A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-10 / 49. szám

Tetteket villant a jelen - v Oi ezredév köszöntése Enyém a föld, a fák, a csillagok, a szántóföldek mély, nehéz sara, enyém a fű, a kerti illatok, az út, amely végre elhozott — haza. Kátay Antal Múlt és jelen het 5 készülék és televíziógyártás, az alumínium fél- és késztermékek gyártása, valamint a gépgyártás és járműépítés a legfontosabbak. • A „fehérvári millennium" előkészületeiről be­szélgettem Gubics István elvtárssal, a Székesfe­hérvári Városi Tanács elnökhelyettesével. — Sok vita előzte meg az évforduló időpontját, de a Magyar Tudományos Akadémia az összes do­kumentumok alapján megállapította, hogy Székes­fehérvár 972-ben, Géza fejedelem korában alakult várossá. Természetesen mi, akik itt élünk a város falai között, mindent elkövetünk azért, hogy méltó­képpen ünnepeljük meg ezt a jelentős évfordulót. A lakosság különféle társadalmilag hasznos akcióval járul hozzá, az építőipar 1972 évi jelszava: „Ezer év — ezer lakás", az üzemek dolgozói értékes fel­ajánlásokkal emelik az ünnep fényét, hiszen az 1000 év arra kötelez, hogy a jelent a munkával gazdagít­suk. Az iskolákban már megindult a verseny „Ki tud többet Fehérvárról?" A hivatalos ünnepségeken részt vesznek a szocia­lista országok és Finnország, valamint Opole és Vo­rosilovgrád küldöttségei. Ekkor rendezik meg váro­sunkban a baráti hadseregek fűvószenekarainak fesztiválját és az UNESCO történész-szekciójának ülését, amely többek között megemlékezik az Arany­bulla kibocsátásának 750. évfordulójáról is. • Jártam a város utcáin, a Romkert múltat őrző kö­vei között, találkoztam a barokk hiú szépségével, láttam csodálatos könyöklőpárkányokat, kosáríves hevederekkel osztott kapualjakat, de tekintetem mindig az újat kereste, korunk, jfelenünk acélból és betonból épült jeleit, a szocialista Magyarország új arculatát. Vándor, ki őszinte barátként érkezel Alba Regia falai közé, úgy érzed — megérkeztél. Megérkeztél valahova, ahol otthon vagy, ahol a kapuk és a szí­vek kitárulnak előtted, ahol baráti kezek töltenek aranyszínű bort a poharadba és amikor szemedre borul az álom, hallani véled, hogy Vörösmarty lép­tei koppannak az ablakod alatt. Olyankor már csak a költő van ébren, átszűri tu­datán a nap élményeit és idézi a múltat — okulásul a jelennek: ... s láttam az egyik kéményhez kötözve egy rozsdás szirénát, s emlékeimben felvijjogott a múlt-háború lidérce. Rozsdás szirénák! Emlékeztetőül vijjogjatok fel minden képzeletben, s ti daruk, emeljetek vén tetők fölé mindenkit, ki nem lát a jelenben csak omló múltat, csorba köveketl S te szél, áprilisi füttyszó dalolj, dalolj, sikolts ha kell, vidd hírül: hol egyszer szirénák bőgtek, ott most az ember alkot, énekeli (Kátay Antal) KÖSZÖNTÜNK Székesfehérvár, ezer esztendős város! Kívánunk boldogabb, szebb, gazdagabb új év­ezredet ! PÉTERFI GYULA Kabáczy Szilárd felvételei KÖZEL egy évezrednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a székesfehérvári költő a város minden dolgozójával együtt magáénak vallhassa a földet, a fákat, a szán­tóföldeket. Véres, keserves évszázadok sorakoztak egymás mellé, hoztak mindig új kincseket a dúsak­nak és mindig új szenvedést a nincsteleneknek. A fennállásának ezredik évfordulójára készülő Székesfehérvár területén az őskor minden korszaká­ban éltek emberek, de csak szórványosan, a tarv­szerű település folyamata a magyar honfoglalás után kezdődött. Az ugyan téves, hogy a város volt a ko­rai feudális magyar állam székhelye, viszont a törté­nészek által igazolt tény, hogy a „királyok egyik székhelye, a királyi család szakrális központja, el­sősorban temetkezőhelye volt". SZÉP lenne a szellem időgépén a múltba repülve bemutatni az évezredet, de elegendő mintegy három évszázadnyi utat megtenni, eljutni az 1688. eszten­dőbe, amikor a város felszabadult a török elnyomás alól: 200 fából épített lakóház — ez volt akkor Székesfehérvár. Kétszázötvenhárom év múltán — 1941-ben a vá­ros lakóinak száma mindössze 47 968 fő, lakásainak száma pedig 14 668. A gyáriparban 1100 munkás dolgozott rendkívül korszerűtlen, egészségtelen kö­rülmények között, az iskolában a kereszt és a nád­pálca volt a nevelés eszköze, nem volt üzemi étkez­tetés, sem gyermekjátszótér és „a megyei földbirto­kosokkal, iparmágnásokkal és a polgársággal egybe­fonódott egyházi hatalom nemcsak lelkiekben, de gazdaságilag is kezében tartotta a város életét". Majdnem ezer évig csak tűröm-virágot termett a föld a nincsteleneknek és csak a 19. század utolsó ötödében villant pirosan az eszmélés fénye István király városában. A székesfehérvári építőmunkások önképzőkörbe tömörültek, amely fokozatosan politi­kai fórummá alakult át és 1902. szeptember 9-én már az utcán követeltek jogot a népnek, 1903. de­cember 27-én pedig megalakult a városi és megyei szociáldemokrata pártszervezet. Következtek a si­kerek és a bukások, megtorpanások és nekilendülé­sek, következett az első világháború véres zivatara, majd az újkori magyar történelem egyik legdicsősé­gesebb fejezete: megalakult a világ második szo­cialista állama — a Magyar Tanácsköztársaság. Szé­kesfehérvárott elsősorban az építőmunkások harcol­tak a forradalmi eszmék megvalósításáért. De a bel­földi reakció és a tőke érdekeit szolgáló külföldi in­tervenciós lakájok túlereje letiporta a fiatal mun­káshatalmat és a lovasított tengerész hóhérlegényei Székesfehérváron is megkezdték a haladó erők kí­méletlen üldözését. AZ úri Magyarország hazaáruló vezetői eladták az országot a barna pokolnak. 1944. december 23-án a szovjet 7. gépesített had­test és a 31. gárdahadtest felszabadította a várost. December 20-án, tehát még a teljes felszabadulás előtt, megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete és megindult az élet. De január 21-én a német vérebek ismét elfoglalták Székesfehérvárt, s újabb két hónapon át tartott a minden emberi képzelőerőt meghaladó szenvedés. Csak 1945. már­cius 23-án vonhatták fel újra, de most már örök időkre a szabadság vérpiros lobogóit. BUDAPEST után a legtöbb háborús kárt Székes­fehérvár szenvedte. Tönkrementek vagy súlyosan megsérültek a mai ipari üzemek elődei, a város 142 középületéből és nagyobb gyárépületéből 21 meg­semmisült, 34 pedig súlyosan megsérült. A lakások 40°'n-a elpusztult, vagy erősen megrongálódott, a lángok martalékává vált a Vörösmarty Színház, romba dőlt és megsemmisült az öreghegyi Donáth­kápolna, elpusztult a könyvtárak könyvállománya és a múzeum gyűjteményének nagy része, a város la­kóinak száma pedig a háborús veszteségek követ­keztében 6400 fővel csökkent. NEM túlzás, amikor azt állítom, hogy Székesfehér­vár a felszabadulást követő negyedszázad alatt többet fejlődött, mint közel egy évezredes történel­me során. A toronyházak, mint a néphatalom sike­reit hangsúlyozó felkiáltójelek emelkednek a ma­gasba. Bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak és könyvtárak, orvosi rendelők szolgálják a jelent és — a jövőt. A lakosság száma az elkövetkező 20 év­ben eléri a 100 ezer főt. Szinte páratlanul gyors ütemben fejlődik a város ipara és ma már Magyar­ország határain túl is közismertek a székesfehérvá­ri ipar gyártmányai. A szakágazatok közül a rádió-A költő szobra Május 1 lakótelep

Next

/
Thumbnails
Contents