A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-24 / 51. szám

1971. XII. 26. DECEMBER V 26 Karácsony H 27 János K 28 Kamilla Sz 29 Tamás Cs 30 Dávid P 31 Szilveszter 1972 JANUAR1 Sz 1 Újév A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. — Főszerkesztő: Major Ágoston. — Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. — Postafiók C 398. — Telefon: főszerkesztő 341-34, főszerkesztő-helyettes 328-64, szerkesztőség: 328-85. — Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. - Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícla tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. — Nyomja a Vychodoslovenské tlaéiarne, n. p., Koäice. - Előfizetési díj negyedévre 39,- Kős, fél évre 78,— Kis, egész évre 156,— Kés. — Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A címlapon Hasko Pavol, a 24. oldalon Stubnya Arnold felvétele megbecsülés Szeretet Tél van. Karácsony, ülök az ablak előtt. Nézem a szemközti házak fehér hókucsmáit, meztelen fák fekete karjait, a hóba vágott cik-cakkos nyomokat, a füligszáj, répaorrú hóembert, a gyermeksereg hangos hócsatáját... Cinkék pici csőre kopog az ablakpárkányon. Régi karácsonyok emlékét idézi fel bennem e monoton kopogás. A szegénység fájdalmas, könnyre csábító romantikáját, melyet annyi híres író foglalt már kerekded elbeszélésbe, s amelynek témája még ott él a negyvenéves és idősebb nemzedék tudatában. Az egyszem dió, az otthon főzött szaloncukor, az aszalt szilva öröme ma már nem téma. A mai karácsony valóságát sokkai nehezebb papírra vetni. Emelkedő életszínvonalunk mindenki számára lehetővé teszi, hogy a megtakarított pénzéből tetszetősebb, drágább ajándékokat vásároljon a családjának, szeretteinek. A karácsony előtti hetek, napok a vásárlás lázában telnek el. Az üzletek tömve vannak minden jóval. A szeretetet és a megbecsülést azonban nem pótolhatja az atraktív ajándék. Az őszinte szó, a segíteni akarás, az egymás munkájának tisztelete és megbecsülése, a családi élet harmóniája nemcsak egy ünnepi alkalomra tett fogadalom. Szocialista társadalomban élünk és ez a rendszer minden lehetőséget megad ahhoz, hogy életünk harmonikus és a szocialista emberhez méltó legyen. Népünk a választások alkalmával hitet tett a szocializmus valósága mellett: a nép képviselőire adta le szavazatát. Szocialista társadalmunkban megszűnt az embernek az ember által való kizsákmányolása, nincs kenyérgond, munkanélküliség ... Társadalmunk gondoskodik a nyugdíjasokról, a gyermekes anyákról, az elhagyott gyermekekről, akiknek a közösség teremt elviselhető feltételeket ahhoz, hogy a haza becsületes, munkaszerető tagjaivá váljanak. Karácsony a béke és a szeretet ünnepe. Az emberiség évezredek óta óhajtja a békét. A béke teljessége — ez lenne a legnagyobb ajándék, amit az ember kaphatna karácsonyi ajándékul. A világ haladó erői a Szovjetunióval az élen, az emberi szabadságjogokért szállnak síkra. Annak ellenére, hogy az imperialista hatalmak mindent megpróbálnak, hogy a világ számos részén háborús konfliktusokat robbantsanak ki, ez az év mégis a békekezdeményezések, kétoldali megbeszélések, találkozások éve volt. A kezdeményezésekben döntő szerepe volt a Szovjetuniónak, melynek békepolitikája az emberiség javát szolgálja. Békében élni, alkotni a közösség javára — ezt csak olyan társadalom biztosíthatja, ahol nincs kizsákmányolás. Ilyen társadalomban élünk mi is a szocialista világrend keretében. A fenyőfa-illatú meleg szobában a család apraja-nagyja együtt örvendez az ajándékoknak. E kellemes, bensőséges estén egész évi jó munkánk megbecsülését is érezzük. A munkához való viszony, a hivatásszeretet hiánya semmivel sem pótolható. Becsüljük meg mi is egymás munkáját, dolgozzunk a magunk és a társadalom hasznára, örömére. Az egész évben végzett jó munka örömével üljünk a családi asztalhoz és továbbra is úgy dolgozzunk, hogy a béke, a szeretet, az egymás megbecsülése ne maradjon üres szó, hanem megtelítődjék bensőséges emberi tartalommal. OZSVALD ARPAD Késő éjjel mentem haza a hóesésben. Kívülem egy lélek sem járt már a Béke téren. De nem! A téren két szerelmes állt összebújva. Hajukat a goromba évszak hóval befújta. Ölelték egymást önfeledten nem vették észre. Nem néztek hóra, szélre sem, csak egymás szemébe.* Fehér volt már a tér egészen; de körülöttük kör támadt, - a hulló pibéket felfogta testük. Szerelem, ifjúság varázskörében álltak; tovább siettem — meg ne törjön a szép varázslat. Kívántam nekik ott magamban sok földi szépet s hogy életük ne háborítsák haragos évek és akkor ls így nézzenek még egymás szemébe, mikor a tél végképp befesti hajuk fehérre. A hóesésben Benjámin László Grossmann Igor felvétele