A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-07-23 / 29. szám

Fészekrakás után Kilátás az erkélyről PRANDL SÁNDOR felvételei janak a sok áldozatot követelt és végre elért célnak. Bondoréknál boríték-rendszer van. A borítékok őrzője Márta asszony. Így aztán tudják, hogy meddig ér a takaró, meddig nyújtózkodhatnak. A kellő időben együtt a pénz az utazáshoz, nem okoz gondot egy-egy komolyabb ruhadarab beszerzése, és majd begyűlik a pénz a kocsira is. Egyáltalán nem biztos, hogy boldogítóbb az, ha két fiatal mindent készen kap. Szebb, jobb, egészségesebb az embert érlelő és jellemformáló, erőhöz mért küzdelem. Erőhöz mért és nem erőn felüli. Az erkélyről feldúlt, feltúrt terep látszik. A kilátás a szemnek még nem a legszebb. Gyönyörködni én sem tudtam benne, mégis szívet melengetőnek találtam, hiszen a gödrök, baggerek, állványok, daruk és földhányások helyén nemsokára új otthonok állnak majd, új fecskefészkek épülnek, ahol újabb és újabb fiatalok kezdik meg reménnyel teli családi életüket. ORDÖDY KATALIN Galántán, az új, sokemeletes toronyház harmadik emeletén van Bondor mérnökék csinos, erkélyes, háromszobás lakása. Azt hiszem, nagyon sok hozzájuk hasonló fiatal él az országban, akik ugyanazokkal a problémákkal állanak szemben, amelyeket nekik kellett megoldaniok, s amelyeknek megoldása, bogozgatása tulajdonképpen sohasem ér véget, amíg az emberben él az előbbrejvftás, a tennivágyás szikrája. De a fészek, az otthon már megépült. Hogy hogyan, arról Bondor Sándor beszél. — Még főiskolások voltunk mind a ketten Bratislavában, mikor összeismerkedtünk a — Balatonnál. Kölcsönös rokonszenv, komoly, egy életre elkötelező szerelem követte a megismerkedést, Ügy tartottuk, hogy okosabb lesz, ha nem leszünk „okosak" és nem várunk tanulmányaink befejezéséig. 1967-ben házasodtunk össze. Mind a ketten a Mladá Garda internátusban laktunk, csak éppen más folyosón, és a feleségemet a szabály szerint engedélyezett látogatási időszakban kereshettem csak fel. Ami a tanulást Illeti, ott nem ismertünk lazítást. Éppen azért, mert mielőbb el akartuk érni a célunkat, a közös otthont. Meg a gyárnak sem okozhattam csalódást. Ugyanis, én már azelőtt is dolgoztam itt a galántai TOS-ban, a Megmunkáló Gépek Gyárában. Innét vonultam be katonai szolgálatra, utána pedig a gyár segítségével kezdtem főiskolai tanulmányaimat. 1968-ban végeztem el a gépészmérnöki szakot. Márta, a feleségem fél évvel később végzett, ö fogorvos. Házasságkötésünk után egy évre megszületett a kis Attila. Érdekes, ez a körülmény Mártát egyáltalán nem vetette vissza a tanulásban, a legjobb eredményekkel éppen terhessége idején vizsgázott. A szülés, ha tervezzük, se lehetett volna alkalmasabb időpontban. Ugyanis éppen akkor kezdődött a nyári vakáció és így feleségem időben semmit sem veszített. Én pedig a munka mindkét végét megfogtam, hiszen már 'családom volt. Ahol módomban állt, külön munkát vállaltam, dolgoztam a tanszéken is, a vakációban itt a gyárban vállaltam munkát, hogy ha majd Márta is kész lesz s végre mindhárman együtt lehetünk, kedves, kellemes otthonunk legyen. Amíg ezt el nem értük, a szülők segítségére voltunk utalva, főleg a kis Attilát illetően. De mire az üzemtől megkaptuk ezt a lakást, rendelkezésünkre állt a berendezéshez szükséges összeg, amit persze nemcsak a fizetésből sikerült megtakarítanunk, hanem amint már említettem, külön munkákkal is kerestem, például tanítást vállaltam és vállalok az esti ipariskolán. Körülnézek a lakásban, amit fzlés és csín jellemez. Látszik, hogy lakói nemcsak igényesek, de nagy szeretettel válogattak ki minden bútordarabot. Nemcsak azokat, amelyeket készen szállítottak el az üzletből, hanem az otthont díszítő, légkört teremtő, építő kedv alkotta bútorokat is, mint a saját szerkesztésű függönytartót, a házilag elkészített világítótestet a nappaliban, a társalgó sarok fölött, és más kisebb-nagyobb gyakorlati célt szolgáló darabot, amelytől a lakás nemcsak otthon, hanem éppen a Bondorék otthona lesz. Nagyon ügyesen oldották meg két szoba berendezését a hálószobabútorral. Az egyik fele a férj szobáját tölti meg, kiegészítve még egy íróasztallal, a másik fele pedig a feleség szobájába került a toalett-asztalkával, és itt helyezték el természetesen a kis Attila rácsos ágyacskáját is. Ezt az otthont, amit kemény munkával teremtettek meg, akarják továbbra is tökéletesíteni, szépiteni, és így tervek garmadával akadnak. Két ember, aki tudja mit akar és egyet akar, nagyon sok mindent elérhet. Vágyaik között szerepel egy autó, de szerepet játszik, s nem kevésbé fontosat, Attila majdani testvérkéje is. Szép a fiataloknál ez az álmokban, vágyakban való bőség, hogy nem ismerik a fukarkodó kicsinyeskedést, amely így okoskodik: kicsi vagy kocsi? ök mindent akarnak és bizonyára el is érik, mert aki sokat ad, az sokat is kap az élettől. Tervszerűség nélkül persze nehéz a vágyakat megvalósítani. S a tervszerűség nem hiányzik Bondoréknál. A szép és teljes életről, tehát a munka mellett az örömökről sem hajlandók lemondani azért, hogy megszállottként mindent egy cél gyors elérésére fordítsanak. Mert hallottunk már olyat, hogy a család évekig lemond mindenről, ami nem a puszta létfenntartáshoz szükséges, csak azért, hogy például a lehető legrövidebb idő alatt szerezzenek egy autót vagy építsenek fel egy nyaralót. Évekig koplalnak, rongyoskodnak, nem járnak moziba, színházba, nem áldoznak könyvekre, friss erőt adó nyaralásra, látókört tágító utazásra, hogy aztán megkeseredve, kedvük szegetten már szívből örülni se tud-A pihenés örömteli percei. Márta asszony a kis Attilával Kilenc éve lesz, hogy az új lakótelepen élek, s nagy öröm ért az idén. Ablakom felett a panelfal kiszögelése alatti helyet egy fecskepár szemelte ki fészeképítés céljából. A fészek elkészült, bizonyára néhány tojás is lapul a fészekalji puha pihék között, de lehet, hogy már apró fiókák is mocorognak benne. A fecskéknek könnyű, gondolhatja bárki. Kinéznek egy alkalmas „telket" és egy-kettőre elkészül az otthonuk. Kérvény, várakozás, hely, építőanyagbeszerzés, engedélyek, vételárbefizetés stb. — mind ismeretlen gond a számukra. Mennyivel nehezebb, bonyolultabb, az otthont alapító fiatal emberpárok helyzete! Pedig milyen fontos mozzanata az életnek az otthon megteremtése, hiszen ez tudja biztosítani a legelőnyösebb feltételeket az új család életének egészséges kialakulásához. Sok gondos szülő — persze, ha rendelkeznek a hozzá való anyagi javakkal — már akkor igyekszik gyermeke számára lakást szerezni, mikor az még csak a gyermekcipőket koptatja. A fiatalok nagy többsége azonban maga viseli és vállalja az otthonteremtés gondjait. S ez rendjén is van így, ha a gondok terhe nem súlyosabb, mint amennyit a válluk elbír. A szerelem, a családalapítás utáni ösztönös vágy megacélozza a fiatalok erejét, a nehézségeken való közös győzelem pedig megduplázza boldogságukat, megduplázza közös erőfeszítéseik eredményeinek megbecsülését. Bondor Sándor és felesége sem kapták kézhez esküvőjük napján szüleiktől a rájuk várakozó kacsalábon forgó lakás kulcsait. Maguknak kellett megteremteniük azt a saját erejükből. Gyakran forgatom a szakkönyveket is, mondja Bondor mérnök I hcst 3