A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

A szervezeti élet megjavítása érdekében A Csemadok Nővé Zámky-i (érsekújvári) járási elnöksége a terv szerint havonta ülésezik, hogy foglalkozzék a járás helyi szervezeteinek irányítását illető kérdésekkel, értékelje az elvégzett munkát, s megszabja a szervezetek további te­vékenységének irányát. A járási elnökség az utóbbi időben üléseit minden második hónapban egy-egy helyi szervezetnél tartja, s az ülésre meg­hívja a helyi szervezet vezetőit is, hogy velük közösen meg­tárgyalja a helyi szervezet előtt álló feladatokat, segítsen a problémák megoldásában és nem utolsósorban azért, hogy közelebb kerüljenek és kölcsönösen megismerjék egymást. Ezekről a találkozásokról már eddig is elismerően nyilat­koztak konferenciák és aktívák alkalmával a helyi szerve­zetek küldöttei és a járási elnökség tagjai egyaránt. Értékes­nek és hasznosnak minősítették ezeket a találkozókat, mivel ezek a helyi szervezetek részéről nagyobb aktivitást váltot­tak ki. Az elért sikereken felbuzdulva és hogy egy év alatt min­den helyi szervezet vezetőségével találkozzon az elnökség, a járási bizottság októberben megtartott plenáris ülésén olyan határozatot hozott, hogy az elnökségi üléseket ezután központi fekvésű községekben tartsák meg, ahová a község helyi szervezetének vezetőin kívül a környező 3—4 községből is meghívják a szervezetek vezetőit. így került sor november végén' Gbelcében (Köbölkúton) ilyen találkozóra, amelyben a helyi szervezet vezetőin kívül részt vettek a sárkányi, a lubai (libádi) és a belai helyi szer­vezetek küldöttei is. Elmondhatjuk, hogy ez a találkozás hasznos volt. Az egybe­gyűltek megvitatták, hogyan lehetne emelni Sárkányban és Bélán a taglétszámot, mivel mindkét helyen a lakosság szá­njához viszonyítva eléggé alacsony a tagok száma. E két szervezet megjelent képviselői vállalták: az év végéig új tagokat toboroznak, hogy elérjék legalább a tlz százalékos szervezettséget. Baka István elvtárs, a libádi küldött, elmondotta, hogy köz­ségünkben a legjobban működő szervezetként a Csemadokot tartják számon. A tél folyamán Ki mit tud estet, író-olvasó találkozót terveznek. Hagyománya van nálunk az öntevé­keny színjátszásnak, ezt a kulturális tevékenységet továbbra is folytatni kívánják. A sárkányi helyi szervezet távlati tervében körzeti ének­kar megalakítása szerepel. A megjelenteknek egységes a nézete a tervszerű munkának a rendszeres szervezeti élettel kapcsolatosan. ígérték, hogy a jövőben rendszeresíteni fogják a vezetőségi és taggyűlések megtartását, mivel ez az alapja a szervezet jó tevékenységé­nek. A választási kampányba az NF irányításával mind a négy helyi szervezet aktívan bekapcsolódott. Agitkettősöket bizto­sítottak. A képviselőjelöltek bemutató gyűléseire kulturális műsorokat szerveztek. A Csemadok tagságát aktivizálták a választási gyűléseken való megjelenésre és a párt politiká­jának támogatására. Foglalkoztak továbbá a Hét terjesztésével. Vállalták, hogy minden Csemadok rendezvényen propagálják a lapot. A Hét terjesztése terén ez idáig a köbölkúti helyi szervezet érte el a legjobb eredményt, a tagok 21 előfizetőt szereztek. A veze­tőség minden egyes tagja előfizetője a lapnak. Pozitívan értékelhetjük ezt a találkozót, mivel mindkét részről elmondhatjuk, hogy eredményes volt. —szí— Tanácsház-avatás „Háromévi munkánk gyümölcseként állhatunk végre ezen a színpadon, melyről a meghatódottság és boldogság hangján üdvözölhetjük Önöket..." Ezekkel a szavakkal köszöntötte Horváth István, a Cse­madok otrokocsi helyi szervezetének titkára és Kozsiak Már­ta, a SZISZ helyi szervezetének elnöke 1971. november 20-án, az avatási ünnepélyre egybegyűlt közönséget. A két szervezet kulturális műsorral kedveskedett az ünne­pélyen megjelent közönségnek. Ezt megelőzően hnb és az efsz adott közös ebédet a tár­sult községek lakóinak és a meghívott vendégeknek, s bi­zony az ebéd a késő esti órákig elhúzódott... Volt ok az örömre, ünneplésre, hiszen az összevont községek polgárai­nak közös erőfeszítését íme siker koronázta, felépült a köz­ponti tanácsház. A keretműsor után reggelig tartó népmulatság következett, melyre még a „törzsbálosok" is azt mondták: „Hát ilyen még valóban nem volt...!" Ezt bizonyítja az is, hogy a 300 sze­mélyt befogadó tanácsterem bizony kicsi volt erre az alka­lomra ... Az egykor jóhírű otrokocsi színjátszó gárda hosszú éveken át Csipkerózsika álmát aludta, és csak az avatási ünnepre való felkészülés serkentette fel aléltságából... Hanem most aztán olyan lelkesedéssel fogtak a munkához, melyre eddig még nem volt példa! Éppen ezt az alkalmat akarja Miglavicz József, a Csema­dok helyi szervezetének elnöke és a színjátszó kör vezető rendezője kihasználni arra, hogy a gazdag hagyományokra visszatekintő, egykor a járás határain is túl ismert otroko­csi színjátszó kör újra elfoglalhassa méltó helyét Gömör kul­turális életében. Horváth István Akinek korán kel a nap... Nincsen olyan ember Salában (Vágsely­lyén), 'aki ne ismerné Miska bácsit, a hely­beli újságkihordót. Naponta találkozom vele. Hangomról megismert, ahogy máso­kat is. Engedjék meg, hogy bemutassam: Negyvenkét éve immár, hogy kezébe fogta az újságcsomókat. De nem így kezd­te. Először mint vasutas dolgozott, ott érte a szerencsétlenség, ötven éve annak, hogy megrokkant. Azokban az időkben bizony nem volt könnyű senkinek, különösen nem egy olyan embernek, aki elveszítette a sze­mevilágát. De így sem adta fel a küzdel­met, pedig nagyon nehéz volt a kezdet. Először egy péknél vállalt munkát mint süteménykihordó. Megtanult botorkálni az ismert utcákon. Majd jött az újságkihor­dás — először a Reggelt, a Népszavát, majd az Üj Szót, a Pravdát, a Hetet meg . mw:: a különböző képeslapokat, folyóiratokat, hordta ki. Negyvenkét esztendeje végzi ezt a munkát. Megkedvelte új hivatását, megszerette az embereket, az újságolvasókat. Azok meg őt. Hordja fáradhatatlanul a lapokat, reg­geltől estig. Vajon marad-e még ideje másra is? Ma­rad bizony. Miska bácsinak van egy hobbyja. Órá­kat gyűjt. Sok van belőle, de mind ismeri. Faliórák, kicsik-nagyok, aztán kakukkos és szépen csengő ébresztőórák. Mikor meg­szólalnak s ütnek sorban, olyan az, mint a mesében. Ma Miska bácsi 71 esztendős, de mintha semmit sem öregednék. Nem ér rá. Várják az olvasók, a sok ismerős, akiknek ki kell vinnie a mai újságot. Chrappa István Pályázati felhívás A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizott­sága pályázatot hirdet a csehszlovákiai magyar énekkari mozgalom történe­tének feldolgozására, a következő témakörökben: 1. Egy énekkar működésének története. 2. Egy járás vagy egy körzet énekkari mozgalmának története, 3. Egy vagy több énekkari fesztivál, bemutató története. A pályamunkákat 2 példányban — 1 eredeti és 1 másolati példányban — kell beküldeni. A dokumentációs anyagot (fényképek, műsorfüzetek, plakátok, kot­taanyag, jegyzőkönyvek stb.) 1 példányban kell mellékelni. A pályamunkákat 1972. május 15-ig kell beküldeni a következő cimre: Csema­dok KB, Bratislava, Mierové nám. 3—4, s a borítékra rá kell írni „Énekkari mozgalom", azonkívül jeligével ls el kell látni. A pályázó nevét és pontos címét külön lezárt borítékban kell mellékelni. A pályadíjak a következők: 1. díj 1500, — korona, 2. díj 1000, — korona, 3. díj 500, — korona. A beküldött pályamunkákat a Csemadok KB által kinevezett bizottság birálja el. Amennyiben valamelyik pályamunka kiadásra kerül, a pályázó megkapja a szokásos szerzői honoráriumot. A pályázat eredményét az 1972 júniusában a galántai Kodály-napok keretében sorra kerülő Országos Énekkari Fesztiválon hirdetjük ki, és utána ismertetjük az Űj Szóban és a Hétben. CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSAGA Yy&t; 9

Next

/
Thumbnails
Contents