A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-03 / 48. szám

Kedves olvasóink, a Kicsoda? Micsoda? című képes versenyünket a Hét 46. számában befejeztük. Örülünk, hogy a versenyünk megnyerte tetszésüket és Ígérjük, hogy a közeljövőben újabb versenysorozattal örvendeztetjük meg lapunk olvasótáborát. A 27 számú verseny nyertese: Horváth Erzsébet, Sala, SJdl. Véh 4B—B6 A 28. számú verseny nyertese: Sefcstk Béláné, Královsk? Chlmec, Jesenského 4, okr. Trebiäov Sci-fi-konferencia Budapesten A tudományos-fantasztikus Irodalom világszerte Igen népszerű. Nemcsak gyorsan emelkedő példányszáma beszél erről, hanem az is, nogy az utóbbi években könyvtári szakirodalmat írtak össze róla, s nemegy országban egyetemi tanszéket, kutatóintézeteket kapott. Erről a sokoldalú, százezrek, milliók által kedvelt műfajról - közismert rövidítéssel a sci-fi (science-fiction) műfajról tanácskozást tartottak a magyar Írószövetségben. Részt vettek a munkaértekezleten a szomszédos szocialista országoknak e téma iránt érdeklődő írói ls. Több mint lektűr - Megbeszélésünknek az a célja — mondja Kuczka Péter, az írószövetség tudományos-fantasztikus munkaközössétének vezetője -, hogy az egy műfajon elül dolgozó írók, szakemberek megismerjék egymás nézeteit. Mintegy előkészület lesz ez a jövő nyáron Triesztben tervezett európai sci-fi-kongreszszusra. - Tulajdonképpen ml a tudományos fantasztikus irodalom célja? Nyilvánvaló, hogy nem egyszerűen lektűr termelés, hanem valami egyéb, valami több is. - A sci-fi célja és feladata elsősorban a figyelmeztetés azokra a veszélyekre, amelyeket a technikai fejlődés hozhat magával, ha nem vigyázunk e fejlődés Irányára. — Tehát pesszimista műfaj ez? — Gyakran éri Ilyen vád, és valóban vannak, akik szenzációhajhászásból Ilyen irányba torzítják e műfajt. Holott a scifi igazi feladata éppen az, hogy a bajok, katasztrófák elkerülésének módjait vizsgálja, hogy ebbe az irányba vezesse az olvasó képzeletvilágát, az ember és a természet harcából, ha áldozatok árán is, végül az ember kerül kl győztesen. A mesterséges „természet" az ember által teremtett veszélyek leküzdése már sokkal bonyolultabb, hiszen Itt önmagunkkal állunk szemben. Fizikusból - író A meghívottak között Budapestre érkezett az egyik legismertebb szovjet scifi iró, J. Parnov, akinek M. Jemcevvel közösen írott Világlélek cimű regénye nagy sikert aratott a műfaj kedvelői körében. — Az egyetem fizika szakának elvégzése után az ötvenes évek közepén, egy kutatóintézetbe kerültem, ahol íizikokémiával kezdtem foglalkozni - kezdi mesélni írói pályájának történetét Parnov. — Itt Ismerkedtem meg és barátkoztam össze később szerzőtársammal, akinek szakmája a biológia, s esetenként unaloműzőnek fantasztikus tudományos ötleteket kezdtünk gyártani. Ezek szinopszisokká, majd elbeszélésekké terebélyesedtek. Tíz éve kezdtek megjelenni első elbeszéléseim. Mostanáig mintegy harminc szépirodalmi, ismeretterjesztő, tudományos művem látott napvilágot, ezeket Jemcevvel együtt vagy egyedül Írtam. - Hűtlen lett az „unalmas" tudományhoz? — Félre ne értse, a tudománynál nincs izgalmasabb dolog. Hét éve kandidátusi fokozatot szereztem kémiából, s egy kicsit fájó szívvel hagytam abba a kutatást. De az irodalom még jobban izgat. — Csak a fantasztikum? - Egyáltalán nem. Két legújabb írásom tudománytörténeti regény. Az egyik egy indiai és egy burját felfedező kalandjait mutatja be Tibetben, egy másik regényem pedig, Timur Lenk unokájának Ultbeknek, a szamarkandi obszervatórium megalapítójának életét dolgozza fel. Emellett elkészült egy fantasztikus detektivregényem, amelynek magyar vonatkozása is van: a Medici Mária ékszereit tartalmazó ládika utáni nyomozás története egyúttal a XVIII. század nagy alkimistájának. St. Germainnek, II. Rákóczi Ferenc állítólagos fiának históriáját is feldolgozza. - Ezeket Jemcevvel együtt Írja vagy egyedül? — Sokáig valóságos alkotói szimbiózisban írtunk, akár csak például Ilf és Petrov. De most egy időre különváltunk, Jemcev a Szatíra Színházának írt darabot. De írunk mi még együtt fantasztikus regényeket. - ön, úgy tűnik, emberközpontú sclíit ír: nem a gép érdekli, hanem az ember sorsa a jövőben. Milyennek látja a műfaj feladatalt? — Pontosabban így fogalmaznék: az érdekel, a azt próbáljuk általában ábrázolni, hogyan viselkedhet az ember különböző olyan konfliktushelyzetekben, amelyekbe a technikai haladás hozza. Regényeinkben azonban sohasem technikai problémákat Irodalmasltunk, hanem mindig az embernek a viselkedését, embertársaihoz való viszonyát ábrázoluk. A műfaj egyébként, bármennyire ls ellendült (a Szovjetunióban százezres példányszámokban jelennek meg a fantasztikus művek) egyáltalán nem új. Olyan „elődei" vannak, mint Swift, vagy Goethe (a Faust, gondolom, elég fantasztikus mű), és bízvást fordulhatunk, mint példához, olyan klasszikusokhoz, mint H. G. Wels és Mihail Bulgakov. Az ő tradíciójukat akarjuk folytatni. AJÁNDÉK, MELY MINDENKINEK ÖRÖMET SZEREZ KOZMETIKAI KAZETTÁK SZAPPAN-KAZETTÁK PARFÜMÖK KÖLNIVIZEK ÉS EGYÉB AJÁNDÉKOK NAGY VÁLASZTÉKBAN A DROGÉRIÁKBAN ÉS ILLATSZERBOLTOKBAN