A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-09 / 27. szám

mi kikötőbe, partra tette a géppisztolyos tengerészeket, ezek birtokukba vették a kikötő épületeit, és így megmentették azokat a megsemmisítéstől, mivel a fasiszták az egész kikötőt a levegőbe akarták röpíteni. A tengerészek kitűzték a szovjet haditengerészet zászlaját a villanytelep kéményére. Ez volt a jeladás az általános, együttes támadásra Komáromnak és környékének felszabadításáért." Így emlékeznek a felszabadító harcokra a leghivatottabbak. Komárom után április 2-ig felszabadultak a járás összes községei. Megkezdődött a romok eltakarítása, a háború által megrongált üzemek és közlekedési útvonalak helyreállítása. E munkában nagy segítséget nyújtottak a szovjet katonák. A Vágdunán ideiglenes fahidat építettek, a Dunán pedig pontonhidat létesítettek. A szovjet katonák segítségével sikerült gyorsan helyreállítani a komáromi villany-és telefonhálózatot, üzembe helyezni a hajógyárat. A felszabadulást követő napokban (a visszaemlékezések szerint 1945. április 2-án) újraalakult a helyi kommunista pártszervezet Komáromban. A kommunisták megszervezték a munkásőrséget, a Szovjet Hadsereg egységeivel együttműködve ez tartotta a városban a rendet és segített felkutatni a háborús bűnösöket. A munkásőrség parancsnoka Trencsik János volt. A város és a környék munkássága lelkesedéssel kapcsolódott be az újjáépítésbe. Ezt a lelkesedést tükrözte az 1945-ös május elsejei felvonulás, amelyen óriási tömeg vett részt. Az örömöt azonban csakhamar csalódottság váltotta fel. A munkásőrséget 1945. szeptember 24-én feloszlatták, a magyar nemzetiségű lakosság elvesztette állampolgári jogait, a magyar kommunistákat a marx-lenini nemzetiségi politika figyelmem kívül hagyásával kizárták a pártból. így történhetett meg, hogy a gazdag munkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező járásban az 1946-os választásokon a Demokrata Párt győzött. A járás munkásmozgalmának veteránjai még ma is nehéz szívvel emlékeznek vissza ezekre az évekre. A járás politikai viszonyai csak a reakció felett aratott győzelem 1948 februárja után kezdtek javulni. A szocialista építés sikerei A februári győzelem társadalmunk életének minden szakaszán utat nyitott a szocialista átalakuláshoz. Az ötvenes évek elején a járás területén gyorsan halad a mezőgazdaság kollektivizálása és az ipari üzemek bővítése. Az első ötéves tervek sikeres teljesítése lehetővé tette a lakosság életszínvonalának jelentős emelését. Noha a járásban ma ls a mezőgazdasági termelés dominál, az ipar, a kereskedelem, a közlekedés, a szolgáltatások, a lakásépítés, az egészségügy és az Iskolaügy fejlődése következtében jelentősen megváltozott arculata. Az első köztársaság idején járásunkban mindössze 1084 személy, ezzel szemben 1969-ben már 7530 dolgozott az iparban. A járás legjelentősebb üzeme a Steiner Gábor Hajógyár. Az állam 1947 óta 388 millió koronát fordított az üzem fejlesztésére. Az újonnan épített szerelőcsarnokokban 1950-ben Indult meg a termelés. A gyárban vontatókat, motoros személyszállító, teher- és hűtőhajókat, valamint folyami kotrógépeket gyártanak. Az üzem legnagyobb megrendelője a Szovjetunió, számára a hajógyár már több mint 300 uszályt és hajót készített. A hatvanas évek elején 30 millió koronás befektetéssel a régebbi elavult, mezőgazdasági gépeket javító műhelyből Agrostroj néven modern üzem alakult, amely 400 munkásnak nyújtott új munkalehetőséget. A komáromi kikötőt modernizálták, mai kapacitásával, amely többszörösen túlnőtte a régi kikötő kapacitását, jelentős mértékben elősegíti a folyami nyersanyag- és áruszállítást. Az új ógyallai sörgyárban 450, idényben több mint 500 személy dolgozik; a nemzeti bizottságok irányítása alatt álló tanácsipari üzemek közel 500 embert foglalkoztatnak. Lényegesen javult az úthálózat és a közlekedés ls. Míg 1949-ben a járásban csak 2 autóbuszjárat volt (a Komárom—Perbete, illetve a Komárom—Párkány vonalon), addig ma több mint 80 autóbuszvonalon tartja fenn a közúti közlekedést a CSAD a járás minden községével. A közlekedés javítását szolgálja az utak portalanítása is. 1945-ben a járás mai területén 19 km portalanított út volt, ezzel szemben jelenleg 381 km ilyen út áll a közúti közlekedés rendelkezésére. A járás mezőgazdaságilag hasznosított földterületének 96,78 %-án az egységes földművesszövetkezetek gazdálkodnak. A munkatermelékenység növelése és az önköltség csökkentése érdekében az egységes íöldművesszövetkezetek többségében bevezették a szakosított termelést. Az eredmény nem maradt el: a szövetkezeti tagok átlagjövedelme 1960-hoz viszonyítva a járásban megkétszereződött. Az efsz-ek gazdasági megerősödése lehetővé tette a város és a falu közötti különbségek csökkentését A falvakon kultúrházak épültek, javult a közszolgáltatás és a lakáskultúra. A felszabadulás óta 17 440 család költözött új lakásba a járásban. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése egyre több képesített munkaerőt igényel. A gadóci Mezőgazdasági Technikum és a komáromi Gépipari Technikum jelentősége és hatása túlnövi a járás hatá1 rait. A járás általános iskoláinak száma 99-re emelkedett, ebből 53 magyar oktatásnyelvű. Az 1965-ös árvíz nagy károkat okozott a vidék lakosságának, ezeket azonban az ország népének önzetlen segítségével sikerült rövid időn belül helyrehozni. A rombadőlt vályogházak helyén ma korszerű, összkomfortos családi házak sorakoznak. Az eredményeket jelző számadatok mögött emberek ezreinek munkája van. A sikerek szervezője Csehszlovákia Kommunista Pártja, amely az 1968— 69-es válság leküzdése után tovább halad az 50 évvel ezelőtt megkezdett forradalmi úton. után, úgy négy óra tájban, a lerombolt hídtól két kilométernyire az erdőben összpontosult, magyar Komáromtól délnyugatra. A németek észrevették hadállásunkat és minden eszközzel igyekeztek megakadályozni, hogy elérjük a Duna partját. Tüzéreink felfedezték az ellenség tüzelőállásait és fedezetük alatt lehetőségünk nyílt arra, hogy a csónakokat vízre bocsássuk és bár erős ellenséges tűz alatt, de átkeljünk a Duna balpartjára. Egyik csónakunkat találat érte, és tizenkét főből álló legénységének nagy része a vízbe fulladt. Este nyolc órakor egy géppuskás szakasz elérte a Duna túlsó partját. Visszavonulásra kényszerítve a németeket elfoglalta Észak-Komárom területének egy részét. Március 29—30-án éjszaka már egész zászlóaljunk az északi parton volt. A fasiszták, akik a hajógyár körzetében, valamint a Duna vonala mentén voltak befészkelve, abban reménykedtek, hogy legalább egy hétig tartani tudják a vonalat. Igen erősen védekeztek. Ennek ellenére március 30-án a reggeli órákban zászlóaljunk bekerítette és megszállta a várost. A város elfoglalásában és felszabadításában fontos szerepet töltött be a Szovjet Dunai Flotilla. Tengerészei a hajógyár felőli oldalról nyomultak a városba." Holosztyakov ellentengernagy, a Szovjet Dunai Flotilla volt parancsnoka visszaemlékezéseiben a következőket írja: „A flotilla a II. Ukrán Front parancsnokságától március 27-én utasítást kapott, hogy az ellenség háta mögött, Dunaradvány és Dunamocs körzetében szállítsa patra a tengerészgyalogság 83. különdandárját. A Dunai Flotilla első és második dandárjának 13 páncélos naszádja és két aknaszedő hajója Arzsavkin százados parancsnokságával, a tüzérség és a légierő támogatásával megkezdte a hadműveletet... 18 óra 30 perckor a tengerészgyalogság összes egységei átkeltek a Dunán. A partra szálló egységek elfoglalták Dunaradvány és Dunamocs községeket. A tengerészek szélzúzták az ellenség védelmét a 7. gárdahadsereg balszárnya előtt és támadást intéztek Bátorkeszi irányában... A következő napokon, azaz március 29-én és 30-án a Dunai Flotilla tengerészei jelentős mértékben támogatták a 7. gárdahadsereg katonáit Komárom és Érsekújvár felszabadításában. Egy páncélos naszád osztag, továbbá aknavetős motorcsónak egységek, a parti tüzérség ütegeivel együtt, fegyvereik erős tüzével segítették a Komárom elleni támadást... A Komáromért vívott döntő harcban a Dunai Flotilla négy páncélos naszádja Vorobjov főhadnagy, továbbá Arzsavkin kapitány vezetésével átverekedte magát a komáro-Diesel-elektromos személyhajó a kikötőben Az Allami Bank komáromi fióküzeme A Szolgáltatások Háza