A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

Századunk Jfeuiftora • 1903 — Olvastad? Marconi első ízben küldött Európából drótnélküli tele­gráfot Amerikába. — Aha. És mi az a telegráf? — Mindjárt megmagyarázom. Kép­zelj el egy olyan hosszú daxlikutyát, amelynek a feje Amerikában van, a farka pedig Európában. Na már most, ha a daxli farkát meghúzzák Európában, akkor elkezd vonítani a feje Amerikában. Ez a telegráf. — Értem. És mi a drótnélküli te­legráf? — Ugyanez kutya nélkül. • 1905 — Amióta ilyen hosszú ruhákban járnak a nők, bizonyára sáros lesz a szoknyájuk, amikor az eső esik. — Ha fel nem emelik, bizony sá­ros lesz. — És meddig illik egy nőnek a szoknyáját esőben felemelnie? — Harmincéves koráig. • 1914 — Nincs semmi baja? — kérdi a sorozáson az ezredesorvos az egyik újonctól. — Asztmám van, kérem. — Mikor érzi legerősebben? — Ha emeletet járok. — Háború a földszinten van: al­kalmas. • 1935 — Miért olyan levert szomszéd úr? — Már hogyne lennék, amikor a szegényrendelésen az orvos azt mondta, hogy vacsora után vegyek be szódabikarbónát. — És ebben mi a baj? Talán nincs szódabikarbónája? — Az még volna, de vacsorám nincs. • 1942 Két férfi beszélget. — Tulajdon­képpen hogyan lehet, hogy ön soha­sem volt katona? — kérdi az idő­sebb. — Valahányszor sorozásra hív­nak, fogadást kötök ezer pengőre a sorozó orvossal, hogy ezúttal bevá­lok, s a végén mindig elvesztem a fogadást. • 1944 — Szeretném megváltoztatni a ne­vemet, mert borzasztóan rühellem. — Miért, hogy hívják? — Bűzbak Adolfnak. — Valóban csúnya név. És mire akarja megváltoztatni? — Bűzbak Elemérre. • 1969 Egy olasz fiatalember elhatározta, hegy meghódít egy idős amerikai milliomosnőt. — Asszonyom! — borult térdre előtte. — A szivem az öné! — Oké, darling! — bólintott a matróna. — Holnap reggel indulunk Barnard doktorhoz, Fokvárosba. • 1971 — Igen, igen, gyönyörű hely,.. S én otthon hagytam a cigarettámat! 1823. január 1-én született Petőfi Sándor. A világszabadság lánglelkű költőjére emlékezünk kortársának és barátjának, Jókai Mórnak „Egy magyar költő életé­ből" című írásából vett részletekkel. Jókai Mór; Egy magyar költő életéből A pápai nagy kollégium mellett, ott volt egy kicsi fehér ház, abban egy még kisebb fehér szoba, abban a ház kis szobájában szokott összejönni ezelőtt sok-sok eszten­dővel három fiatal diák, akiknek kicsiny volt ez az egész világ. Az egyik volt Orlal Samu, a másik Pe­tőfi Sándor, a harmadik voltam magam. Tizennégy évvel fiatalabbak voltunk a jelennél, s úgy hiszem, hogy az egész vi­lág maga ls fiatalabb volt akkor, mint most. Mindegyikünknek volt saját kedvenc szenvedélye: Orlalé a költészet, Petőfié a színpad, az enylm a festő ecset. Ha Orlal Irt tüneményes regényjelene­teket, Petőfi meg elszavalta azokat, én ké­peket festettem hozzájuk, s Petőfi szava­lás modora ép oly rendkívüli volt, mint az én kompozícióim. Maga készfté plaszti­kai szabályalt, mint én a festékelmet. Egymásnak őszinte bámulól voltunk; Orlal megközelíti előttünk Jöslka Miklóst, Petőfi ls csak egy fokkal állt alább Eg­ressynél; magam ls valahányszor a szög­lett bolt előtt elmentem, büszkén teklnték a címerül festett magyar kisasszonyra, miért nem tudnék én ls Ilyet festeni va­lahai Mikor elváltunk, én lefestettem Petőfi arcképét, kicsinyben, olajba; nem tudom, hova lett ez a kép. Orlal emlékverseket Irt számunkra, Petőfi könnyekre fakasz­tott érzékeny szavalatával, s akkor erős fogadást tettunk egymásnak, hogy csak mint nevezetes emberek fogunk összejön­ni, ha még egyszer találkozunk az élet­ben. Azután széjjel mentünk a világba, és esztendőkig nem hallottunk egymásról semmit. Mikor pedig Ismét összetalálkoztunk, ak­kor Petőfi hírhedett költője volt Magyar­országnak, Orlal ihletett festész; magam sem tudok röla számot adni, miként tör­tént. Ahelyett, hogy ülnék az én kedves mosolygó festékeim között, íme Itt szán­tom ezt a sok csúnya fekete betűt, s azt szeretném, hogy ha most ls ott tanácskoz­nánk abban a kis fehér szobában, hogy ml legyen belőlünk? Orlal írná a szép kedélyes novellákat, Petőfi elszavalná mél­tóságos tűzzel, én pedig festeném hozzá­juk a képeket. Sokan azt hiszik, hogy Petőfi csak szen­velgésből Irta azokat a verseket a nyo­morról, mely őt környezé. Pedig az mind szomorú valő volt. Ö gyermekkorában Igen jó nevelést ka­pott, mert az atyja tehetős ember volt. Véletlenül családja egyszerre nyomorra jutott; Igen-igen szegények lettek; Petőfi soha sem beszélt azon okokról, melyek családját megrontották; csupán rokonaitői lehetett megtudni, hogy csalárd adósok megszökése juttatá atyját tönkre, kl va­lamely alföldi városban mint kocsmáros volt kénytelen élelmét keresni. Még Sándor volt a család egyetlen re­ménye, neki jő nevelést adtak, lehetett volna belőle ügyvéd, szolgabíró. Egyszer azonban úgy elvette az Isten az eszét, hogy Iskola helyett színházba kezdett járni, a tudós tanárok bölcs be­szédei helyett hallgatta azt a sok helyte­lenséget, amin a komédiában röhögnek és sírnak a vlg és szomorú bolondok; ebből aztán az lett, hogy Sándornak el kellett hagynia az Iskola küszöbét. Az atyai ház küszöbe pedig el volt előtte tiltva. Gyalog bujdosott az ország egyik részé­től a másikig; aki Inkább tudott éhezni, mind kérni, meghalni az útfélen, mint hi­báját megbánni. Ment, amerre megindult: az atyjának átka nem sletteté, anyjának sírása sem lassltá lépéseit. Színpadot ke­resett, és beállt színésznek. Nagyon fiatal volt még akkor, s éz a tulajdonság csak a nőkre volt előny a szí­ni pályán; neki nem jutott egyéb osztály a dicsőségből, mint a színpadra kihordott székek és asztalok. Petőfi szülőháza Kiskőrösön VÍZSZINTES: 1. Jókívánságunk első ré­sze, folytatva a függőleges 12, és vízszin­tes 38. sorban. 12. A. Ö. 13. Férflrtév. 14. Fáj — szlovákul. 15. Határozőrag. 16. Ter­mést takarít be. 17. japán gyöngyhalásznő. 19. Kugli. 21. Magyar — németül. 23. Bala­toni üdülőhely. 25. A tehervonat mozdonya teszi. 27. Don Mozart operája. 28. Hamis. 29. KétesI 31. Japán eredetű tábla­játék. 32. Gyakorlatozlk. 33. Arany — franciául. 34. Római 999. 36. Nem egészen naiv. 37. S. A. 41. Rév peremel. 43. Lökő­rúd a biliárdban. 44. Nem fiatal. 48. Idő — angolul. 49. Mássalhangzó kiejtve. 51. Gyakori Igevégződés. 52. Egy — oroszul. 54. Német személyes névmás. 55. Király — olaszul. 59. Folyó a Szovjetunióban. 60. Fontos személy bírósági ügyekben, névelő­vel. 61. Hullott lomb. 63. Lócsemege. 85. Tér szélei. 68. Hangtalan tag. 87. Igen oroszul. 69. Alak. 71. Aki 72. Disz. FÜGGŐLEGES: 1. Fontos ásvány. 2. Éke­zettel: idő előtti, (é. h.) 3. Angol csillag. 4. Nem ott. 5. Kongó része. 6. Kártyajáték, fon. 7. Háziállat. 8. Építészeti stílus. 9. A bölcsőtől a halálig tart. 10. Csúszós. 11. Sportág. 16. Gyom névelővel. 17. Rangjelző szócska. 18. A. G. 20. Hév. 22. Unalom — szlovákul. 23. Alumínium vegyjele. 24. Ha­tármenti város Csehországban (é. h.j. 26. Erősen kíván. 28. Nincsenek szülei. 30. Vágányok. 33. Kibogoz. 35. Az atom köz­ponti része. 39. A veszteség. 39a. Ásvány. 40. Asszony. 40a. Félsziget a Fekete-ten­gerben. 42. Amerícium kémiai jele. 45. Porció. 47. Európai nép. 48. Egon.... Klsch. 50. A spanyolországi motorgépko­cslk nemzetközi jelzése. 52. Kötözőgyapot (ford.). 53. Izomszalag. 58. Made betűi felcserélve. 58. Zamat. 59. Folyő Szibériá­ban. 60. Város a Maros mentén. 62. Király — franciául. 84. Angol világos sör. 65. Kevert tea. 68. A prágai autók jelzése. 70. Szomszédos betűk az ábécében. 71. Ha ugyan — szlovákul. 72. Kötőszó. Beküldendő a vízszintes 1, függőleges 12, és vízszintes 38. számú sorok megfejtése lapunk megjelenésétől számított 6 napon belül, szerkesztőségünk címére: Bratisla­va, Obchodná 7. Az előzű rejtvény helyes megfejtése: „Kellemes, békés és boldog ünnepeket kí­vánunk kedves olvasóinknak."

Next

/
Thumbnails
Contents