A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)
1971-12-10 / 49. szám
18 A Építsen könnyűbeton-elemekből Kitűnő hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek, olcsók, takarékosak. Forduljon a Jednota fogyasztási és értékesítő szövetkezet legközelebbi épületanyag-telepéhez. Gyártja: [AHKÉ STAVEBNÉ HMOTY nemzeti vállalat Bratislava, nám. SNP 13/B telefon: 522-19 n r 0 0 1/ Csehszlovák Utazási h L IJII l\ Iroda, BRATISLAVA MB MÁN BS (1820 -1871) óriási változásokon ment át a 19. században az európai kontinens. Véget ért az egyház addigi szinte korlátlan hatalma, ugyanúgy, mint az uralkodók abszolutisztikus uralma. A nemesség is veszít addigi kiváltságaiból, s egy új osztály, a polgárság jelenik meg a történelem színpadán. Rohamos fejlődésnek indulnak a természettudományok, s az ÉSZ megkezdi diadalútját, hogy a romantika eszméitől egy időre ugyan háttérbe szorítva, de folytassa azt mind a mai napig. Hozzáve-1 tőleg épp abban a korban, amikor az ész mellett az érzelem, a nemzeti érzés is szóhoz jutott, érett festővé Josef Mánes, a cseh képzőművészet egyik legnagyobb alakja. Az 1848 előtti években az egész európai művészet vállalta és hűségesen végezte is a nemzetébresztés nemes feladatát. A politikai változások új mecénások megjelenését is eredményezték. 1796-ban Csehországban megalakult a „Hazafias Műbarátok Társulata", melynek támogatásával 1799-ben Prágában megszületik a Képzőművészeti Akadémia. Ennek első igazgatója Josef Bergler (1753—1829), aki a klasszicista német festészet és R. Mengs eszméit hirdette. Azonban sem ő, sem FrantiSek Tkadlík (1786—1840), Mánes első mestere, aki nazarénus eszméi mellett a valóság felé is kereste az utat, nem tudta kielégíteni az ifjúság reformvágyait. Antonín Machek (1775—1844) az újkori cseh portréfestészet alapjait rakja le, míg Karel Postl (1774—1818) az újkori cseh tájképfestészetét. A klasszicista hagyományokból kivezető utat Antonín Mánes (1784—1865) találta meg realista szín-, fény- és térszemléletével. Tőlük függetlenül fejlődik és magasan föléjük emelkedik Josef Navrátil (1798—1865) sokoldalú tehetségével. Kitűnő zsáner-, arckép- és csendéletfestő. Ebben az ellentmondásos korban érlelődik tehát Josef Mánes művészete. Josef Mánes 1820. május 22-én született a prágai óvárosban. Apja Antonín, öccse Quido, nagybátyja Václav, valamint nővére Amália mindannyian festegettek kisebb-nagyobb tehetséggel megáldva. A fiatal Josef alig múlt el tizenöt éves, mikor már az Akadémia növendéke. Első mestere, Tkadlík már a modell után való munkára neveli őket. Tkadlík hirtelen halála után Christian Ruben ül az intézet igazgatói székébe. Első dolga, hogy a két Mánes-fivért, Antonint és Václavot eltávolítja az Akadémiáról, ami valószónűleg siettette Antonín halálát. Röviddel ezután Josef is összekülönbözik az igazgatóval és önként elhagyja az Akadémiát. Ütja ezután 1843-ban Münchenbe vezet, ahol szabadabban bontakozhatott ki tehetsége. Ott festette első kiállított képét, a „Petrarca találkozása Laurával" címűt, amelyet a hazai kritika igen melegen fogadott. Ezzel a képpel le is zárja ifjúkori képeinek sorát, amely kor néhány jó tájképet, portrét és zsánerképet eredményezett: „Taschka asszony képmása", „Sasfészek", „A sírásó", ezeken Caspar David Friedrich és a német romantika hatása észlelhető. A müncheni évek nemcsak szakmai tapasztalatokat hoztak. Ott alakult ki Mánes nemzeti érzése is az Isar partján. Alighogy hazatért, vidékre indult, s ekkor születnek meg értékes jablunkovi vázlatai, melyek már elárulják későbbi balladisztikus hajlamait. Az 1848-as év differenciálódáshoz vezet. Két pártra szakad a még fiatal cseh burzsoázia. Mánes a baloldal eszméit vallja, amely a nép felé orientálódik. Amikor a forradalom hatására Kroméríiben (Kremsierben) ülésezik a birodalmi gyűlés, Mánes is oda siet, hogy portrékat készítsen a cseh képviselőkről, s itt a Haná-síkság központjában kerül érintkezésbe a morva néppel. Itt készültek valószínűleg a „Boldogság a Hanán" című képének vázlatai is. 1854-ben nagy útra indul, ez Prágából Dél-Morvaországon át a Vág völgyébe vezet, majd Trencsénen, a Jablunkai-hágón át Krakkóba, majd onnan Teschenbe. Mindent papírra vet útja során, a virágoktól kezdve az emberig. Jellegzetes szlovák parasztjai azonban nemcsak népviseleti tanulmányok — bár az is érdekli —, hanem realisztikus portrék is. Ebből az időből való „Musica" c. sorozata, amelyben a zene és a festészet szintézisére törekszik („Reggeli dal", „Szerelmi dal", „Harci dal" stb.). Széles körű érdeklődés jellemzi őt akkoriban. Népdalokat illusztrál fametszetben és az annak idején eredetinek vélt Dvúr Králové-i (königinhofi) kéziratokat. 1864-ben megbízást kap a prágai óvárosi városháza csillagászati órájának, az Orlogiumnak képekkel való díszítésére. E munka miatt nézeteltérésekbe keveredett a városatyákkal. Az óra számlapjának közepét Prága címere díszíti, míg körülötte két sávban elhelyezett tizenként körben az állatövi jegyek és a hónapok allegori-Bratislava, Jesensky utca 5. sz. alatti, galántai, Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), komárnói (komáromi) és pezinoki kirendeltségeink külföldi utazásoknál a következő szolgáltatásokkal állnak a kedves utazóközönség rendelkezésére; 0 árusítunk valutát — a Csehszlovák Állami Bankkal azonos feltételek mellett — Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba, a Szovjetunióba, Bulgáriába és Romániába történő utazásoknál 0 árusítunk okmánybélyeget, amit a kiutazáshoz szükséges vám- és valuta-bejelentőlapra (vámcédulára) kell felragasztani , * 0 elintézünk beutazási és átutazási vízumokat — Európa valamennyi országába 0 árusítunk vasúti menetjegyeket • hálókocsi-jegyeket • autóbusz- és hajó-menetjegyeket 0 repülőjegyeket • biztosítunk autóbuszt külföldi utazáshoz 0 elszállásolást egyéni utazásoknál Magyarországon, Bulgáriában és Jugoszláviában Külföldi társasutazásokat árusít és a szükséges tájékoztatással szolgál kirendeltségünk: Bratislava, Palackf utca 4, a Vigadó (Redoute) épületében. FORDULJON BIZALOMMAL A CEDOK KIRENDELTSÉGEKHEZ! Cedok