A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

Swift jóslata • Élet lehetséges? Három rakétaszondával célba vették a Marsot (Marsz-2 és-3, valamint a Mariner-»). Mind a három odaért s a Mars körül kering. A Mars a naprendszernek második olyan bolygója, amely körül mesterséges holdak keringenek. A májusjúniusban indított szondák közül a Marsz-2 18 óránként 1380 kilométerre közelíti meg a vörös bolygót, s kidobott magából egy kapszulát, amely elérte a Mars felszínét. Az első földi tárgy a Mars — a negyedik bolygó — felszínén! December 2-án viszont — mint a TASZSZ jelentette — a Mars körül keringő Marsz-3 orbitális állomásról űrkomp ereszkedett le a vörös bolygó felszínére. Gulliver mesélte Volt egy ősrégi jóslat — bevált. Jonathan Swift angol regényíró (Gulliver világhírű regényalakjának megteremtője) így írt 1726-ban, Utazás Laputába című regényében: „Felfedeztek két holdat a Mars körül — ezt Gulliver meséli a laputabell csillagászokról —, amelyek elkerülték a földi tudósok figyelmét. A belső hold a Mars háromszoros távolságában, a külsó pedig az ötszörös átmérő távolságában kering. A belső tíz, a külső huszonegy óra alatt kerüli meg a Marsot." Honnan vette ezeket az adatokat a csillagászathoz nem értő Swift? Abban a korszakban valamiféle alacsonyabbrendű bolygónak tartották a Marsot, hiszen a hivatalos csillagászat nem ismert holdat körülötte. S még jó sokáig primitív bolygónak tartották, mert a megdöbbentő felfedezés 1877-ben következett be, 150 évvel Swift jóslata után. Abban az évben nagy Mars-közelség volt és az amerikai Hall — ácsinasból lett csillagász — felfedezte a Mars két „parányi" holdját. A holdakat a hadisten két mitológiai kísérőjéről, Phobosnak és Deimosnak nevezték el. A nyolc és tizenöt kilométer átmérőjű holdacskák megdöbbentették a tudományos világot: majdnem ott keringenek, ahová Swift képzeletben helyezte őket. (Ezeket fényképezte le a Mariner-9.) A Phobos például egyetlen nap alatt háromszor is felkelhet a Mars egén, mert tényleges keringési ideje 7 óra 39 perc! Hogyan történhetett ez? Swift nyilván eltalálta a valóságot (tehát újrafelfedezésről nincs szó), a jóslat a véletlen műve. Elnyúlt ellipszis A Phobost és a Deimost gyors keringése és kis mérete miatt nehéz megközelíteni vagy lefényképezni. Igaz, a tudományt nem is ez, hanem a Mars felszíne, domborzata és a sokat vitatott mars-beli élet érdekli. Ügy tűnik, mintha a Földön kívül csak a Marson lehetne élet a mi naprendszerünkben. Néha szinte túlzásnak tűnik, hogy a Mars időjárását — időnként — jobban előre jelezhetjük, mint a Földét! A Mars távolságában kapott napfény csak 43 százaléka a földinek. Ez a bolygó elnyúlt ellipszis pályán kering, ezért az odajutó napsugárzás határértéke 36—53 százalék körül mozog. Erős téli fagyok alkalmával a sarkvidékek hőmérséklete mínusz 100—110 fok között, nyáron az egyenlítői plusz 20, plusz 30 fok között lehet. Nincs egyértelmű válasz Az 1971. augusztusi nagy földközelség alkalmával több száz távcsővel figyelték a Marsot. Sajnos, a várt eredmény elmaradt. Megint nem sikerült egyértelműen kimutatni, van-e élet a Marson. De hozzátehetjük: kizáró okokat sem találtak! (Azaz lehet élet „odaát".) • A Mariner-9 felvételeinek értékelése, a Marsz-2 és -3 természetesen sok mindent tisztázhat, s közelebb vihet bennünket a célhoz a Marsz-3-ról a vörös bolygóra leereszkedett műszeres tartálv. GAUSER KAROLY Atomos időszámítás A jelenlegi UTC-időszámítás nemzetközi megállapodás alapján született kompromisszum. Az atomos időszámítás már helyesbített, megközelítőleg megfelel a Föld forgása alapján adódó időszámításnak. A korrekció jelenleg egy harmincbilliomodrész értékű folyamatos késésnek felel meg. Az atomos időszámításra azért tértek át, mert az atomórák segítségével jóval állandóbb időszámítást lehet végezni, mint a Föld forgási ide-Az űrhajók megérkeznek a Marshoz,.. (Fantáziakép) Sima leszállás a Marson időszámításunk alapja A „félszáz talpú" rotoped A ROTOPED kísérleti példánya A kerekes jármüvek gyors, biztonságos haladásának feltétele a sima úttest. Ezért építettek mflu*aka* az ókort rúmatak, ezért „lépet* át" késébb a kerék az úttestről a simább vasúti sínre. Am sokszor előfordul, hogy úttalan, homokos, lejtős, mocsaras területen válik szükségessé a járművek közlekedése. Ilyenkor jutnak szóhoz a terepjárók. Ezek az egyszerűbb formájukban a személyautóknál nagyobb, szélesebb és vaiamenynyi kerekükön hajlott kocsik különleges rugózásúak, nagyobb a szabad-magasságuk (a kocsi hasa, tengelyei és a talaj közötti távolsági, és van, amelyik még úszni is tud. A kimondottan rossz terepre tervezett változataik lánctalpasak (traktorok, harckocsik, szállítókocsik). A kerekes és a lánctalpas terepjáróknak — mint minden autónak — egyaránt hátránya, hogy oldalazva haladásra képtelenek, és hogy kerekeik-talpaik hig, sáros talajon „megszaladnak", azaz egy helyen forognak, a futómű nem képes mozgatássá alakítani a motornak a hozzá közvetített energiát, a jármú elakad. Nos, e hátrányt szünteti meg jullus Mackerle cseh mérnök-feltaláló ROTOPED (forgó lábú) elnevezésű különleges terepjáró szerkezete. Lányege az, hogy a motor nem Iorgat|a a kerekeket, hanem pneumatikus (sűrített levegős) közvetítéssel szinte lépésre kényszeríti az egyes kerék-küllők külső végeire szerelt — futball-labdára emlékeztető — talpakat. Ez úgy történik, hogy a menetirány «*' szerint a tataijai elöl érintkező rugalmas gumlgömb-talpbél — a csőszerű küllőkön — kiengedik a levegőt, a hátsóba meg többletlevegőt sűrítenek. Ezáltal az első gömb összehorpad, leereszkedik, a hátső meg kigömbölyödik, felemelkedik, mire a kerék előredöccen, billen egyet. Ha ez a müvelet a négy keréken egyszerre a folyamatosan történik, a kerekek — s velük persze a jármű ls — megindulnak előre. S mert a kereket nem mechanikusan — tengelyekkel, fogaskerekekkel, hanem pneumatikusan, sűrített levegővel hajtják, egyszerűbb a fölerősftésük is. így lehetséges, hogy valamennyi kerék (a motorkerékpárok mellső kerekéhez hasonlóan) fordítható, kormányozható legyen. Vagyis a ROTOPED egy helyen megfordulhat, s