A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-12-03 / 48. szám

I ne ve tő világ Szöveg nélkül — De mérnök úr, nyugodtan ülve maradhat!... A szakáll Szöveg nélkül Mozart és Prága Száznyolcvan évvel ezelőtt, 1791. december 5-én halt meg Wolfgang Amadeus Mozart, minden idők egyik legnagyobb zeneköltője. Ez alkalommal megemlékezünk Mozart prágai tartózkodásairól. Mozart számos nagy európai városban: Párizsban, Londonban, Rómában, Milánóban, Nápolyban stb. járt, de legjobban Prága nőtt a szívéhez, ahol több ízben is tartózkodott, rövidebb — hosszabb ideig. Nemcsak Mozart kedvelte meg Prágát, hanem Prága is megszerette Mozartot. Mozart új operájának, a Figaro házasságának nem volt sikere, az 1785-ben megtartott bemutatón: az olasz énekesek szándékosan rossz éneklése megbuktatta a darabot, Prágában viszont oly nagy sikert aratott, ami példa nélkül áll e város történetében. Mozart neve a Figaro prágai bemutatója előtt is már ismert volt Prágában : 1783-ban a Wahr-féle színtársulat előadta a Szöktetést, hatalmas sikerrel. A Szöktetés a szerájból előadása és nagy sikere óta a prágai közönség fokozódó mértékben kezdett érdeklődni Mozart szerzeményei iránt. Amikor a Figaro sikere tartósnak bizonyult — nem úgy, mint Bécsben —, Mozart népszerűsége is egyre fokozódott Prágában; az utcákon mást nem énekeltek, fütyültek, dúdoltak, mint a Figaro melódiáit, a kocsmai muzsikusok sem játszották mást, mint ezeket a dallamokat. 1786 karácsonya táján Mozart levélbeli meghívást kapott Prágába; a meghívást a prágai zeneértők és mecénások küldték Mozartnak. Mozart ekkor nagyon szomorú hangulatban élt. Október 18-án született harmadik fia: Leopold, aki azonban november 15-én meghalt. Mozartnak nyomott hangulatában valóságosan szüksége volt arra, hogy kikerüljön megszokott környezetéből. Ezért örömmel fogadta el a meghívást. Annál is inkább, mert Bécsben nagy intrika lépett akcióba ellene; magának a császárnak kellett exponálnia magát, hogy a Szöktetés a szerájból színre kerüljön. Mozartnak most már lelki szükségletet jelentett olyan emberek között megfordulni, akik művészetét értékelni tudják és további munkára ösztönzik. Mozart meghívását elsősorban a Duschek-házaspár szorgalmazta, akiket Mozart még Salzburgból ismert. Josepha Duschek kiváló énekesnő volt; Mozart már 1777-ben az Ah, lo previdi kezdetű szép áriát neki komponálta. Mozart feleségével 1787. január 11-én érkezett meg Prágába s ekkor bécsi barátjához, Gottfried von Jacquinhez intézett január 14-i levelében részletesen beszámol prágai élményeiről. Elmondja, hogy megérkezése napjának estéjén bálba ment, ahol Prága legszebb leányai és asszonyai adtak egymásnak találkozót; majd így folytatja: „Nagy örömmel láttam, hogy az emberek mind a Figaróm zenéjére táncoltak őszinte élvezettel. Mert itt nem beszélnek másról, mint a Figaróról... Bizonyára nagy megtisztelés számomra..." Mozart feleségével ez alkalommal Thun grófnál lakott (akit már Bécsből ismert), minthogy Duschekné ekkor Berlinben tartózkodott. A Mozart-házaspárnak Prágában nagy ünneplésekben volt része. 1787. január 17-én Mozart jelen volt a Figaro házasságának előadásán. A közönség felismerte és hatalmas ünneplésben részesítette. Január 20-án maga vezényelte operáját. A zenekarral különösen meg volt elégedve. Január 19-én hangversenyt is adott; ezen eljátszotta legújabb szerzeményét, a D-dur szimfóniát, amelyet „prágai" szimfóniának neveznek, annak ellenére, hogy még Bécsben készült. A műsor utolsó része szabad fantázia volt, amelyet a közönség viharos követeléseire a Figaro áriájának variálásával fejezett be. A prágai diadalok után, február végén Mozarték már Bécsben voltak. 1787. szeptember elején Mozart feleségével ismét Prágába utazott, hogy operáját, a Don Giovannit befejezze és betanítsa. Mozarték nemsokára otthagyták a prágai fogadót, ahol megérkezésük után megszálltak és átköltözködtek a Bertramkába, ahol a Duschek-házaspár baráti közelségében jobban érezték magukat. Mozartnak itt sokkal több buzdításban volt része, mint másutt, idegenek között. Hiszen Duschekék jó muzsikusok is voltak: Josepha Duschek híres énekesnő — Franz Duschek jónevű zongorista és zeneszerző A Don Giovanni első előadása 1787 október 29-én volt. Mozart bizonyos félelemmel tekintett a bemutató elé mert tudatában volt annak, hogy ezzel az operájával az operaírás egészen új és eddig szokatlan útjára lépett. A bemutató sikere minden elképzelést felülmúlt. A lelkesedés határtalar volt. Erről Mozart barátjának írt levelében így számol be: „Október 29-ér operám, a Don Giovanni, előadásra került, mégpedig a legnagyobb siker-ooooooooooooooooooooóooooooooooooooo P r á g a i séta VÍZSZINTES: 1. Prága híres katedralisa. 13. Szükséges. 14. Zokog. 15. Ajándékoz. 16. Halász szerszám. 17. Tákolmányban van! 18. Nem egészséges. 20. M. N H. 22. Visszamar! 23. Vallás rövidítés 24. Bizalmas megszólftás. 25. Farsang mulatság. 26. Skandalum. 28. Kutat. 29 Két darab. 30. Mátka. 32. Talál. 34. Thurj Zoltán. 35. Lelle része. 36. Ütőkártya. 37 Azonosak. 38. Kevert arany. 39. Magol hint. 40. Számnév. 41. Érzékszerv. 42. H R. N. 43. Fájdalom csillapító. 46. Tiltószó. 48. Olasz névelő. 49. Vonatkozó névmás. 50. Becézett Mária. 51. Római három. 52. Galambos Lajosi 53. Hangtalar szaki. 55. A Duna mellékfolyója Ausztriában. 56. Kerítésben van! 57. Táska. 60 Folyó Erdélyben. 61. Bibliai név. 62. Időegységei. 63. Az első emberpár névjelei 65. Bagoly - németül. 66. Végnélkül äläSÜt FÜGGŐLEGES: 1. Prága legrégibt hídja. 2. C-betűvel az elején: folyószámk banknál, kifizetési utalvány. 3. Ross; szlovákul. 4. Igekötő. 5. Folyó az NSZK-ban. 6. Kérdéses. 7. Egyesület hozzátartozója. 8. Kedd vége. 9. Kötőszó. 10. Teherben van! 11. Halfajta. 12. Angol sportjáték. 18. Itt lakott Mozart prágai tartóz-Köt, 16 I