A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-17 / 50. szám

rizibizi A viselkedésről... Lányok: A fiúk nem tudnak viselkedni. Udvariatlanok, ízléstelenül beszélnek, szemtelenkednek velünk Különösen elviselhetetlenek, ha többen vannak együtt. Ilyenkor fölényesek, nagyképűsködnek. Néha úgy érzi az ember, hogy féríiatlan dolognak tartják és szégyenlík egymás előtt, ha udvariasan beszélnek valamelyikünkkel. Fiúk: A lányok nem tudnak fiúk térsaságában viselkedni. Sokan azzal akarják a bizalmunkat megszerezni, hogy közönségesebben és ízléstelenebbül viselkednek bármelyik fiúnál. Mások viszont szemmel láthatóan elvárják, hogy udvariaskodjunk velük. Megjátsszák a nagylányt, és lenézik a velük egykorú fiúkat. Ha véletlenül egy idősebb fiú van a közelükben, akkor mással már nem is hajlandók szóba állni. Sok lány arról panaszkodik, hogy a fiúk szemtelenek velük. Ez valóban elő is fordul, de a legtöbb esetben az illető lányok vagánykoQÓ magatartása ad erre alkalmat. Kétségtelen, hogy e vélemények mindegyikében van Igazság. De talán azoknak van inkább igazuk, akik szerint a fiúk és lányok kapcsolatának nincs külön illemkódexe. A társadalomnak megvannak a maga kialakult és állandóan formálódó illemszabályai, és azok érvényesek a nemek között is. Fiúk és lányok között ott alakul kl egészséges és jó kapcsolat, ahol udvariasan és mindenekelőtt természetesen viselkednek egymással. Ahol a lányok nem tartanak igényt arra, hogy a fiúk állandóan udvariaskodjanak és bókoljanak nekik, de ahol a fiúk sem durvaságokkal próbálják férfiasságukat bizonyítani. Az emberek közötti érintkezés normáit általában ismerő fiúnak vagy lánynak nem okoz különösebb nehézséget, hogy felszabadultan, természetesen és ugyanakkor tapintatosan viselkedjen, ha a másik nembeliekkel van együtt. Szövődhct-e lányok és fiúk között barátság? Fiúk: Igazi barátság csak fiúk között alakulhat ki. A lányok még egymással szemben is képtelenek a teljes őszinteségre. Érdeklődési körük teljesen más, mint a mienk. Legtöbbjük másról sem tud beszélni, mint a divatról, színészek, sportolók külsejéről, no meg általában a fiúkról. Ráadásul a lányok teljesen kiszámíthatatlanok. Semmiségeken órákig tudnak nevetni, máskor meg a legkisebb apróság miatt sírnak. Egyszóval szeszélyesek. Lányok: A fiúk többsége képtelen arra, hogy egy lányban ne a nőt, hanem az osztálytársat, a barátot lássa. Egy hosszabb beszélgetés után el sem tudják képzelni, hogy csak közelebbi ismeretségbe akar az ember kerülni egy fiúval, és nem feltétlenül szerelmes az illetőbe. Másról sem tudnak beszélni, ha éppen nem verekszenek egymással, csak a vasárnapi focimeccsekről vagy egyes lányokkal kapcsolatos valóságos és kitalált esetekről. Némely lányról elképesztő dolgokat tudnak kitalálni, csak azért, mert az esetleg nem engedi, hogy udvaroljanak neki. Mindig nagyra vannak, azzal, hogy logikusabban gondolkodnak és könnyebben tanulnak, mint mi. De hol látszik ez az eredményeken? Fiúk: Ha kettesben vagyunk egy lánnyal, akkor .mindenről tudunk beszélgetni. Az érdeklődési körben mutatkozó különbségek jilyenkor semmi problémát nem okoznak. Az is igaz, hogy bár mi bátrabban nyilvánítunk véleményt, és általában szorgalmasabbak és kevésbé felületesek, mint mi. Bár sokszor van közöttünk nézeteltérés, azért a fiúk is, lányok is szívesebben járnak koedukált osztályba, mint tiszta lány- vagy tiszta fiúosztályba. Külön-külön nagyon jól lehet barátkozni lányokkal is, csak a barátaink vagy a többi lány nemegyszer irigységet takaró gúnyos megjegyzéseit nehéz elviselni. Ilyenkor az ember félszeg, természetellenes lesz, és ezt jobb elkerülni. Sorolhatnánk még az egymást kiegészítő vagy egymásnak ellentmondó véleményeket. Közös vonásuk, a kölcsönös érdeklődés és az egymással való versengés. Ez a versengés természetes jelenség. A kérdés csupán az, hogy mire irányul, mi a célja. Ha a fiúk hangoskodással, fizikai erejük vagy éppen szellemi fölényük fitogtatásával akarják elismertetni magukat, ha a lányok fölényeskedéssel, üres finomkodással, nyafogással, a velük egykorú fiúk lenézésével próbálnak a központba kerülni, akkor az ilyenfajta versengés feltétlenül ellentéteket, széthúzást, ellenségeskedést szül. Sok fiú kérdezi: hogyan kell végeredményben bánni a lányokkal? S a lányok: milyen legyen a fiúkkal szembeni magatartásunk? Nos, a helyes magatartás alapja csak az lehet, hogy fiúk és lányok minden tekintetben egyenjogúak. Se oltárra ne helyezzétek, se alsóbbrendű lényként ne kezeljétek egymást. Lehetnek közöttetek különbségek, de emberi érték dolgában nem lehet rangsort tenni fiúk és lányok között. Figyeljétek meg: a két nem közötti kapcsolat ott jó, ahol egyenlőek a jogok és kötelességek, és ahol az egyenjogúságnak a közösen végzett munka, a közös gondokban, örömökben való egyenlő részvétel az alapja. S hogy szövődhet-e igazi barátság fiú és lány között? Igen. Hiszen a különböző nemű emberek együtt élik le egész életüket. Nincs természetesebb dolog annál, mint hogy ti, akik együtt tanultok, szórakoztok, egy közösség tagiai varytok, szoros barátsáeban legyetek egymással. A barátság alapjai hasonló célok, az azonos érdeklődési kör és műveltségi színvonal, a közös élmények, az egymásért hozott áldozatok és ezernyi más összekötő kapocs. Az igazság persze az, hogy egy fiú és lány közötti barátság könnyen kezdete lehet a szerelemnek is, hiszen az igazi szerelem mindig igazi barátsággal kezdődik. V. Macháöek felvétele SZÁZESZTENDŐSEK FALUJA: Ecuadorban van egy hegyi falucska, melynek csaknem minden lakása megél legalább száz esztendőt. A falu elöljárója Jósé Toledó 140 éves'. Életkorát az amerikai Harvard egyetem és a guitoi egyetem tudósai is ellenőrizték. Jósé Toledo 1831-ben született. Tekintélyes kora ellenére még tevékeny életet él. Hajnalban kel és alkonyatig dolgozik a földjén. Manuela Mendreta zenész betöltötte 122. életévét. 14 gyermeke és 90 unokája van. A falucska lakói gyakorlatilag nem ismerik a modern civilizációt. Eddig még egyiküket sem látta orvos. Az órát nem ismerik, a Nap után tájékozódnak. Hajnalban kelnek és napnyugtakor térnek aludni. Egész nap a falu melletti dohány és kávéültetvényeken dolgoznak. Legfőbb táplálékuk a gyümölcs és a zöldség. Néha húst is vásárolnak a szomszéd faluban. A tudósok most szeretnék meg'ej-HAT ÉV UTÁN DERÜLT KI, HOGY ELCSERÉLTEK LÁNYAIKAT: A szőke Loske asszony egy hollófekete csecsemővel tért haza a klinikáról, a fekete Patzákné pedig aranyszőke kisleányt vitt otthonába. A kis Elke meg a kis Karin szépen, egészségesen gyarapodtak, de szüleik az idő múlásával sem tudtak beletörődni abba, hogy gyermekeik sem reájuk, sem testvéreikre egyáltalán nem hasonlítanak. Esztendőkig tartó bizonytalanság, tapogatódzás, vér- és örökléstani vizsgálatok után kiderült, hogy a két lány 1965. november 12-én éjszaka született ugyanabban a dortmundi kórházban és az ápolószemélyzet elcserélte őket. Drámaian VISSZATÉR EVITA ARGENTÍNÁBA? Az argentin diktátor, Juan Domingó Perón bukása után az új uralkodó körök elhatározták, elhunyt feleségének, Evitának földi maradványait hazahozatni. Evita az argentin nép ideálja volt, s attól féltek, hogy sírja százezrek zarándokhelyéül szolgálna. Csupán pár ember tudta, hogy Milánóban volt eltemetve. Nemrégen a bebalzsamozott holttestet átszállították Madridba, ahol Perón száműzetésben él, s arról tárgyal, hogy elhunyt feleségével együtt viszszatérhessen Argentínába. NEM SZERETI A NYULAT: Egyik ember a sertéshúst, másik a marhahúst, harmadik a baromfit szereti. Van, aki nem bírja a halat, spenótot, tejet, vagy tojást, Brigitte Bárdot utálja a nyulat. Bármilyen ízletesen is van elkészítve, az első pillantásra hányingert kap tőle. Szerencsétlenségére a legújabb filmjében, melyet most forgat Párizsban, egy aranysárgára sült "nyulat kell felszeletelnie és jóízűen lakmároznia. A filmrendezőnek nyolcszor kellett megismételni a felvételeket, amíg Brigitte rászánta magát és jóízűen hozzákezdett a nyúlpecsenyéhez. Kisorsoltuk a Kicsoda? Micsoda elmfi képes re|tvényverseny nyerteseit. A 2S. számú verseny nyertese: Tömöri János, Cierna 99, p. Cterna n/Tlsou, okr. Trebliov. A 30. számú verseny nyertese: Gyurján István, Slkenice 170, okr. Levice. Fiúk-ldnyok egymásról... teni hosszú életük titkát. Véleményük szerint nagy szerepet játszik a klíma is. A Csendes-óceán szintje felett 1500 méter magasan fekvő falucskában mindig egyenletesen enyhe a hőmérséklet. Az évi hőingadozás nem haladja meg az öt fokot. (A falu levegőjének hőmérséklete általában 21—26 C fok.) A hosszú életkor problémáival foglalkozó tudósok számára ez az ecuadori falucska — „természetes laboratórium." boldog pillanatok voltak, amikor Elke és Karin hatesztendős korában elhagyta eddigi családi környezetét és visszakerült szüleihez. l^Äh 1ft