruttó forgalma eléri a 18—20 millió kpronát. A munka­­égység értéke 28 korona, s az évi béralap meghaladja az 5 millió 800 ezer koronát. Hetvenegymilliós beruházás, mely itt valósul meg Malý Horeš (Kisgé­res) és Pribeník (Perbenyik) határá­ban. 31 szövetkezet társulásáról van szó, amelyek közös erővel — s ter­mészetesen hathatós állami támoga­tással — felépítik a trebišovi (tőke­­terebesi) járás legnagyobb sertéshiz­laldáját. Az építkezést a tervek sze­rint az idén februárban kezdik, s a hizlaldában a termelés az ötéves terv végén, vagyis 1975-ben indul meg. Évente 200 vagon sertéshúst termel majd. Lényeges és nagyon fontos létesítményről van szó. amely tovább fokozza a szövetkezetek kö­zötti gazdasági integrációt. Az új nagyhizlalda Kisgéres szempontjából se közömbös, nemcsak azért, mert a szövetkezet is tagja a társulásnak, s a csorda, konda kijárt a legelő­re... — S ez valóban így történt? — Így bizony ... Valahogy így születik a mese, így születnek a kisgéresi anekdoták. Még a kerítésekről is meg kell em­lékeznem, mert ez is egyik különle­gessége a falunak. A kerítések itt sima, lapos kövekből épülnek, s leg­inkább a régi várfalakra emlékeztet­nek. Úgy fogják körül a házakat, udvarokat, akár az erődítményt a I falak. Nekem nagyon tetszenek ezek a kerítések. Azt hiszem, az építésük külön tudomány, mert ezeket az egy­másra helyezett kőlapokat semmi sem tartja össze, se mész, se cement. S mégis állnak szilárdan, egyenesen. Mellesleg a kisgéresi pincék homlok­zata is hasonló módon épült, olyan régen, hogy a legidősebb emberek se emlékeznek az építés idejére. Második látogatásom alkalmával ezt is alaposan megnéztem, s termé­szetesen megkóstoltuk a géresi hegy levét is, amely — a hírek szerint — az elmúlt év őszén blyan termést adott, amilyen *már régen nem volt. A géresi bort megízlelve végül már egyáltalán nem csodálkoztam azon, hogy Kisgéresen úgy terem az anek­dota, a vidámság, mint máshol a gomba, s azon se, hogy az itt élő emberek büszkék falujukra, falujuk hírére. GÁL SÁNDOR * I A járási és városi nemzeti, bi­zottságok az elmúlt év no­vemberében a jól végzett munka tudatában nyílt számvetéssel, ugyanakkor a következő megbízatási időszakra szó­ló új, tartalmas programmal léptek választóik elé. Nem volt ez máskép­pen a Dunajská Streda-i (Dunaszer­­dahelyi) Városi nemzeti bizottság esetében sem. S így a számvetést az 1971—1975-ös évekre szóló választási program tervezete követte, mely sze­rint még nagyobb mértékben, mint a múltban, fejlődni, szépülni fog a járás székhelye. Gyurcsík József vnb-elnök egy el­foglaltsága mellett is talált időt szá­munkra és szívesen beszélt a város eddigi fejlődéséről, valamint arról, hogy mi mindent szeretnének valóra váltani az új megbízatási időszak­ban. Dunajská Streda (Dunaszerdahely) az utolsó tíz évben nagyot fejlődött, s ez természetesen a vnb érdeme is. Bár a jobboldal híveinek támadásai nem kímélték a nemzeti bizottsá­gokat sem. Ennek ellenére — s ezt a CSKP XIV. kongresszusa is meg­erősítette — a nemzeti bizottságok becsülettel helytálltak. Elmondható ugyanez Dunajská Streda-i (duna­­szerdahelyi) vnb-ről, s az is, hogy a konszolidációs munkákból is ugyan­csak kivette a részét. Ami a város eddigi fejlődését il­leti, a jól végzett munka bizonyítá­sára nagyon sok példa van, de kezd­jük talán a legégetőbb problémával, a lakáskérdéssel. Vajon e téren mi­lyen mértékben gyarapodott a vá­ros? S tegyük hozzá mindjárt, hogy nem kevéssel, mert több mint ezer a felépült és átadott lakásegységek száma. Sajnos, még így sem sikerült megoldani a városban a lakásproblé­mát. E téren az itteni városi nemzeti bizottságra is komoly feladatok vár­nak: az ötödik ötéves tervben a la­kásprobléma teljes felszámolását tűz­te ki céljául. Nem kis feladat ez, ha meggondoljuk, hogy a felszabadulás után a lakóházak 70 százaléka igen rossz állapotban volt, rengeteg mun­kát igényelt és igényel még ma is lebontásuk, eltakarításuk s az embe­reknek megfelelő lakásokban való elhelyezése. Jelentősek az ipari beruházások is a városban. Felépült a cukorgyár, az Agrifor gyümölcs- és zöldségraktár, az Agrifor üzem mezőgazdasági ter­mékek szárítására, a Tesla és a Pre­­fa vállalatok kihelyezett üzemei, a fafeldolgozó üzem, az Úsvit kisipari termelőszövetkezet, a tüzelőanyag­raktár s egy korszerű autójavítómű­hely. Ugyanakkor felépült a kommu­nális üzem forgalmi központja, a Jednota fogyasztási és értékesítő szö­vetkezet járási központja, valamint a városi nemzeti bizottság szép és modern épülete is. Említést érdemel természetesen az a fontos tény, hogy a fentebb felsorolt üzemek és válla­latok számos munkalehetőséget biz­tosítottak a város és a járás lakos­ságának. Ugyanakkor szólni kell a 110 férőhelyes két óvodáról, az 55 fé­rőhelyes bölcsődéről, amely nagy se­gítséget jelent a dolgozó anyáknak. A már felsorolt üzemeken és más fontos létesítményeken kívül por­mentes utak, betonjárdák épültek, s minden lakótelepet elláttak modern közvilágítással. Kibővítették a város vízvezetékhálózatát stb___ Termé­szetesen nem sorolhatunk fel min­dent, de ha meg is tennénk, az sem jelentene semmiféle lezárást, mert a város fejlesztését, szépítését kitűző új választási program ugyancsak me­rész. Külön dicséretére válik, hogy nem merül ki az anyagi értékek szá­raz felsorolásában, de bőven kitér a szocialista embert formáló, gazdagí­tó szellemi értékek, lehetőségek he­lyes kihasználására is. Mielőtt rátérnénk a jövőbeni ter­vek ismertetésére, említést érdemel még a városi nemzeti bizottság eddi­gi helytállása is a város érdekében. Az elmúlt években ugyanis számos alkalommal bekapcsolódott a nem­zeti bizottságok szocialista munka­versenyébe, a város- és községfej­lesztési ún. Z akció keretén belül. Kerületi méretben öt esetben az el­ső, hat esetben pedig a második he­lyen végzett. 1966-ban szlovákiai or­szágos viszonylatban is a második helyezést érte el. E nemes versen­gés eredményei szemmel láthatók: szebb és egészségesebb életkörnyeze­tet biztosító parkokat, hat gyermek-Gyurcsík József vnb-elnök

Next

/
Thumbnails
Contents