A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-10 / 49. szám

18 A Építsen könnyűbeton-elemekből Kitűnő hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkeznek, olcsók, takarékosak. Forduljon a Jednota fogyasztási és értékesítő szövetkezet legközelebbi épületanyag-telepéhez. Gyártja: [AHKÉ STAVEBNÉ HMOTY nemzeti vállalat Bratislava, nám. SNP 13/B telefon: 522-19 n r 0 0 1/ Csehszlovák Utazási h L IJII l\ Iroda, BRATISLAVA MB MÁN BS (1820 -1871) óriási változásokon ment át a 19. században az európai kontinens. Vé­get ért az egyház addigi szinte korlát­lan hatalma, ugyanúgy, mint az ural­kodók abszolutisztikus uralma. A ne­messég is veszít addigi kiváltságaiból, s egy új osztály, a polgárság jelenik meg a történelem színpadán. Rohamos fejlődésnek indulnak a természettudo­mányok, s az ÉSZ megkezdi diadal­útját, hogy a romantika eszméitől egy időre ugyan háttérbe szorítva, de foly­tassa azt mind a mai napig. Hozzáve-1 tőleg épp abban a korban, amikor az ész mellett az érzelem, a nemzeti ér­zés is szóhoz jutott, érett festővé Jo­sef Mánes, a cseh képzőművészet egyik legnagyobb alakja. Az 1848 előtti években az egész eu­rópai művészet vállalta és hűségesen végezte is a nemzetébresztés nemes feladatát. A politikai változások új mecénások megjelenését is eredmé­nyezték. 1796-ban Csehországban meg­alakult a „Hazafias Műbarátok Tár­sulata", melynek támogatásával 1799-ben Prágában megszületik a Képző­művészeti Akadémia. Ennek első igaz­gatója Josef Bergler (1753—1829), aki a klasszicista német festészet és R. Mengs eszméit hirdette. Azonban sem ő, sem FrantiSek Tkadlík (1786—1840), Mánes első mestere, aki nazarénus eszméi mellett a valóság felé is keres­te az utat, nem tudta kielégíteni az ifjúság reformvágyait. Antonín Ma­chek (1775—1844) az újkori cseh port­réfestészet alapjait rakja le, míg Karel Postl (1774—1818) az újkori cseh tájképfestészetét. A klasszicista ha­gyományokból kivezető utat Antonín Mánes (1784—1865) találta meg rea­lista szín-, fény- és térszemléletével. Tőlük függetlenül fejlődik és maga­san föléjük emelkedik Josef Navrátil (1798—1865) sokoldalú tehetségével. Kitűnő zsáner-, arckép- és csendélet­festő. Ebben az ellentmondásos kor­ban érlelődik tehát Josef Mánes mű­vészete. Josef Mánes 1820. május 22-én szü­letett a prágai óvárosban. Apja Anto­nín, öccse Quido, nagybátyja Václav, valamint nővére Amália mindannyian festegettek kisebb-nagyobb tehetséggel megáldva. A fiatal Josef alig múlt el tizenöt éves, mikor már az Akadémia növendéke. Első mestere, Tkadlík már a modell után való munkára neveli őket. Tkadlík hirtelen halála után Christian Ruben ül az intézet igazga­tói székébe. Első dolga, hogy a két Mánes-fivért, Antonint és Václavot el­távolítja az Akadémiáról, ami való­szónűleg siettette Antonín halálát. Rö­viddel ezután Josef is összekülönbözik az igazgatóval és önként elhagyja az Akadémiát. Ütja ezután 1843-ban Mün­chenbe vezet, ahol szabadabban bon­takozhatott ki tehetsége. Ott festette első kiállított képét, a „Petrarca ta­lálkozása Laurával" címűt, amelyet a hazai kritika igen melegen fogadott. Ezzel a képpel le is zárja ifjúkori ké­peinek sorát, amely kor néhány jó tájképet, portrét és zsánerképet ered­ményezett: „Taschka asszony képmá­sa", „Sasfészek", „A sírásó", ezeken Caspar David Friedrich és a német romantika hatása észlelhető. A mün­cheni évek nemcsak szakmai tapasz­talatokat hoztak. Ott alakult ki Mánes nemzeti érzése is az Isar partján. Alighogy hazatért, vidékre indult, s ekkor születnek meg értékes jablun­kovi vázlatai, melyek már elárulják későbbi balladisztikus hajlamait. Az 1848-as év differenciálódáshoz vezet. Két pártra szakad a még fiatal cseh burzsoázia. Mánes a baloldal eszméit vallja, amely a nép felé orien­tálódik. Amikor a forradalom hatásá­ra Kroméríiben (Kremsierben) ülése­zik a birodalmi gyűlés, Mánes is oda siet, hogy portrékat készítsen a cseh képviselőkről, s itt a Haná-síkság köz­pontjában kerül érintkezésbe a morva néppel. Itt készültek valószínűleg a „Boldogság a Hanán" című képének vázlatai is. 1854-ben nagy útra indul, ez Prágá­ból Dél-Morvaországon át a Vág völ­gyébe vezet, majd Trencsénen, a Jab­lunkai-hágón át Krakkóba, majd on­nan Teschenbe. Mindent papírra vet útja során, a virágoktól kezdve az emberig. Jellegzetes szlovák parasztjai azonban nemcsak népviseleti tanul­mányok — bár az is érdekli —, hanem realisztikus portrék is. Ebből az időből való „Musica" c. sorozata, amelyben a zene és a festészet szintézisére törek­szik („Reggeli dal", „Szerelmi dal", „Harci dal" stb.). Széles körű érdeklő­dés jellemzi őt akkoriban. Népdalokat illusztrál fametszetben és az annak idején eredetinek vélt Dvúr Králové-i (königinhofi) kéziratokat. 1864-ben megbízást kap a prágai óvárosi városháza csillagászati órájá­nak, az Orlogiumnak képekkel való díszítésére. E munka miatt nézetelté­résekbe keveredett a városatyákkal. Az óra számlapjának közepét Prága címere díszíti, míg körülötte két sáv­ban elhelyezett tizenként körben az állatövi jegyek és a hónapok allegori-Bratislava, Jesensky utca 5. sz. alatti, galántai, Dunajská Stre­da-i (dunaszerdahelyi), komárnói (komáromi) és pezinoki ki­rendeltségeink külföldi utazásoknál a következő szolgáltatá­sokkal állnak a kedves utazóközönség rendelkezésére; 0 árusítunk valutát — a Csehszlovák Állami Bankkal azonos feltételek mellett — Magyarországra, az NDK-ba, Lengyel­országba, a Szovjetunióba, Bulgáriába és Romániába történő utazásoknál 0 árusítunk okmánybélyeget, amit a kiutazáshoz szükséges vám- és valuta-bejelentőlapra (vámcédulára) kell felra­gasztani , * 0 elintézünk beutazási és átutazási vízumokat — Európa valamennyi országába 0 árusítunk vasúti menetjegyeket • hálókocsi-jegyeket • autóbusz- és hajó-menetjegyeket 0 repülőjegyeket • biztosítunk autóbuszt külföldi utazáshoz 0 elszállásolást egyéni utazásoknál Magyarországon, Bulgá­riában és Jugoszláviában Külföldi társasutazásokat árusít és a szükséges tájékoztatással szolgál kirendeltségünk: Bratislava, Palackf utca 4, a Vigadó (Redoute) épületében. FORDULJON BIZALOMMAL A CEDOK KIRENDELTSÉGEKHEZ! Cedok

Next

/
Thumbnails
Contents