A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

Swift jóslata • Élet lehetséges? Három rakétaszondával célba vették a Marsot (Marsz-2 és-3, valamint a Ma­riner-»). Mind a három odaért s a Mars körül kering. A Mars a naprendszernek második olyan bolygója, amely körül mesterséges holdak keringenek. A május­júniusban indított szondák közül a Marsz-2 18 óránként 1380 kilométerre köze­líti meg a vörös bolygót, s kidobott magából egy kapszulát, amely elérte a Mars felszínét. Az első földi tárgy a Mars — a negyedik bolygó — felszínén! Decem­ber 2-án viszont — mint a TASZSZ jelentette — a Mars körül keringő Marsz-3 orbitális állomásról űrkomp ereszkedett le a vörös bolygó felszínére. Gulliver mesélte Volt egy ősrégi jóslat — bevált. Jonathan Swift angol regényíró (Gulliver világhírű regényalakjának megteremtője) így írt 1726-ban, Utazás Laputába című regényében: „Felfedeztek két holdat a Mars körül — ezt Gulliver meséli a laputabell csillagászokról —, amelyek elkerülték a földi tudósok figyelmét. A belső hold a Mars háromszoros távolságában, a külsó pedig az ötszörös átmé­rő távolságában kering. A belső tíz, a külső huszonegy óra alatt kerüli meg a Marsot." Honnan vette ezeket az adatokat a csillagászathoz nem értő Swift? Abban a korszakban valamiféle alacsonyabbrendű bolygónak tartották a Mar­sot, hiszen a hivatalos csillagászat nem ismert holdat körülötte. S még jó sokáig primitív bolygónak tartották, mert a megdöbbentő felfedezés 1877-ben követke­zett be, 150 évvel Swift jóslata után. Abban az évben nagy Mars-közelség volt és az amerikai Hall — ácsinasból lett csillagász — felfedezte a Mars két „parányi" holdját. A holdakat a hadisten két mitológiai kísérőjéről, Phobosnak és Deimosnak nevezték el. A nyolc és tizenöt kilométer átmérőjű holdacskák megdöbbentették a tudományos világot: majd­nem ott keringenek, ahová Swift képzeletben helyezte őket. (Ezeket fényképezte le a Mariner-9.) A Phobos például egyetlen nap alatt háromszor is felkelhet a Mars egén, mert tényleges keringési ideje 7 óra 39 perc! Hogyan történhetett ez? Swift nyilván eltalálta a valóságot (tehát újrafelfedezésről nincs szó), a jós­lat a véletlen műve. Elnyúlt ellipszis A Phobost és a Deimost gyors keringése és kis mérete miatt nehéz megkö­zelíteni vagy lefényképezni. Igaz, a tudományt nem is ez, hanem a Mars fel­színe, domborzata és a sokat vitatott mars-beli élet érdekli. Ügy tűnik, mintha a Földön kívül csak a Marson lehetne élet a mi naprendszerünkben. Néha szinte túlzásnak tűnik, hogy a Mars időjárását — időnként — jobban előre jelezhetjük, mint a Földét! A Mars távolságában kapott napfény csak 43 százaléka a földinek. Ez a bolygó elnyúlt ellipszis pályán kering, ezért az oda­jutó napsugárzás határértéke 36—53 százalék körül mozog. Erős téli fagyok alkalmával a sarkvidékek hőmérséklete mínusz 100—110 fok között, nyáron az egyenlítői plusz 20, plusz 30 fok között lehet. Nincs egyértelmű válasz Az 1971. augusztusi nagy földközelség alkalmával több száz távcsővel figyel­ték a Marsot. Sajnos, a várt eredmény elmaradt. Megint nem sikerült egyértel­műen kimutatni, van-e élet a Marson. De hozzátehetjük: kizáró okokat sem találtak! (Azaz lehet élet „odaát".) • A Mariner-9 felvételeinek értékelése, a Marsz-2 és -3 természetesen sok min­dent tisztázhat, s közelebb vihet bennünket a célhoz a Marsz-3-ról a vörös boly­góra leereszkedett műszeres tartálv. GAUSER KAROLY Atomos időszámítás A jelenlegi UTC-időszámítás nem­zetközi megállapodás alapján szüle­tett kompromisszum. Az atomos idő­számítás már helyesbített, megköze­lítőleg megfelel a Föld forgása alap­ján adódó időszámításnak. A korrek­ció jelenleg egy harmincbilliomodrész értékű folyamatos késésnek felel meg. Az atomos időszámításra azért tér­tek át, mert az atomórák segítségé­vel jóval állandóbb időszámítást le­het végezni, mint a Föld forgási ide-Az űrhajók megérkeznek a Marshoz,.. (Fantáziakép) Sima leszállás a Marson időszámításunk alapja A „félszáz talpú" rotoped A ROTOPED kísérleti példánya A kerekes jármüvek gyors, biztonságos haladásának feltétele a sima úttest. Ezért építettek mflu*aka* az ókort rúmatak, ezért „lépet* át" késébb a kerék az út­testről a simább vasúti sínre. Am sokszor előfordul, hogy úttalan, ho­mokos, lejtős, mocsaras területen válik szükségessé a járművek közlekedése. Ilyenkor jutnak szóhoz a terepjárók. Ezek az egyszerűbb formájukban a személy­autóknál nagyobb, szélesebb és vaiameny­nyi kerekükön hajlott kocsik különleges rugózásúak, nagyobb a szabad-magasságuk (a kocsi hasa, tengelyei és a talaj közötti távolsági, és van, amelyik még úszni is tud. A kimondottan rossz terepre terve­zett változataik lánctalpasak (traktorok, harckocsik, szállítókocsik). A kerekes és a lánctalpas terepjáróknak — mint minden autónak — egyaránt hát­ránya, hogy oldalazva haladásra képtele­nek, és hogy kerekeik-talpaik hig, sáros talajon „megszaladnak", azaz egy helyen forognak, a futómű nem képes mozgatás­sá alakítani a motornak a hozzá közvetí­tett energiát, a jármú elakad. Nos, e hátrányt szünteti meg jullus Ma­ckerle cseh mérnök-feltaláló ROTOPED (forgó lábú) elnevezésű különleges terep­járó szerkezete. Lányege az, hogy a mo­tor nem Iorgat|a a kerekeket, hanem pneumatikus (sűrített levegős) közvetítés­sel szinte lépésre kényszeríti az egyes ke­rék-küllők külső végeire szerelt — fut­ball-labdára emlékeztető — talpakat. Ez úgy történik, hogy a menetirány «*' szerint a tataijai elöl érintkező rugalmas gumlgömb-talpbél — a csőszerű küllőkön — kiengedik a levegőt, a hátsóba meg többletlevegőt sűrítenek. Ezáltal az első gömb összehorpad, leereszkedik, a hátső meg kigömbölyödik, felemelkedik, mire a kerék előredöccen, billen egyet. Ha ez a müvelet a négy keréken egyszerre a fo­lyamatosan történik, a kerekek — s velük persze a jármű ls — megindulnak előre. S mert a kereket nem mechanikusan — tengelyekkel, fogaskerekekkel, hanem pneumatikusan, sűrített levegővel hajtják, egyszerűbb a fölerősftésük is. így lehet­séges, hogy valamennyi kerék (a motor­kerékpárok mellső kerekéhez hasonlóan) fordítható, kormányozható legyen. Vagyis a ROTOPED egy helyen megfordulhat, s

Next

/
Thumbnails
Contents