A Hét 1971/2 (16. évfolyam, 27-52. szám)

1971-11-19 / 46. szám

Bútor, környezet, munkahely Az ember és környezetének kérdésében nagy szerepet játszik a fa, következésképp a bútor, il­letve a lakás és a munkahely. Hazánkban nem kevés a fa- és a bútoripari tudományos dolgozók száma, akiknek céljuk, feladatuk, a nagyarányú lakásépítkezést követő igények, pontosabban a lakberendezést a mai kor emberének megfelelő­en, esztétikusan, célszerűen úgy tervezzék és al­kossák meg, hogy mindenki számára olcsó és hozzáférhető legyen. E célból hívta össze a Szlovák Műszaki Tudo­mányos Társaság Bojnicére (Bajmócra) a fa- és bútoripari szakemberek országos, illetve nemzet­közi sympóziumát, melyen a hazai tudományos dolgozókon kívül résztvettek magyar, szovjet és német szakemberek is. \ A háromnapos értekezleten nagyon értékes elő­adások hangzottak el a fa- és bútoripar fejlődé­sének történelméről, mai állásáról, s a mai kor embere környezetének várható kiteljesedéséről. Előadók: Doc. Ing. arch. Vojtech Vilhan, prof. akad. arch. Jindfich Halabala, doc. Ing. arch. Jindra Halabala, prof. Ing. Imrich Janota, Ing. arch. Jaroslav Houda, doc. akad. arch. Karel Kadlec, Ing. arch. Miroslav Gilwan és Ing. arch. Zdenék Lakomy. Továbbá előadott Kemény Zoltán Budapestről, a Bútoripari Tervező Iroda osztályvezetője. ízelí­tőül hadd idézzem előadásának néhány részletét: „Az őskori ember primitív eszközöket, fegyve­reket, használati tárgyakat készített, hogy segít­ségükkel életét könnyebben fenntarthassa. Ez a tárgykultúra első jelentkezése és minden későb­bi fejlődés alapja. Mai tárgykultúránk alapja: a mai ember vál­tozó életfunkcióinak szolgálata, eszmei és gya­korlati igényeinek megfelelő és az adottságokhoz mért legalkalmasabb tárgyalakítás. A tárgyak és eszközök funkciós alapkövetelményei a történeti fejlődés alatt nem változtak döntő mértékben, sokkal jelentősebb és általános technikai haladás során keletkezett új gyártásmódok, a tömeges nagyüzemi előállítás hatása a tárgyeik és eszkö­zök korszerű megformálására. A modern korban az emberi lakókörnyezet leg­jellemzőbbje kell hogy legyen a korábbi korok túlzsúfoltságának és enteriőrjei szertelensé­geinek lehiggadása. Az ember legintimebb kör­nyezete, lakása a modern környezetkultúrában egyszerűbb eszközökkel jön létre. Legjellemzőbb vonásai közé sorolhatjük, hogy az egyes alkotó­elemei harmonikus egységet adnak. A környezet egyes elemei ma nem az egészből kiszakítva fontosak, hanem mindig együttes ha­tásukban, összefüggésükben van jelentőségük. Ez egyik eszmei alapja modern környezetalakító magatartásunknak. Az egésznek, a teljesnek egy­séges megformálása vált számunkra észtét'kai Az értekezlet munkaelnöksége feladattá. Mindenkori környezet-kultúránkban az anyagi valóság és eszményeink kifejezését talál­juk. Jelentősége a társadalom fejlődése szem­pontjából rendkívüli mértékű, mert visszahatásá­val, az egyénre gyakorolt nevelő erejével fejleszti az emberek ítélőképességét, ízlésbeli magatartá­sát. Arra törekszünk, hogy megvalósítsuk a beren­dezkedésnek azt a módszerét, hogy az egyszer beszerzett alapberendezés darabjait a család lét­számának, anyagi helyzetének és egyéb életkö­rülményeinek változásai szerint azonos jellegű egyes bútordarabokkal állandóan kiegészíthessék. Ez a „növekvő lakás" gondolata, amely a környe­zetkultúra magas fokának biztosítására alkalmas. Csakis ilyen módon lehet megvalósítani azt a fontos követelményt, hogy az emberi környezet rugalmasan kövesse az élet változásait, valóban az élet szolgálója és kifejezője legyen. Az emberi környezet és a környezet tárgyainak megfelelő módon való kialakítása, esztétikai vo­natkozásai ellenére, nem is annyira művészi fe­ladat, hanem elsősorban is kulturális magatartás dolga. A valóban kulturális jelleg teljessége vi­szont nem csupán a formamegoldásban, a tárgy­szépség biztosításában, hanem ezenkívül — egyen-' rangú tényezőként anyagainak, előállításmódjá-1 nak kiváló minőségében fejeződik ki. Mai tárgy-és környezetkultúránkban anyagi valóságunk és eszményeink minden eddigi kor termékeinél preg­nánsabban, tisztábban tükröződnek. Mert ez a mi korunk!..." Ez a minden tekintetben hasznos és magas színvonalú értekezlet teljesítette küldetését és el­érte a célját: a szakemberek kicserélték vélemé­nyeiket, nézeteiket, és közösen meghatározták, kiszabták a fejlődés útját. Hogy a nemzetközi sympózium jól sikerült, ab­ban nagy érdeme van prof. Ing. Jozef Palovié docensnek, a Szlovák Faipari Társaság elnöké­nek. De nagy érdeme van az értekezlet zavartalan lefolyásában Kríüková mérnöknőnek, akire a szervezési munkák hárultak. Ezt maradéktalanul teljesítette. LOVICSEK BÉLA P. Haiko felvételei Jozef Palovié docens Krííková mérnöknö SZÍV KOMPUTER. Magyarországon első Ízben a balatondlredl Állami Kárházban alkalmaztak komputert a szív elektro­mos működésének márásére. A készülék, az úgynevezett Trlaxlcardlometer a szív állandóan változó akcióáramának nagyságát és Irányát méri célszámltó gép segítségével. Kép: Dr. Antalóczy "Zoltán, az orvostudományok doktora (a háttér­ben) dr. Stommer Mátyás asszisztenciá­jával ellenőrzi a komputer adatait a diagramról. Vlco Torrlanl újra a képernyőn. Két éve nem készített show-t Vlco Torrlanl. Az ötven esztendős sztárt már szinte elfe­ledték, amikor most új tv-sorozattal Je­lentkezik. Partnerei sorában találjuk Curd Jürgenst és Chris Howlandot. Több részes produkciójának színhelye London, Bécs, Moszkva és Amszterdam. A sztár négy arca fy-sorozatában.

Next

/
Thumbnails
Contents